A BIM hazai adaptálásában kulcsszerephez jut a szabályozás

A 7D Tender Kft. ügyvezetője, Czira Szabolcs az amerikai BIM piac kapcsán elmondta:

„Elemeztük a BIM adaptálás amerikai folyamatát, összehasonlítva a hazai tapasztalatokkal, és azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban – a BIM bölcsőjében – már egészen más szinten űzik a munkafolyamatokat. Külföldi kollégáink elmondása szerint már az oktatásban is nagyobb hangsúlyt helyeznek a BIM szemléletmódra, nagyobb az eszköz és szoftver támogatás is, a közepes cégektől felfelé szinte mindenhol jelen van a BIM-nek valamilyen megoldása.”

„Véleményem szerint hazánkban ösztönző erejű lehet a BIM-folyamatok elterjedésére, ha a felsőoktatásban, az építőipari szakemberek képzése során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznének a digitalizációra, és a szoftverek használatának megismertetésére. Ugyanilyen fontos, hogy a cégvezetők felismerjék és megtapasztalják a szoftver előnyeit: a BIM alkalmazásával időt és költségeket lehet megtakarítani. A folyamatos munkahelyi képzések pedig a munkatársak ismereteinek bővítése mellett növelik a motivációjukat is” - egészítette ki.

 

A szabályozásnak az uniós keretrendszerhez is illeszkednie kell

A fentieken túl a szabályozás kérdésére is kitért a cégvezető.

„Az Egyesült Államokban a helyi sajátosságok miatt államonként eltérő szabályozások nem csak a BIM használatának módját írják elő, hanem a használandó szoftvereket, verziókat, a közös platformot minden szakág részére már a kezdeti lépésektől. Ott olyan távlatokban is gondolkodnak, mint például az okos városok”

– emelte ki.

A Portfolio.hu építőipari digitalizációról szóló közelmúltban megjelent cikke szerint az európai és amerikai kontinens építési szabályzatában drasztikus különbségek vannak mind a szabványok, mind ezek végrehajtását illetően. Európában a szabályok abból a szempontból is mások, hogy az Európai Unió minden tagállamra vonatkozóan szabályozási keretet alkalmaz, beleértve a műszaki szabványokat, az egészségügyi és a biztonsági előírásokat, valamint a munkavállalók és az építési termékek szabad mozgásának jogát. Ezeket a szabványokat minden tagállamnak el kell fogadnia, azonban minden országnak más-más szabályozása is lehet, amelyeknek a keretrendszerbe illeszkedve kell működnie.

 

Az elfogadáshoz szemléletváltás szükséges

A cikk kitér arra, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan szabályozás, ami rákényszerítené az építőipart a BIM és a tervezőszoftverek használatára. A digitális megoldások gyorsabb bevezetése érdekében prioritás lenne bemutatni, hogy ezek a fejlett eszközök hogyan támogatják a jövedelmező növekedést. Ezután lehet csak elvárni az építőipari szereplőktől, hogy elfogadják ezt a megközelítést.

Az Egyesült Államokban sincsenek jelenleg nemzeti szintű BIM-követelmények, azonban egyre több államban és helyi ügynökségnél látható, hogy irányelveket és szabványokat hoznak létre, amelyek megkövetelik az építészmérnöki szolgáltatóktól a tervezési, pályázati, építési folyamatoknál a BIM és 3D-s szoftverek használatát a kezdeti tervektől kezdve, az ajánlattételi dokumentáción át, egészen a projekt lezárásáig.

Az amerikai és a magyar építészeti szegmens sok mindenben eltér egymástól, közös jellemzőjük azonban, hogy már mindkét piacon rendelkezésre áll olyan technológia, ami jelentősen megkönnyíti a tervezők, építészek, mérnökök közös és egyidejű munkáját.

Ahogy Czira Szabolcs korábban fogalmazott:

„A közös platform segítségével a tervezés és a helyszíni kivitelezés kétirányú kommunikációt folytat, a BIM segíti a mennyiségszámítást, költségelemzést, ütemezést és ellenőrzést a kivitelezés teljes időszaka alatt.”