A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézete Dél-Budán kapott új irodaházat, mely családbarát fejlesztéseket is tartalmaz.
Átadták a Herman Ottó Intézet több mint 268 millió forintból megújult konferenciaközpontját csütörtökön, Budapest 22. kerületében. Az intézet növekvő létszámának és bővülő feladatkörének köszönhetően a munkatársak elhelyezése és a szakmai rendezvények helyszínének biztosítása problémát jelentett. Kézenfekvő megoldásként az intézettel egy telken elhelyezkedő, állami tulajdonú épület használatba vétele mutatkozott. Az évek óta használaton kívül álló, leromlott műszaki állapotú épület felújítására két ütemben került sor a „THERMO-ÉPGÉP” Kft. kivitelezésében.
Az első ütemben bruttó 178 millió forintos összeg keretében elvégezték:
A második ütemben bruttó 90 millió forintból megtörtént:
Mezőszentgyörgyi Dávid, az intézet főigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházásokat az intézet a fenntartó Földművelésügyi Minisztérium segítségével, saját bevételei terhére tudta megvalósítani. A felújítás második ütemében elkészült fejlesztések között van egy baba-mama szoba, valamint egy madármegfigyelő játszótér is.
Az intézet egy éve alakult a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetből és a Nemzeti Környezetügyi Intézetből. Célja, hogy korszerű ismeretekkel lássa el a döntéshozókat a környezet- és természetvédelem területén. Az intézet a kormány döntése értelmében 2017. január elsejével átalakul, a tervek szerint gazdasági társaság formájában működik tovább. A felkészülés az átalakulásra már megkezdődött.
(hoi.hu, kozbeszerzes.hu, MTI)
(kép: budafokteteny.hu)
A Lecpes Kft. munkájával a megyeszékhely belvárosának közelében alakítanak ki rekonstrukcióval, valamint a korábbi építészeti koncepcióhoz illeszkedő új épületrésszel szociális intézményt, a beruházás az ütemterv szerint halad.
A Layher különböző rendszerelemeinek jó kombinálhatósága és az Allround rendszer rugalmassága nélkül a projekt megvalósítása lehetetlen küldetés lett volna.
Az átlagos növekedés 33 százalékos, de a megyei jogú városokban 55, a községekben 45 százalékkal több lakás épült az előző évinél.