Mennyi tartalék van a magyar építőiparban? Rengeteg!

Bár hazánkban már a rendszerváltás után megjelentek az építési projektmenedzser cégek a Magyarországra települő multiknak köszönhetően, a gazdasági válság után ezek a külföldi vállalkozások el is távoztak. Az utánuk megmaradt magyar szakembereknek köszönhetően létrejöttek hazai projektmenedzser társaságok, de jelenleg csak kevés ilyen működik Magyarországon.

Pedig az elterjedtségükhöz képest a jelentőségük óriási: nem véletlen, hogy Ausztriában és Németországban kötelező az igénybevételük.

Az összetettebb építőipari projektekben akár 15-20 százalékos költségmegtakarítást is biztosító projektmenedzseri tevékenységbe több cikkben adunk betekintést, elsőként egy háromfős magyar vállalat vezetőjét szólaltattuk meg.

A munkagödörben és a hivatalban egyaránt otthonosan

„A projektmenedzser munka nem csak a műszaki aspektust, hanem azon túl gazdasági, pénzügyi, jogi feladatot is jelent” – foglalta össze a szakma lényegét Gáspár Zsolt, a Kecskeméten és Budapesten is tevékenykedő BácsBau Építőipari Kft. vezetője. A folyamat attól a pillanattól indul, amikor a beruházó fejében megjelenik egy igény, és a kulcsrakész állapotig, illetve azon is túl eltart. Hogy melyek ezek a feladatok? „Minden, ami a hatékonyságot, a gazdaságosságot, az elvárt műszaki színvonalat, a szükséges likviditást, a biztonságot, a jogszerűséget és a megfelelő ütemezést biztosítja.”

Hogy mindez mennyire összetett munka, így érzékeltette Gáspár Zsolt, aki egyébként tízéves építőipari kivitelezői tapasztalat után kezdte el a szakmát. „Amikor Ausztriában projektmenedzsmentet tanultam, ugyanannyi hangsúlyt kapott a jogi és közgazdasági képzés, mint a műszaki. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy

ugyanolyan otthonosan kell mozognunk a sáros munkagödörben, mint az önkormányzati hivatalok ügyintézésében.”

Így hozhat ötmilliót az előrelátás

Milyen konkrét példák vannak a projektmenedzsment megtérülésére?  A cégével több milliárdos beruházásokon is dolgozó szakember hangsúlyozza, a fővállalkozó képessége arra elég, hogy az épületet létrehozza, a különböző folyamatok egymásra fésülésére már nem jut kapacitása. „Ha valaki elkezd betonozni, nem biztos, hogy figyel arra, hogy az épület egyik felén melegburkolat, a másik felén hidegburkolat lesz. Márpedig az utóbbit magasabbra kell betonozni, mert a hidegburkolat vékonyabb.  Ha van egy projektmenedzser, az előre látja, hol lesz a szintugrás, és nem kell utólag beavatkozni. Ez a most folyó projektünknél azt jelenti, hogy 2500 négyzetméteren spórolom meg a módosítást, ami négyzetméterenként 1500-2000 forinttal számolva 3,75-5 millió forint megtakarítás.”

Hogy miért lehet még fontos ez a tevékenység, egy pár napja megtörtént esettel mutatta be Gáspár Zsolt. „Megkeresett egy potenciális partner és érdeklődött, mennyiért tudom elszállítatni a földet a munkaterületről. Mondtam egy összeget, mire ez a válasz jött: akkor jól gondoltam, hogy projektmenedzser cégre van szükségem, mert tőlem háromszor annyiért akarták elszállítatni!” A projektmenedzser tapasztalata és információs bázisa tehát az alkufolyamatoknál is meghatározó.
 

Nem a méret számít a leginkább

Egy projektmenedzsernek az árak mellett a makrogazdasági folyamatokat is állandóan szemmel kell tartania. A miértre Gáspár Zsolt így adott választ: „Egy 65 lakásos társasháznál az euró egy forintos változása egymillió forintos többletet jelent csak a vasanyag tekintetében. Hasonló hatás január 1-től a minimálbér emelése, ilyenkor azonnal ki kell igazítani a beruházás fedezetét, a projektmenedzsernek ugyanis a tartalékképzés is a feladata.”

Bár elsőre sokan úgy gondolnánk, hogy a projektmenedzsment főleg a nagyobb projekteknél tud megtérülni, BácsBau vezetője egy másik szempontot emel ki.  „Az összetett projekteknél éri meg alkalmazni, tehát például egy társasháznál sokkal inkább, mint egy csarnoknál, ami futószalagon készül. Egy családi háznál is rengeteg egyedi dolog van, biztos vagyok benne, hogy ott legalább 20 százalékot megtakarít a projektmenedzser.”

Már a magyar piac is rájött, hogy kell

Hogy a piac igényli a tevékenységet Gáspár Zsolték története is igazolja. A januárban három mérnök által létrehozott cégük ugyanis nyolc hónap alatt elérte a 100 milliós forgalmat. Alapból a projekt 1 százalékába kerül a szolgáltatásuk, de a bevételeik javát az adja, hogy megkapják a lefaragott költségek 20 százalékát. Hogy ilyen jól tudnak keresni, az a szaktudásuk mellett azt is jelzi, hogy

óriási potenciál rejlik a mai magyar építőipar folyamatainak racionalizálásában.

Gáspár Zsolt tapasztalata szerint a hazai piac fel is ismerte a projektmenedzseri tevékenység jelentőségét, rengetegen igényelnék, de csak kevés cég tudja ezt szolgáltatni. Ők jelenleg egy 1,2 és egy 1,5 milliárd forintos társasházi projekten dolgoznak, de még legalább tízbe bele tudnának kezdeni, mert folyamatosan kapják az ajánlatokat. A szakember szerint ugyanakkor a kisebb, családi szintű építkezéseknél még van hová fejlődni a szemléletnek: „Azt kellene elfogadni, hogy egy projektnek az első kiadása maga a megfelelő előkészület. A projektmenedzsmentet ugyanis sokan nem hajlandóak költségként számolni.

Bezzeg, amikor a garázskaput kell kiválasztani, gondolkodás nélkül odaadnak plusz 200 ezer forintot, holott ennél többet tudnánk nekik megtakarítani, ha alkalmaznának minket.”

Nem lehet egykönnyen belevágni

A szakma iránt hazánkban egyre növekvő kereslet kielégítését késlelteti, hogy kínálat ezt nehezen tudja követni: ugyanis komoly feltételei vannak, hogy valaki be tudjon lépni a piacra. „A szerteágazó szakmai tudás mellett szerintem tízéves gyakorlati tapasztalat kell az ágazatban, és olyan átfogó adatbázis, illetve kapcsolatrendszer, amire alapozva optimális döntéseket lehet hozni.” Gáspár Zsolt hozzátette, szerinte elsősorban kivitelezői tapasztalat kell a szakmához, tervezőként sokkal nehezebb boldogulni.

A projektmenedzseri tevékenység jelentősége miatt a mostani írásunkat bevezetőnek szántuk, elsőként egy kisebb cégek szemszögéből vizsgálódva. A sorozatot folytatásaként legközelebb a piacvezető szerepben levő Óbuda Group vezetőivel beszélgetünk a szakma helyzetéről és lehetőségeiről.

Hegedűs Gergely