Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerdai elnökségi ülésén egy átfogó javaslatcsomagot fogadott el az építőipar problémáinak kezelésére, ebben külön fejezetet szántak a lakásépítésnek. A témáról a szervezet elnöke az M1-nek adott interjújában is beszélt.

Koji László felidézte, az elmúlt években a lakásépítésből élő cégek piacuk 80 százalékát elvesztették, így sok közülük tönkrement. A szakember ugyanakkor úgy véli, amikor a fizetőképes kereslet megjelenik, a piac is átrendeződik majd, és azok a cégek, amelyek eddig például kórházat vagy iskolát építettek, lakásépítésbe is belefoghatnak.

Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor szükség van a tartósan kiszámítható lakáspolitikára. Azt nem tudják gazdaságosan követni az építőipari cégek, hogy egyszer sok munkájuk van, máskor nagyon kevés. „Az erőforrásokat, az élőmunkát és a berendezéseket nem lehet folyamatosan tartani, ha nem tudni, hogy lesz-e megbízás” - fogalmazott a szakszövetség elnöke.  

Az ÉVOSZ javaslatcsomagjában ennek megfelelően az szerepel, hogy a kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási program csak akkor hatásos, ha az legalább 8-10 éves időtávon előre kiszámítható.

Az ÉVOSZ másik fontos javaslata a kormány felé, hogy az engedély- vagy bejelentésköteles lakásfelújításoknál legyen áfa-visszatérítési lehetőség. „Volt már ilyen 1998-2002 között, és nagyon jól működött” – fogalmazott Koji László.

Az ÉVOSZ a lakásépítéssel kapcsolatos javaslatait az alábbi négy pontban foglalta össze.

• A Parlament és a Kormány 2015. évi intézkedései nagy lendületet adnak az új lakóingatlan építésekhez és egy meghatározott társadalmi rétegnél a meglévő lakóingatlanok felújításához, bővítéséhez is. A továbblépéshez javasoljuk az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlan felújításoknál a felújítási ÁFA-érték 30%-ának számla alapján való visszaigényelhetőségét maximum 3 millió Ft nagyságrendig.
• A Kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámíthatóak és elegendő forrás van mögöttük. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programok nyilvánvalóan az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányuljanak.
• A meglévő lakásvagyon felújításánál meghatározó az energiatakarékos létesítménykialakítás. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia jó kiindulópont ahhoz, hogy az uniós forrásokra is alapozva lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra vár a költségterhek megosztása a költségvetés és a lakástulajdonosi kör között.
• Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok beindítását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a felújításával.

Az ÉVOSZ arra számít, hogy a tavaly elkészült 7600 új lakás után ebben az évben 3500-4000-rel több lakás építésére kaphat megrendelést az építőipar. Az elnök kifejtette, azt tapasztalják, hogy nagy az érdeklődés az új lakások és családi házak iránt, az érdeklődők most gondolják végig a finanszírozási hátteret, utána jelennek majd meg a kivitelezőknél. 

A robbanásszerűen megnövekedett megrendelésekről, és a kivitelezőket leginkább foglalkoztató problémákról korábban Kárpáti József az ÉVOSZ könnyűszerkezetépítő tagozatának vezetője is beszámolt egy bővebb interjúban a magyarepitok.hu-nak. A szakember elmondta, általános jelenség, hogy a házépítő cégek megszokottól négyszer-ötször több hívást kapnak naponta, és máris be vannak táblázva nyárig vagy az év végéig munkákkal.

(magyarepitok.hu, mti)