Alig hatévesen építészmérnök édesapja oldalán, érdeklődve figyelte Budapesten az óriási lakótelepek születését. Bő két évtizeddel később már mérnökként a csepeli hőerőmű építésén, majd az ezredfordulón egy csúcsminőségűnek számító belvárosi irodaház kivitelezésén dolgozhatott. A gyár- és üzemépítés jelenti számára a legizgalmasabb szakmai kihívást. Büszke rá, hogy ha az országban a szélrózsa bármelyik irányában elindul, tud olyan projektet mutatni a családjának, amelyen dolgozott. Napi szinten motiválja, hogy az iparág pénzérzékenysége ellenére, egyetlen munkája végén sem vált el haraggal a megbízótól. Október hónap mérnöke, Borbély János, a Weinberg ’93 Építő Kft. projektvezetője.
Élete számos területén meghatározóvá vált az építészmérnök édesapjával közösen töltött idő.
„Rengeteg gyermekkori emléket őrzök arról, ahogy együtt barkácsolunk, vagy arról, amikor magával vitt egy-egy munkájára. Az 1970-es évek elején születtem, így kisgyermekként tágra nyílt szemekkel néztem végig a nagy lakótelepek építését Budapesten. Tizenöt-tizenhat éves koromban már sokat tudtam segíteni neki, amikor új otthont építettünk a családnak. Édesapám keze munkáját dicséri a még a születésem előtt felépített badacsonyi nyaraló is, amelyet az utóbbi években feleségemmel apartmanházként üzemeltetünk.”
A gyermekkori élmények, a remek matematikai és fizikai osztályzatok alapján nem okozott különösebb fejtörést a pályaválasztás. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát már úgy végezte, hogy tudta, mérnökként nem szeretne tervezéssel foglalkozni, a kivitelezés területe vonzotta.
A diplomaosztó utáni első munkahelye egy kisebb építőipari cég volt, amely elsősorban a Magyar Posta épületeinek felújításán dolgozott. Itt művezetőként és építésvezetőként is megtapasztalta, hogy kulcskérdés a munkák ésszerű és szakszerű szervezése és irányítása.
Ezután egy nagy ugrás következett a szakmai karrierjében. A kis, magyar állami megrendelésre dolgozó cégtől egy nagy, nemzetközi környezetben működő építőipari vállalathoz, az Ast-Hungáriához került.
Az osztrák hátterű cég az első nyugat-európai vállalatok között már a nyolcvanas évek eleji szállodaépítések időszakában elkezdett Magyarországon dolgozni. Az Ast-Hungária számos szálloda, kereskedelmi létesítmény – pl.: OBI és Interspar áruházak, valamint ipari- és irodaépületek generálkivitelezője volt. Az itteni feladatok mérete, a dokumentációs folyamatok, a projektek összetettsége és a határidők feszessége új távlatot nyitottak meg a fiatal mérnök számára.
„Meglepett az osztrákok mentalitása, az építőipari munkakultúrájuk és az alaposság, amely a projektek előkészítettségét jellemezte. Sokkal-sokkal előttünk jártak, minden munkafolyamat mélyen átgondolt volt, már használtak 3D-s terveket és lényegesen fejlettebb volt az élőmunka kiváltásának igénye gépekkel annál, ami akkoriban Magyarországon jellemző volt.”
Az első komolyabb munka, amelyben az Ast-Hungária kötelékében részt vehetett az ezredfordulón, a csepeli erőmű építése volt. Ezt egy merőben más jellegű, szintén különleges projekt követte: Budapest belvárosában, a PwC irodaházának kivitelezése. Az 1990-es 2000-es évek fordulóján hazai viszonylatban mind minőség, mind a beruházó elvárásainak tekintetében meglehetősen magasak voltak az elvárások a projektnél, ami mellé társult a kivitelező cégben meghonosított osztrák mentalitás. Ezek a feladatok és a vállalati kultúra számtalan értékes tapasztalatot jelentett a művezetői, építésvezetői, előkészítő, projektvezető és végül műszaki vezető munkakörökben dolgozó mérnöknek.
Hasonlóan szigorú minőségi elvárások jellemezték az osztrák beruházó által megrendelt Interspar és Family Center építését Ózdon. Kihívás volt átvenni egy kolléga megbetegedése miatt menetközben a projektet, amelynek számos eleme szakmailag is újdonságot jelentett. A sok küzdelemmel, kihívással megvalósuló bevásárló- és szórakozó központ a tapasztalatszerzés mellett olyan kohéziót teremtett a kivitelező és a tervező soproni Invex Kft. szakemberei között, hogy a következő közös megbízás 2006-ban, a hódmezővásárhelyi Interspar és Family Center építése, már valódi sikertörténetté vált. Ennek a sikernek az értékét tovább növeli a szakmai életútban nemcsak az a tény, hogy egy 2,1 milliárdos beruházás valósult meg, hanem az is, hogy ez volt a Hónap Mérnökének első önállóan vezetett projektje.
„A kétezres évek első felében sokat dolgoztunk együtt a Metal Hungaria Holdinggal, amelynek vezetője, Kreinbacher József ajánlotta a Weinberget, mint olyan céget, amely képes megfelelni a külföldi megrendelők magas minőségi elvárásainak. A hódmezővásárhelyi bevásárló- és szórakoztató központ kivitelezése előtt, már a cég szakembereivel közösen valósítottuk meg Parndorfban az Outlet Center egyik bővítési ütemét. Ennek során betekintést nyerhettünk egymás munkakultúrájába és magyar építőipari szakemberként abba, hogyan működnek a dolgok Ausztriában.”
Közel húsz éves ismeretség, barátság fűzi a Hónap Mérnökét a Weinberg alapító-tulajdonosához, ügyvezetőjéhez, Derczó Istvánhoz. A kapcsolat másfél évtizede a közös cégbeli munkával is gazdagodott: azt követően, hogy az Ast-Hungáriát az osztrák anyacéggel együtt felszámolták, állásajánlat érkezett a Weinberg vezetőjétől.
„Az a fajta gondolkodásmód érvényesül a Weinbergnél, elsősorban Derczó István révén, amellyel azonosulni tudok. Kölcsönös bizalomra épülnek a kapcsolatok. Emberközpontúság jellemzi a céget, az élni és élni hagyni elv érvényesül.”
További szemléletbeli hasonlóság, hogy a Weinbergnél partnerként tekintenek az alvállalkozókra és azok munkavállalóira is.
„Tisztelettel vagyok a munkásemberek, a kétkezi munkát végzők iránt. Ez nemcsak abban merül ki részemről, hogy köszön az ember, amikor belép a munkaterületre, hanem beszélget azokkal, akik társai a munkában. Tudom, ha ők nem ütik be a szöget a fába, oda és úgy, ahogyan kell, akkor az építkezésből semmi nem lesz. Ők pedig tisztában vannak azzal, hogy időnként kérek tőlük olyan munkát, ami nehéz, amivel küzdeni kell, de soha nem kérek olyat, amit nem lehet megcsinálni. Kölcsönös tisztelet jellemzi a kapcsolatokat, sok alvállalkozóval szinte folyamatosan együtt dolgozunk és munkáról-munkára jönnek velünk.”
A Hónap Mérnöke tagja a badacsonyi helyi vállalkozói rétegnek. Feleségével immár négy éve üzemeltetik közösen kis apartmanházukat a borvidéken. Az építőiparban már bevált szemléletét - egymás nélkül, egymás tisztelete nélkül nem lehet boldogulni - próbálja átültetni a helyi turizmusban érdekelt többi szállásadó, borász, és vendéglős gondolkodásába is.
Meggyőződése: ha az a vízió, hogy a Balaton négy évszakos utazási célponttá váljon, akkor nem elég csak minőségi szállásokat biztosítani, mellette nyitva kellene tartania az év egészében a borászatoknak, az éttermeknek és egyéb attrakcióknak is, mert csak közös munka révén érhető el a kívánt eredmény. Ha a vendégek elégedettek, jól érzik magukat, akkor visszatérnek az év más időszakaiban is. A szállásadó, a vendéglős számára ez utóbbi a legértékesebb visszajelzés. Ahogy a beszélgetésből kiderül, ugyanez az építőiparra is igaz.
„A napi munkám során is az motivál, hogy úgy valósítsunk meg egy épületet, hogy a beruházó újra megbízást adjon, ha bővíti kapacitásait vagy új üzemet épít. Ez nemcsak a munkánk minőségén múlik, hanem azon is, milyenek az emberi kapcsolataink, hogyan tudjuk hatékonyan kezelni a problémákat, konfliktusokat. A Weinbergnek szinte folyamatos megbízásai vannak korábbi partnereitől. Ez is azt mutatja, hogy az út, amit választottunk, rögös, de jó irányba visz. Igazolja, hogy nem mindig és nem mindent pusztán a pénz dönt el.”
Az ipari automatizálás területén meghatározó Festo budapesti gyárának harmadik bővítésével a Weinberget bízták meg. A beruházó németes precizitást várt el, elégedettségét mutatja, hogy az együttműködés folytatódott és nyáron zárult le a cég új üzemének zöldmezős beruházása Sátoraljaújhelyen.
Hasonló a viszony a Diehl Aviationnal, amelynek nyírbátori üzemének harmadik ütemű bővítésére ismét a Weinberg kapott lehetőséget. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a miskolci szerszámkészítő üzem, a Spinto, amelynek egy mocsaras területre kellett a gyártócsarnokát megépíteni. Azóta is megmaradt a felek jó kapcsolata és a tulajdonosok minden műszaki fejlesztés előtt egyeztetnek a gyár kivitelezőjével.
„Ez az igazi motiváció számomra, hogy úgy dolgozzunk, hogy a végén a megrendelő nem ellenség lesz és nem úgy válunk el, hogy utána ügyvédek szednek szét minket, hanem barátként.”
Az eddigi Weinberg-projektek közül a legérzelemdúsabb a FémAlk dunavarsányi épületének kivitelezése volt az októberi Hónap Mérnöke számára.
„A cég addigi történetének legnagyobb, 3,5-4 milliárdos projektjéről szóló szerződéskötésen és egyeztetésen körülbelül húszan ültünk a tárgyalóteremben, amikor bejött a tulajdonos, Sándor József. Kezet fogott a jelenlévőkkel, majd megkérdezte: „Ki lesz a felelőse az építkezésnek?” A válasz ismeretében odalépett hozzám és azt mondta: Jani öcsém, július 15-én lesz a cég 25 éves, addigra a háznak késznek kell lennie, mert óriási partit rendezünk a megnyitóra. Annyit válaszoltam: Józsi bácsi, megleszünk vele.
Szűk egy évvel voltunk akkor a kitűzött projektátadó időpontja előtt. Egy 15 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot kellett az alumíniumöntödének megépíteni egy elég bonyolult gépészettel, kiszolgáló egységekkel, valamint az irodaépülettel egy hét hektáros telken. Számos tervmódosítás ellenére, ahogy tartja a mondás a feszített ütemezéseknél, cipőkanállal, de elkészültünk.”
Ez a kivitelezés a Weinberg életében is egyfajta dimenzióváltást jelentett, amely kiemelte a céget a közepes méretű vállalkozások közül és megnyitotta az utat az egyre összetettebb technológiát használó gyárak építése felé.
A projektvezető számára a szakmai elismerésen túl ez a munka hozott egy, a mai napig is remek személyes kapcsolatot Sándor Józseffel. Ennek egyfajta bizonyítéka, hogy a cég erdőhorváti üzemének projektvezetésével is őt bízták meg.
„A gyárépítések jelentik számomra a legérdekesebb szakmai kihívást, hiszen mindig egyedi és különleges technológiai megoldásokkal találkozunk. Ezek mérnöki szempontból komoly feladatot rónak a projektvezetésre még úgy is, hogy a gyár tervezését nem mi csináljuk.”
Ebbe a sorba illeszkedik a Swiss Krono 2015-ös vásárosnaményi OSB-lap gyár kivitelezése is, mely 5,6 milliárdos értékével a cég akkori legnagyobb munkája volt. A FémAlk-hoz hasonlóan, egy komplex üzem megépítése volt a feladat, amelyet nagyban nehezített, hogy a kiviteli tervek az építkezés folyamatában még sokat finomodtak, hogy a gyártási technológiához igazítva készüljenek el az épületek. A kihívások ellenére a megbízó német projektigazgatója szerint ez lett Európa leggyorsabban felépített OSB-lap gyára.
A közelmúltban átadott ecseri Volvo Truck Center zöldmezős beruházásánál a projekt sok apró részletének átgondolása, összehangolása és végül egy nagy egésszé való összeillesztése jelentett komoly kihívást a projektvezető számára. A beruházó elvárása volt, hogy a Truck Center klímasemleges legyen és emellett a legmagasabb szinten biztosítsa az ügyfelei és az ott dolgozók számára a kellemes környezetet.
A kétszintes iroda, a teherautó- és buszszerviz, a vizsga- és oktatóközpont, az ügyfélváró, a kamionmosó és az új, valamint használtjármű-kereskedés építése során komoly megoldandó problémaként jelentkezett a munkaterületen lévő talajvíz.
„Az építési területen belül hétméteres a szintkülönbség, egyes részeken húsz méter mélyen nyomát sem találtuk talajvíznek, száz méterrel távolabb pedig egy ásónyom magasságban már jelen volt. A megoldást a teljes terület köré kiépített drénrendszer jelentette, amelynek tervezése miatt viszont egy teljes hónapra fel kellett függeszteni a kivitelezést.”
A talajvíz szintjét sikerült csökkenteni, a rendszer azóta is jól működik.
„Arra törekedtünk, hogy már az építkezés során minél kisebb legyen az ökológiai terhelés. A problémából előnyt kovácsoltunk és a drénrendszeren át érkező vizet szikkasztókba vezettük. Az öt tartályba összegyűjtött vizet már a kivitelezés során hasznosítottuk a beton utókezelésére és az aszfalt öntözésére."
Az aprólékos tervezés és a kivitelezés összetettségére jó példa, hogy a kamionmosót önálló, két részből álló olajfogó rendszerrel építették meg, így a felhasznált vizet szikkasztás és tisztítás után újrahasznosítják. Továbbá, folyókarendszert alakítottak ki arra az esetre is, amikor esős, havas időben beállnak a kamionok a központba és a csurgalékvíz lefolyik a járművekről. Ezt, és a parkolókban felfogható esővizet is a folyókán vezetik el, majd átengedik egy olajfogón, hogy a tisztított vizet újra felhasználhassák.
Az ügyfelek és a munkavállalók komfortját a hatalmas üvegfelületekkel rendelkező irodaház és váró, továbbá hangulatos átrium és egy pihenőkert is szolgálja. Az épületek energiatakarékos üzemeltetését 282 KW-nyi teljesítményű napelem telepítésével, az árnyékolást zsalúzia rendszer felszerelésével biztosítják. Szinte minimális a Truck Center külső energia- és vezetékesvíz-igénye. Hatalmas, 23 ezer négyzetméternyi zöld felületet is kialakítottak, ahol 125 fát ültettek el, a terület gondozását egy kútról táplált öntözőrendszert segíti.
Amikor elkezdődött a kivitelezés, észrevették, hogy a területen rengeteg madár él. Egy közelben élő férfi is megkereste a kivitelezőket, hogy gyurgyalagokat látott a környéken. Hozott magával egy képet, az alapján azonosították a madarakat, akikkel osztoztak a területen.
„A kivitelezés egyik különleges eleme lett egy földfal, amely azonkívül, hogy a drénrendszer egy szakaszát rejti, fészekrakó helyévé vált a területen élő gyurgyalagok számára. Szerencsésen alakult a projekt ütemezése, a költés időszakában nem folyt munka azon a területen; augusztusban pedig, amikor ismét munkagépek dolgoztak a földfalnál, már vándorútjukra indultak a madarak. Itt is megvalósult az élni és élni hagyni elv.”
A multinacionális vállalati kultúra ismerete és a széles szakmai tapasztalat okán a projektek előkészítési fázisában a legtöbb ütemterv elkészítését Borbély Jánosra bízza a Weinberg.
Napjainkban azzal a fura helyzettel szembesülnek a cégek, hogy a kivitelezéseket megelőző döntési és tervezési folyamatok gyakran egy-másfél évig is eltartanak. A projekt megvalósítására viszont gyakran ennél kevesebb időt biztosítanak, ami kikényszeríti, hogy tovább rövidüljön az előkészítési szakasz. Általános elvárássá vált, hogy a szerződés aláírását azonnali kapavágásnak, az alapok kiásásának kell követnie. Ez kizárja, hogy a projektvezetők mélyen bekapcsolódhassanak az előkészítésbe, hiszen minden energiájukat a kivitelezés munkafolyamatainak koordinálására fordítják.
„Szükség lenne egyfajta szemléletváltásra. A változásokat a tervező-bonyolító-műszaki ellenőri társadalom indíthatná el, mivel ők lépnek elsőként kapcsolatba a beruházókkal. Az ő kezükben van a lehetőség, hogy elmagyarázzák nekik, ha 2-3 hónap rendelkezésre állna a szerződéskötés és a helyszíni munkák elkezdése között, akkor valószínűleg időt és pénzt is nyerhetnének. Ám a mostani rendszerben mindenki présben van” - vélekedett a Hónap Mérnöke, aki számos példa közül csak egyet emelt ki gondolatébresztőnek.
„Nyírbátorban az Diehl Aviation gyárbővítésének munkálatait éppen csak elkezdtük, amikor elrendelték a COVID-zárlatot. A tervek előkészítése zajlott, amikor a beruházó német cég bejelentette, hogy a kiszámíthatatlanság miatt szerződést bontanak. Az engedélyes tervek elkészítésére még kiterjedt a megbízásunk, de arról, hogy mikor épülhet meg az alkatrészgyár semmit nem tudtunk.”
Egy évvel később indult újra a projekt. A kényszerpihenő ideje alatt csiszolódtak és finomodtak a tervek. Amikor az újrakezdéskor a beruházók a 3D technológia segítségével virtuálisan bejárhatták a projektet, a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. Elsősorban azért, mert a kiviteli tervezéskor jutott idő az ütközési pontok feltárására és a legtöbb megoldási lehetőség áttekintésére.
„Az építkezésnek 100 százalékos készültségi szintű kivitelei tervekkel kezdhettünk neki és a gyár a tervezettnél 3 hónappal hamarabb elkészült.”
Jól járt a beruházó és a kivitelező is, mert a munkában és az életben is nagyon fontos a tempó.
A szeptemberi Hónap Mérnöke a rendkívül jó előkészítettséget emelte ki a dunakeszi óriásberuházás egyik sikerfaktoraként, amely a háborús nehézségek ellenére is nagy sebességgel pörgette a projektet. Tóth Tibor Gábor két évtized gazdag tapasztalati tőkéjével érkezett meg a csúcsprojekthez, a kulcstényezők között ugyanakkor a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. alapértékei is kirajzolódtak a vele készített interjúban.
„Ha törik, ha szakad, akkor is végigcsináljuk” – ez a hozzáállás alapozta meg a projektvezetést a Kalocsa és Paks között kivitelezett híd óriásprojektjében, amelyben aztán jöttek is sorra a legkülönbözőbb próbák. A sikeres kivitelezéshez ugyanakkor a kiválóan sikerült csapatépítés, a valós idejű információáramlás és alapvető emberi értékek érvényesítése is hozzájárult. A júniusi Hónap Mérnöke pályájának mérföldkövei szinte lineárisan vezettek odáig, hogy az ország legnagyobb Duna-hídjának építési projektjét vezethesse - interjú Wunderlich Istvánnal.