Az ÉVOSZ jelentése szerint az ágazat teljesítőképességét vírusos megbetegedések nem akadályozták, és nem is számítanak erre a szereplők.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) pénteken közzétette a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásáról készített heti elemzését.
A jelentés kiemeli, hogy az ágazat a vírus ellenére a járványügyi helyzet 24. héteben is folyamatosan tudott dolgozni. "Az ágazat teljesítőképességét vírusos megbetegedések nem akadályozták és erre a következő hónapokban sem számítanak a vállalkozások" - írja az ÉVOSZ.
A március–május hónapok vészhelyzet okozta késedelmeit a vállalkozások igyekeznek behozni és határidőre teljesíteni. A tervezői, mérnöki tevékenységek távmunkában való végzése teljesítmény csökkenést okozott. A tervező- és mérnöki vállalkozások megkezdték az irodai munkavégzésre való visszaállást, miközben további intézkedéseket is tettek a „home office” tevékenység hatékonyságának gyors javítására. További informatikai fejlesztésekkel, digitalizációs módszerekkel igyekeznek hatékonyságukat javítani. A járványhelyzetben való munkavégzés felgyorsította a tervező mikró vállalkozások tervezési hálózatokba szerveződését.
Határidőcsúszásokat a járványhelyzet jellemzően a sokszereplős épületépítéseknél, szak-szerelőipari munkáknál okoz. A csökkenő rendelésállomány ezen a területen is lehetővé teszi a csúszásban lévő kivitelezések folyamatos gyorsítását.
Az építőipar rendelésállományának csökkenése, már 2019. év. II. félévben megkezdődött. Erre a folyamatra a járványhelyzet április–május hónapokban ráerősített. A múlt év végén mintegy 12%-kal volt kisebb az ágazat rendelésállománya az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. A rendelésállomány csökkenése a vállalkozások között továbbra is nagy szóródást mutat, mértéke 0 és 30% között mozog.
Június elején az alapvető gondot az új projektek előkészítésének lelassulása, új szerződések megkötésének csökkenése okozza. Legnagyobb mértékben továbbra is a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései csökkennek mind értéküket, mind pedig számosságukat tekintve. Ezt jól tükrözi az építési beruházási közbeszerzési piac változása. Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések száma idén a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb szinten van, 2019. január 1. és 2019. június 10. között 1992 eljárás, 2020. év hasonló időszakában 1263 eljárás volt. A beszerzések értéke csökkenést mutat, 823 milliárd Ft-ról 704 milliárd Ft-ra. Ugyanakkor 2020. évben az építési beruházási célú közbeszerzések a nagy értékű munkák irányába mozdultak el.
A magánmegrendelői körben az építési-beruházással együtt járó fejlesztési szándékot tapasztalja az ÉVOSZ, azonban ezek elindítása sok helyen még bizonytalan. Mindezek eredményeként az ágazat rendelésállománya a 24. héten is tovább csökkent. A múlt év azonos időszakához mérten június elején közel 20%-kal lehet kisebb a rendelésállomány volumene. A megrendelői elbizonytalanodás továbbra is egyaránt jelen van az állami, önkormányzati, lakossági és a magánmegrendelőknél. A kormányzati beruházási támogatási programokból származó építési munkákra várakozásaink szerint június végétől lehet leszerződni.
Az építőipari ágazatban dolgozó vállalkozások a veszélyhelyzet mielőbbi megszüntetését várják. Ez magával hozhatja a rendelésállomány újbóli növekedését, a megrendelői egyeztetések felgyorsulását és új szerződések megkötését.
Az ÉVOSZ becslése szerint 2020. I. félévében az építőipar teljesítménye várhatóan 5–6%-kal lehet majd kisebb, a 2019. évi igen magas értékhez képest.
A munkaellátottság csökkenésével és a késedelmes fizetések miatt tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete. A késedelmes fizetések megszaporodása egyre erősebben gerjeszti a lánctartozást az építésgazdaságban. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál továbbra is nehézségeket okoz a teljesítések leigazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.
Az április-május hónapban elmaradt megrendelések június-július havi pótolhatóságának hiányában több építőipari vállalkozás élhet a létszámleépítéssel. A 24. héten tovább növekedett az építőiparon belüli álláskeresők száma. A szakmunkások és mérnökök más vállalkozásoknál továbbra is munkát találnak. A segédmunkások iránti igény hetek óta csökkenést mutat. A járvány időszak és a rendelésállomány csökkenése ellenére az építőiparban továbbra is szakmunkás és mérnök hiány van. Ezért nagy jelentőséggel bír a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a felnőttképzés, a külföldről hazajött szakemberek itthon marasztalása, az Unió más országaiban dolgozó egyéni munkavállaló magyarok hazahívása.
2020. I. negyedévben az építőipari cégek 5–8% közötti anyagár-emelkedést tapasztaltak. Április és május hónapok után június elejére sem jellemző a belföldi anyagok árának további emelkedése. Saját kivitelezési áraikat átlagosan 9%-kal emelték az év első öt hónapjában. Május hónapban megállt az építőipari szolgáltatások árának emelkedése is.
A munkalehetőségek csökkenésével erősödik a verseny, ami kedvezően hat az ajánlati árakra. A verseny jellemzően a nagy értékű munkák kivitelezésében közreműködő alvállalkozói körben erősödik.
A lakásépítés piacán ez évben drasztikusan lecsökkent az újonnan indított, kivitelezésbe vett lakóingatlanok száma. A kistelepüléseken január 1-jétől igényelhető maximum 5 millió forint nagyságú ÁFA visszatérítés lehetőségét a járványhelyzet még június elején is blokkolja. A lakossági megrendelői bizonytalanság csökkenését a kivitelezések iránti érdeklődés növekedése mutatja, ami még nem jár együtt a szerződések növekedésével. Mindezekkel együtt a lakásépítő cégek az újlakásépítés rövid távon belüli, évközi élénkülésére továbbra sem számítanak.
A városi lakásépítési program rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA lehetősége az ÉVOSZ véleménye szerint legkorábban az év végén hozhat megrendelést a kivitelezőknek és 2022. évtől emelheti az átadott új lakások számát.
A kormány gazdaságvédelmi akciótervében az építőipar is kiemelt ágazatként van megjelölve. Az ÉVOSZ véleménye szerint az építőipari keresletet és kínálatot egyszerre bővítő intézkedések lehetnek sikeresek. A kormányzati anyagokban megjelölt 65 milliárd forint felhasználásánál nagy jelentőséggel bír a gyorsaság, a hatásukban rövid időn belül eredményt hozó intézkedések megtétele. Indokolt, hogy az összeg egy része a keresletnövekedést szolgálja, másik része pedig az építőipar hatékonyságának növelését.
A forrás felhasználásánál két korábbi javaslatát továbbra is kiemelten ajánlja figyelembevételre az ÉVOSZ.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.