86 év után került vissza a torony hazánk egyik legkorábbi barokk templomára

A korhű huszártorony beemelésével elérte legmagasabb pontját a győri bencések rendházának és az azzal egybeépített Szent Ignác templom tetőterének komplex rekonstrukciója. A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. kivitelezésében zajló projektben ennek megfelelően július 19-én megtartották a bokréta ünnepet.

A város szívében álló épületegyüttes tetőzete több helyen is életveszélyessé vált

Az építőipari hagyományokat őrző esemény kezdetén Sárai-Szabó Kelemen megáldotta a Szent Ignác templomhoz elkészült huszártornyot és a tetőre kerülő bokrétát. A bokrétaavatón Simon Balázs Róbert országgyűlési képviselő is részt vett, aki emlékeztetett, a bencés rendek iskolája közel 400 éve működik Győrben (a templom történetét lásd keretes írásunkban a cikk végén - a szerk.). Hozzátette, a bencések három épületből álló helyi központjának felújítása nyolc évvel ezelőtt vett lendületet. „A magyar kormány támogatásával előbb megújult a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, amely bővült a Lloyd-palota épületével, majd pedig rekonstrukció indult a bencés Szent Ignác templomban és a bencés rendházban” – mutatott rá a politikus.

Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a beruházásra azért volt szükség, mert a város szívében álló épületegyüttes tetőzete több helyen is életveszélyessé vált; emellett a gimnázium létszámának folyamatos emelkedése is szükségessé tette; ugyanakkor az intézmény több száz éves történeti gyűjteményének is méltó helye születik a beruházásban.

Korabeli fényképek alapján rekonstruálták az elveszett tornyot

Lapunk a kivitelező cég segítségével részletesen is tájékozódott a most a legmagasabb pontjáig eljutott fejlesztésről. Ahogy azt megtudtuk, a decemberben kezdődött felújítás során teljeskörű rekonstrukciós munkát végez a kivitelező a rendházból, templomból és gimnáziumból álló épületegyüttesben. Ezzel a vállalás szerint 2025. első negyedévére kell elkészülnie.

Geszler Norbert, a WHB területi igazgatója elmondta, a felújítás egyik legfontosabb részeként elkészült a Szent Ignác templom tetőjének teljes bontása és újjáépítése, illetve egy teljesen új huszártorony tervezése és kivitelezése.

Utóbbit még 1938-ban távolították el, most pedig korabeli fényképek és az eredeti kovácsoltvas kereszt alapján rekonstruálták. Az újjáépített torony szinte minden elemében hű elődjéhez: a tetősíkon belüli szerkezete 25 x 25 centiméteres szárított tölgyfából, tetősíkon kívüli része pedig acélszerkezetből készült fa fogadófelülettel és díszműbádogos fedéssel.

Már a harangok is a helyükön

„Két kisebb harangot helyeztünk el a toronyban” – tette hozzá Geszler Norbert. „A Szent Maurus tiszteletére szentelt 170 kg-os e2 hangon szóló harang, valamint a Szent Placidus tiszteletére szentelt 100 kg-os g2 hangon szóló harang 2024. július 16-án, Karmelhegyi Boldogasszony napján került végleges helyére.”

A liturgikus tér mellett az épület eddig nem látott részei – a torony, a padlástér és a kincstárszoba - is bejárhatóvá válnak a fejlesztésben.

Különösen figyelmes munkavégzés kellett a tetőcserénél

A területi igazgató a munkálatok legkritikusabb részére is kitért. Eszerint a felbecsülhetetlen értékű freskót őrző boltozat és az unikális oltár felett kivételesen körültekintően kellett kivitelezniük a tetőcserét úgy, hogy a templom mindeközben rendszeresen fogadta a híveket is. Az ő biztonságukat a freskó alá behúzott védőháló beépítésével biztosították a WHB munkatársai.

Egy másik segédeszközként egy védőtetőt is húztak az épület fölé. „Így nem vagyunk kitéve az időjárásnak, és az alattunk lévő szintek sem áznak be” – tudtuk meg a kivitelező oldalán megjelent beszámolóból.

„A következő hónapokban folytatjuk a tetőcserét a bencés rendház déli és nyugati szárnyában” – ismertette Geszler Norbert. „Valamint elkezdjük a gazdasági udvarba tervezett köddeloltó akna kivitelezését is.”

A különleges csigalépcső közel a befejezéshez

A WHB a közösségi oldalán további információkat osztott meg a projektről, eszerint a templomban a majdani múzeumterekben már az épületgépészeti és épületvillamossági szereléseket követő szakipari munkák (hideg- és melegburkolás, felületképzések, finomlakatos munkák) zajlanak, itt az utolsó simításokat végzik.

„A templomtornyokban is elkezdtük a múzeumtér megközelítéséhez szükséges új lépcsők kivitelezését és a meglévők felújítását” – írják. „A nyugati toronyban befejezés alatt áll a különleges csigalépcső építése, amely szabadon áll, oldalirányú kikötés nélkül, statikai merevségét pedig a lépcsőfokokat összekötő íves mellvédkorlát adja majd.

A bejegyzésből az is kiderült, hogy a munkálatok következő ütemeként a bencés rendház déli szárnyán is dolgoznak: ennek teljes bontásával és a vasbeton födém kivitelezésével is elkészültek. „Itt jelenleg a fedélszéképítés befejezése zajlik, illetve az állványzat építése a következő ütemhez tartozó nyugati szárny védőtetőjének telepítéshez” – ismertették bejegyzésükben.
 

Közel 400 éves múltra tekint vissza a templom

A győri Loyolai Szent Ignác templom építői tudatos választással vették mintául Róma egyik leghíresebb templomát, hiszen az Il Gesù nem csak a barokk művészet, de a jezsuita rend születésének színhelye is. Mintegy 60 évvel elődje felépítése után, 1634-1641 között készült el Győr korabarokk temploma Baccio de Bianco tervei szerint. Fiókos dongaboltozatát a főoltárt keretező egyenes apszis zárja, míg a két oldalán található fiókok a mellékoltárok helyei. Építésének korának emlékét a homlokzat díszein kívül a mellékoltárok faszobrai és felbecsülhetetlen értékű festményei hordozzák, a templom tornyai pedig az 1650-es évekre készültek el: 1654-ben már a nagyharang adományozását említi a templomtörténet. Az 1740-es években változtattak az elrendezésen és kialakították a templom főhajójának mai alakját: új főoltárt emeltek és ekkor készültek a nagyszerű freskók is, amelyek Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítójának életét és megdicsőülését mesélik el. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, az épületegyüttes is elvesztette funkcióit, bár a templom használatban maradt – erre utal, hogy főhajóját 1783-ban, érett barokk stílusban is átalakították, e kor jelzője a teljes berendezés és a falképek is. Végül a bencések élesztettek újra az itteni oktatást. 1802-től máig az ő tulajdonukban áll a templom és a rendház, akik tisztelve az intézmény hagyományait megtartották a templom védőszentjét is.