A 42 százalékos növekedésnek köszönhetően már a 2010-es termelési értéket is jócskán túlteljesíti az ágazat.
Januárjában az építőipari termelés volumene 43,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a KSH jelentéséből. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 6,4%-kal emelkedett az előző havihoz mérten.
Az adatok szerint a tavaly januári 90,3 milliárd forintos havi termelési értékkel szemben idén januárban 140,7 milliárd forint volt az építőipar termelésének értéke.
Az adatokra reagálva Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott, az építőipari termelés soha nem látott mértékben bővült januárban. „Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest az építőipar közel 18%-kal erősödött Magyarországon” – derült ki a minisztérium közleményéből.
Nem akármilyen tempót sikerült tovább fokoznia az iparágnak: tavaly egész évben összesen 2494,8 milliárd forint volt a kibocsátása, ami 29,6 százalékos növekedést jelentett éves szinten.
A most közzétett adatok szerint mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 48,4, az egyéb építményeké 33,4%-kal. Előbbiek növekedése az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének eredménye. Utóbbiak esetében a termelés gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák és közműépítések következtében bővült.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 5,3%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 35,0%-kal bővült, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 33,5%-kal csökkent. Az épületek körében lakóépületekre, szállodaépítésre, ipari üzemek építésére kötöttek nagyobb értékű szerződéseket.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 108,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 22,9, az egyéb építményeké 158,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.