Önkritika? Összefogás? Tudás? Mi hiányzik a magyar építőiparból? Erős gondolatok a Weinberg vezetőjétől a Portfolio konferencián

Nem köntörfalaztak a piaci szereplők és szakemberek az idei Portfolio Építőipar Konferencián. A március 19-én, nyolcadik alkalommal megrendezett szakmai fórumra több mint félezer résztvevő érkezett a budapesti Hotel InterContinentalba, hogy meghallgassa: ki mit gondol ma az ágazat legfontosabb kérdéseiről.

 

A számos előadást és panelbeszélgetést felvonultató szakmai eseményen az építőipar főbb problémái mellett pozitív szcenáriókat is felvázoltak a megszólalók. A Weinberg ’93 Építő Kft. vezetői és projektvezetői szinten is képviseltette magát.

 

Derczó István alapító, ügyvezető igazgató talán az egyik legizgalmasabb témakörben fejthette ki álláspontját. Az „Itt már minden levegővétel számít! Erre készüljön a hazai építőipar!” című panelbeszélgetésben arra keresték a választ, hogy mit lehet és mit kell tennie a szektor legedukáltabb, legprofibb és legambíciózusabb szereplőinek azért, hogy a nehezebb éveket is sikerrel vegyék, és megerősödve álljanak a rajtvonalnál a következő felívelési szakaszra.

 

„Meg kellene igazítani az arcméretünket”

A Weinberg ügyvezetője, aki az ágazat szakmai mélységeit is látja, hozzászólásaiban olykor kritikusabb hangot is megütött. „Folyamatos változásban vagyunk – ilyen időszakban felértékelődik az összefogás, a hatékonyság és a tanulás, önfejlesztés jelentősége” – kezdte Derczó István. Pozitív példaként Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Ausztriát hozta, akik eredményességben Magyarország előtt járnak az építőiparban. „Az osztrákoknál például tizedannyi cég van, mint nálunk” – szögezte le, utalva arra, hogy a hazai építőipari lehetőségekhez képest túl sok piaci szereplő van jelen.

Kiemelte még:

„A hatékonyabb munkaidőkihasználás is növelhetné a magyar építőipar termelését. A nyolc óra az valóban nyolc óra munka legyen”

– szerinte ebben jelentős hátrányban vannak a magyar cégek a külföldi vállalatokkal szemben. A fejlesztendő területek közé sorolta még az oktatást, a felnőttképzést, a szakmai fejlődést, amelyben szerinte szintén a V4-es országok mögött kullogunk.

 

Összefogás kell, nem széthúzás

A csökkenő lehetőségek miatt az építőipari szereplők között kialakult éles versenyhelyzettel kapcsolatban úgy vélte: az elmúlt hónapokban talán javult kicsit a helyzet. Mint mondta: korábban volt, hogy irreálisan alacsony árakat adtak a projektekre egyes versenytársak azért, hogy a rendszerben maradhassanak. Ez a tendencia javulni látszik.

„Egymást tisztelve, a realitások talaján kellene maradni, a valódi számokat leírni. Meg kellene érteni, hogy egymást támogatva a szinergiákat keresve tudja az ágazat jól túlélni ezt a helyzetet.”

Az ügyvezető az ÉVOSZ-ban elnökségi tagként, az MKIK-ban bizottsági vezetőként vállal szerepet az ágazat formálásában:

„Nemrég vezető pozíciót kaptam a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési bizottságában. A testületben azon dolgozunk, hogy általános pályázatok helyett célzott támogatásokat tudjunk biztosítani a magyar vállalkozóknak. A cél, hogy ne olyan pályázatokhoz kelljen alkalmazkodnunk, amelyeket egyes nyugat-európai országok határoznak meg, hanem ezek a magyar gazdasági környezethez, szokásrendhez, ágazati sajátosságokhoz igazodó, valódi lehetőségek legyenek.”

Végezetül a szociális bérlakások ügyét is felhozta, melyben állami ösztönző lépést tart szükségesnek. Mint lapunknak az előadás után elmondta: sok olyan család, fiatal van, akinek a pénztárcája nem engedi meg az egymillió ft/nm2 áron, vagy efelett kínált lakásokat. A fiatal lakáskeresők számára jó lehetőséget lát egy kidolgozott bérlakáskonstrukcióban, főleg, ha akár egy évtized múlva meg is tudná vásárolni az ingatlant a bérlő.  

 

Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni! – mérnökök őszintén

A Weinberget a folyamatok megvalósítási oldaláról Borbély János projektvezető képviselte a konferencián, aki több mint húsz éve adja szakértelmét a vállalat által kivitelezett projektekhez. A magyarepitok.hu által szervezett beszélgetésben három olyan szakember vett részt, akik korábban elnyerték lapunknál a Hónap Mérnöke címet.

„Olyan ez nekem, mint egy drog” – csapott a közepébe Borbély János, amikor Hegedűs Gergely koordinátor, a Magyar Építők főszerkesztője az inspirációról kérdezte a résztvevőket.

 

 

„Engem elégedettséggel tölt el, amikor átadok egy projektet és látom, hogy a megrendelő örül. De az is jó érzés, amikor elkezdem és tudom, hogy a végén a megrendelő örülni fog! Nekem ez adja a folyamatos motivációt a projektekben, vagyis a megrendelői igény maximális teljesítése.”

Az alapos tervezés és előkészítés fél siker

Lelkesedését még akkor is meg tudja őrizni, ha folyamatos kihívásokkal kell szembenézni egy-egy projekt során. A buktatót, mint mondta, leginkább az előkészítés hiánya és a kidolgozatlan tervezés okozzák. A beszélgetésben résztvevőkkel egyetértett abban, hogy ha megfelelően átgondolt egy projekt, az mindenkinek jó: időben és költségekben is hatékonyabb. A Weinberg ’93 Építő Kft. több külföldi megrendelőnek dolgozik visszatérő kivitelezőként is. A projektvezető számára ezek kivétel nélkül pozitív minták, mert a külföldiek nagyobb hangsúlyt helyeznek az előkészítésre, tervezésre.

 

Borbély János, aki a többek közt az Óbuda Group tervei alapján a Volvo Hungária Kft. klímasemleges Truck Centerének ecseri beruházását is vezette, arra is rávilágított, hogy az új digitális eszközök, elektronikus adatnyilvántartó rendszerek ma már rendkívüli módon megkönnyítik egy projektcsapat munkáját.