Valóban a terveknek megfelelően épült? A BIM szerepe a megvalósult állapot ellenőrzésében

Lapunkban rendszeresen beszámolunk a BIM-ről (Building Information Modelling), azaz Épületinformációs Modellezésről, melynek segítségével a teljes építési folyamat modellezhető, ezáltal rengeteg hiba kiküszöbölhetővé válik.

A BIM segíti a mennyiségszámítást, költségelemzést, ütemezést és ellenőrzést a kivitelezés teljes időszaka alatt.

A 7D Tender több mint egy évtizedes hazai és külföldi tapasztalattal rendelkező csapata a tervkoordináció és az auditálás mellett − partnereik közreműködésével − korszerű (lézerszkenner) felmérési módszerek alkalmazásával vállalja épületek BIM modelljének készítését.

A felmért állapotot digitális formában rögzítik, így a későbbi felújításoknál, áttervezéseknél nem indokolt újra felmérni az épületet, a szükséges tervek a modellből származtathatóak.

 

A megvalósulási modell a létesítménygazdálkodási rendszerek működtetését is segíti

A megvalósult állapot rögzítése a gyakorlatban egyre szélesebb körben megjelenő BIM-felhasználási mód, és segítheti a műszaki ellenőrzési folyamatokat is. Erről beszélgettünk Czira Szabolccsal, a 7D Tender Kft. ügyvezetőjével, aki elmondta: „Egy közös platform segítségével a tervezés és a helyszíni kivitelezés kétirányú kommunikációt folytat, így hasznosnak bizonyul a kivitelezés közbeni állapotfelmérés, dokumentálás.

Az ütemezések sokszor egymásra épülő szakaszok, a már megvalósult állapot befolyásolja a következő ütem kivitelezését. A megvalósult állapot ellenőrzése épp ezért nélkülözhetetlen a következő ütem elkezdéséhez.”

Az adott épület minden elemére kiterjedő, hiteles megvalósulási modellje csak a kivitelezés közben rögzített, aktuális állapotokat tartalmazó modellek segítségével készíthető el. A megvalósult állapotot rögzítő BIM-modell a létesítmény beépített épületszerkezeteinek és rendszereinek tulajdonságát, állapotát, végleges formáját és elhelyezkedését, valamint környezetének a pontos leírását tartalmazza, emellett a BIM-alapú létesítménygazdálkodási rendszerek alapjául szolgál: a modell tartalma kitérhet elektromos és gépészeti eszközökre, tárgyakra, bútorokra, valamint a hozzájuk rendelt adatokra.

Alkalmazásával:

• a felújítás, átépítés esetén hatékonyabbá, gyorsabbá tehető a tervezési folyamat, nem szükséges helyszíni feltárás;
• a beépített szerkezetek és eszközök termékadatlapjai, karbantartási naplói és egyéb írásos dokumentumai egy helyen, adott elemhez csatoltan tárolódnak;
• a különböző BIM-alapú létesítménygazdálkodási célok alapmodelljeként szolgál;
• a megrendelő számára ellenőrzési lehetőséget biztosít, hogy az épület megfelel-e az előírt követelményeknek, illetve a tervezési programban foglaltaknak.

A 3D-felmérések alapján megépített megvalósulási modell digitális ikertestvére (digital twin) lehet a valós épületnek, és megfelelő változáskövetéssel gyakorlatilag háromdimenziós épülettörténeti dokumentummá válhat.

 

A pontfelhő állomány és a tervezési modell összevetésével kimutathatók az esetleges eltérések

Czira Szabolcs ismertette: „Számos térbeli adatgyűjtésre alkalmas technológia létezik. A legfontosabb a gyors adatszolgáltatás, hogy a kivitelezés ütemezését és a helyszíni munkálatokat ne tartsa fel a felmérés.”

A legnépszerűbb technológia a 3D lézerszkennelés, mely már napi szinten elérhető és alkalmazott eljárás. A felmérés tulajdonképpen a valóság virtuális leképezése: pontok sokasága kerül rögzítésre, ezek alapján előállítható a pontfelhő állomány; ez vagy a pontfelhőre illesztett modell alkalmas a tervezési modellel történő összevetésre, így kimutathatók az esetleges eltérések.

„Ha például egy fal nincs síkban, a dőlés mértéke kimutatható, ezáltal elemezhető, hogy hibahatáron belül van-e. Visszaellenőrizhető továbbá, hogy az épületgépészeti elemeket a tervezettnek megfelelően építették-e ki, a faláttörések tényleg ott vannak-e, ahol a tervezési modellen. Maga a módszer akkor hasznos, ha gyorsan szolgáltat adatot”

 – tette hozzá az ügyvezető.

Majd folytatta: „Az ellenőrzés történhet napi, heti vagy havi rendszerességgel, néha csak egyes részterületeket kell újra mérni. A felmérésből származó adatok a közös platformra kerülnek, és minden résztvevő ellenőrizheti a számára releváns adatokat. Ez nagy biztonságot jelent a következő ütem tervezéséhez.”

„A folyamatos állapotellenőrzés és követés fontos része a kivitelezésnek, segíti a tervezést, dokumentációja lehet a műszaki ellenőrzésnek, mérföldköve lehet a költségszámításoknak, de időközi riport is lehet a megrendelő felé.

Röviden tehát: segít választ adni arra a kérdésre, hogy „úgy volt a terveken, de vajon a valóságban is így készült?”

− összegezte végül a 7D Tender ügyvezetője.