A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke az NRGreportnak adott interjút. Orbán Tibor három célt fogalmazott meg a távhőszektor számára: az energiahatékonyság javítását, a megújuló források részarányának növelését és a piac bővítését. A beszélgetésben elsősorban az utóbbi célt részletezte: hangsúlyozta, Budapesten a belvárosi kerületek fokozatos távhőre kapcsolása hatalmas potenciált jelent, amihez azonban a társadalmi elfogadottság növelésére van szükség.

A szakember kitért a magyarepitok.hu által is közzétett kormányhatározatra, miszerint 50 milliárd forintból egy második budapesti hulladékhasznosító épül a budapesti szennyvíziszap hasznosítására. Elmondta, a mű 20-25 MW villamos teljesítmény mellett 50-70 MW hőteljesítményt adhatna ki. Hangsúlyozta, bár környezeti okok miatt sokan kételkednek ebben az eszközben, több mint 450 hulladékhasznosító működik Európában, főként Nyugat-Európában. Az égetés környezetvédelmileg szabályozott, szigorú kibocsátási határértékek vonatkoznak rá, olcsó energia termelhető vele, jó példa erre a bécsi négy égető.

Hozzátette, az égető kiválthatna több ezer kéményt a belvárosban. „Az ötödik, hatodik és hetedik kerületben található a legtöbb kémény. A fűtési időszak kezdetével romlik a levegő minősége. A hőforrást a belvárostól távolabb elhelyezve összességében is kevesebb lenne a kibocsátás, mint a sok egyedi kéményé együttesen, nem beszélve a helyi légszennyezés jelentős csökkenéséről.” Hozzátette, a beruházást társadalmi vitára kell bocsájtani: „Fontos, hogy jól informálják az embereket, hogy megértsék, az új létesítmény üzembe lépésével a káros anyag kibocsájtás és energiafelhasználás is csökken.”

Orbán Tibor arról is beszámolt, a kiadott távhő Magyarországon a kilencvenes évekhez képest mára kevesebb, mint a felére csökkent (évi 80-85 petajoule-ról 30-35 petajoule-ra) az ipari felhasználás leépülése és a takarékosság erősödése (mérés szerinti elszámolás, felújítások, fogyasztói tudatosság) miatt. A rendszerek így a mainál jóval nagyobb igényeket ki tudnának szolgálni, ráadásul a fenntartásukhoz szükséges állandó költség megmaradt. Így az ezen költség finanszírozására szolgáló alapdíjat a fogyasztói kör bővítésével csökkenteni lehetne.

Az elnök szerint a piac ma a nem lakossági felhasználói körben tud elsősorban bővülni: Budapesten például a Főtáv nyerte meg a Várkertbazár fűtésére kiírt pályázatot és a Ludovikát, Kaposvárott pedig kórházat csatlakoztattak távhőre. „A lakossági piacon nehéz új fogyasztókat szerezni. Azok, akik használják, jobb véleménnyel vannak róla. A nem távhővel fűtők körében rosszabb a megítélése: úgy vélik drága, nem szabályozható.” A távhő megítélését felvilágosító kampányokkal és egyéb akciókkal igyekeznek javítani.

Orbán Tibor elmondta, a budapesti hőpiacon 30 százalék a távhő aránya, tehát bőven lenne tér növekedésre. „A lakossági, az intézményi és az üzleti szektorban az említett belvárosi kerületek fokozatos távhőre kapcsolása jelent hatalmas potenciált. Kihívást jelentenek továbbá a  nem lakossági piacon a vizes világbajnokság vagy az olimpia rendezéséhez kapcsolódó, az olimpiai játékok lebonyolítása után tovább hasznosuló beruházások.”

Hozzátette, nem csak a fővárosban vannak lehetőségek. „Miskolcon a geotermikus kapacitás megléte miatt, amely a nyári időszakban jelentős tartalékkal rendelkezik, szinte mindenkit érdemes lenne a távhőrendszerbe bekapcsolni, akit ésszerű távvezeték fektetési költséggel el lehet érni.”

A szakember azt is kifejtette, a földgáz aránya 80% felett van a hazai távhőben, és durván 10%-ot adnak a megújulók. „Az energiaellátás biztosításához, a függőség csökkentéséhez mindenképpen hazai energiahordozókra érdemes támaszkodni. Itthon biomassza, geotermikus energia és kommunális hulladék áll rendelkezésre.”

A teljes interjú itt olvasható.

(nrgreport.com, magyarepitok.hu)