Jávorcsik Ákos: A minőség áll a fókuszban

Egyszer 2017 őszén, másodszor 2021 nyarán kezdett a Paks II. projektben dolgozni Jávorcsik Ákos. A kettő közben érkezett egy izgalmas felkérés, ami egyben kihagyhatatlan is volt: Dubajba hívták egy monumentális infrastruktúra-alagút építésére. Visszavárták és vissza is tért Paksra, hogy a nemzetközi színtéren szerzett, széles körű tapasztalatait kamatoztassa.

A Szent István Egyetem (ma Óbudai Egyetem) Ybl Miklós Építéstudományi Karán végzett építőmérnökként, geotechnikai szakirányon. Hogy miért épp itt, annak konkrét okát nem tudja felidézni, de szerepe van benne bányász nagyapjának és a National Geographic csatornának, ahol mindig lenyűgözve nézte a különleges építményeket, hatalmas alagutakat, gátakat és már akkor tudta, hogy ilyen volumenű beruházásokban akar majd részt venni.

– Abszolút – reagál azonnal a kérdésre, hogy jó döntés volt-e. Abban, hogy ma is így látja, komoly szerepe van annak, hogy a pályafutása úgy alakult, ahogy remélte, s egykori tanárának is, aki a talajmechanikát, mélyépítést úgy adta elő, hogy ő egyből beleszeretett. – Itt mindig van valami trükk, a mélyépítésben a legnagyobb alapossággal elvégzett feltárás ellenére is jöhetnek meglepetések. Ettől színes – mondja. Már hallgatóként lehetősége nyílt a szakmában munkába állni, a diploma kézhezvétele után pedig az M6-os alagútépítésre, a Strabaghoz hívta egy régi iskolatársa, ami kiváló indulása volt a karrierjének. Munkahelyi mérnökként dolgozott, ami jó iskolának bizonyult.

– Egy kitűnő projektben fiatalos csapat tagja voltam, többekkel ma is tartjuk a kapcsolatot. Ott is azt éreztem, mint Pakson és a többi projekten, hogy egy fontos célért dolgozunk közösen – meséli. Hozzáfűzi: projektről projektre menni vándorélet ugyan, különösen nemzetközi szinten, de nagyon jól összekovácsolódik a társaság.

A projekt végeztével Ákos egy kisebb hazai céghez igazolt, amely Balatonakarattyán épített alagutat NATM (New Austrian Tunneling Method) módszerrel. Ez egy bányászati alapú alagútépítési technika, amely a környező kőzet saját teherhordó képességét használja ki folyamatos monitoring mellett, lőttbeton erősítéssel. A projektet sikerrel végigvitték, ő pedig megbízást kapott a cég ISO minősítésének bevezetésére. – Nagyon élveztem, mert szeretem, ha mindig minden rendben van, minden követhető, kereshető, mert ez segít minden kérdést tisztázni – húzza alá. Azontúl, hogy a nagy projektek iránti vonzalma sohasem szűnt meg, külföldön is szerette volna gyarapítani tapasztalatait.

Ez a vágya vitte Németországba, ahol egy metróépítésben, illetve Németország-szerte közúti, vasúti alagutak előkészítői munkáiban és azok utólagos kiértékelésében részt vevő mérnöki tanácsadó iroda munkatársa lett. Itt érte a telefonhívás Katarból, ahol a futball-világbajnokságra készülve kezdődtek beruházások, s őt az osztrák PORR-hoz hívták. A Green Line, azaz egy 11 állomásból álló metróvonal építésébe kapcsolódott be.

– Megérkeztem a kietlen sivatagba, 50 fokos hőségbe, óriási páratartalomba, iszonyat kaotikus volt az egész – idézi fel, s nem titkolja, azt gondolta, még aznap hazautazik. Négy évig maradt, felügyelte a talajfeltárást, a monitoringrendszerek kiépítését és üzemelését, koordinálta az alagútépítési munkákat, így az állomások, aknák, felüljárók földmunkáit, miközben szó szerint az első kapavágástól egészen addig kísérte a projektet, amikor már a síneket tették le az alagutakban.

– Munkám során szoros együttműködésre volt szükség mind a tervezési, mind pedig a kivitelezési részlegek munkatársaival – idézi fel hozzátéve: – Fontosnak tartom, hogy jól működő kapcsolat legyen ezen szervezeti egységek között, ez ugyanis elengedhetetlen a sikeres projektmegvalósításhoz.

Megszámlálhatatlan kultúra találkozott a projekten, Jávorcsik Ákos pedig kifejezetten élvezte a multikulturális környezetet, emberileg is sok tapasztalatot adott számára. Nem beszélve a szakmai tanulságokról, hiszen ilyen volumenű projekten korábban még nem dolgozott. – Hat TBM (Tunnel Boring Machine) alagútfúró pajzs, 2×17 km alagút, több tucatnyi keresztátjáró, állomások, aknák – sorolja a paramétereket. Tapasztalatot gyűjteni igen, élni nem akart külföldön, ezért 2017 őszén csatlakozott az új atomerőmű-beruházáson dolgozó szakembergárdához.

Egy év sem telt el, amikor innen Dubajba hívták, ahol egy más szempontból gigantikus feladat végrehajtásában számítottak rá: a PORR infrastruktúrához épített alagutat, mégpedig olyat, ahol a pajzsok átmérője 11 méter volt. Összehasonlításképpen: egy metróé 6 méter körüli.

– Mondtam a vezetőimnek, ne haragudjanak, el kell mennem. Azt válaszolták, hogy várnak vissza – emlékszik a történtekre. Geotechnical engineerként a feltárásokat, az új monitoringrendszer kialakítását, a TBM-es, alagútépítési, aknamélyítési munkák elvégzését felügyelte, majd a projekt befejezése után visszatért Paksra, hogy valóra váltsa szakmai álmát és tapasztalatait egy ilyen nagy léptékű hazai projektben kamatoztassa.

Az elmúlt év októberéig szenior geotechnikus szakértőként dolgozott, amikor is felkérték a terület-előkészítési programelem vezetésére. – Örömmel fogadtam el.

Sem a projekttel, sem magammal nem tehettem meg, hogy ezt a lehetőséget elszalasszam. A kivitelezői oldalon szerzett tapasztalatokat jól tudom hasznosítani, jól tudom segíteni a fővállalkozót is és ezzel a projektünket. A legfontosabb a körültekintő felkészülés, a kivitelezés komoly felügyelete, az ott szerzett tapasztalatok visszacsatolása. Tervezd meg, dolgozz aszerint, elemezd, forgasd vissza a tapasztalatokat! Ez a működő módszerem

– fogalmaz. Az, hogy egy atomerőmű építésén dolgozhat, számára azt jelenti, hogy a minőség még inkább fókuszban van.

 

Jávorcsik Ákos a folyamatos tanulást és fejlődést nemcsak a projekten belül tartja fontosnak, hanem saját maga számára is, ezért szüntelenül keres – főként angol nyelvű – online képzéseket. Egyebek mellett végzett BIM (Building Information Modeling) építményinformációs modellezés, AI, azaz mesterséges intelligencia alkalmazása, illetve menedzsment témájú kurzusokat. – Mindig olyan ismereteket igyekszem elsajátítani, amit hasznosítani tudok a munkámban. Ez eddig sikerült is – fogalmaz a Paks II. Zrt. terület-előkészítési programelem-felelőse.

Arra is kitér, hogy bár az utóbbi időben a fókusz az ötös blokki munkagödörben zajló betonozási munkákra terelődött, a terület-előkészítésben is jelentős előrelépés történt: a talajszilárdítás immár a nukleáris szigeteken kívül eső területeken halad, a hatos blokk munkagödrében pedig március közepén megkezdődött a talaj kiemelése 23 méter mélységig.

– Az ötös blokkon szerzett tapasztalatok alapján optimalizáltuk a folyamatokat, így sikerült növelni a hatékonyságot, a munka minőségét, és nem utolsósorban a munkabiztonságot – húzza alá.