Közel félmillió fő dolgozik az építőiparban, mely az ország termelési értékének 12 százalékát adja.
Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. 2023-ban a június 2-i központi ünnepségen került sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tájékoztatása szerint a köztestületi kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és tudományos egyesületek a kormányzat építésért felelős képviselőivel közösen köszöntik ezen a napon az építésgazdasági értéklánc minden résztvevőjét.
Az építőipar 380 ezer főt foglalkoztat. Kiegészítve az építőanyagiparral, valamint az oktatás- és tudományos élet képviselőivel, fél millió kolléga munkáját köszönik meg ilyenkor. A teljes értéklánc az ország termelési értékének 12 százalékát adja. A soha nem látott áremelkedések, az energiahiány és beszerzési nehézségek ellenére az ágazat 2022-ben 6850 Mrd Ft összegű építési-szerelési munkát valósított meg.
A teljesség igénye nélkül 2022-ben került átadásra több kilométer gyorsforgalmi út, egy új Tisza-híd, a Magyar Zene Háza, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a MOL Campus, és közel 21 ezer új lakás, valamint 200.000 lakás felújítása valósult meg.
Az igényes megrendelők új elvárásokat fogalmaznak meg, ami a fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát jelzőkkel írható körül. Ezekhez az építésgazdasági értéklánc minden szereplőjének összehangoltan kell alkalmazkodnia.
Sok évi várakozást követően, a kormányzati oldal is elkötelezett a BIM bevezetése mellett, ebben az évben tervezi a nagy értékű állami beruházások BIM alapú előkészítését, megvalósítását és üzemeltetését szabályozni és 2024-től bevezetni. Ezzel egy új kaput nyit ki az építőipar számára a jövő irányában – olvasható az ÉVOSZ közleményében.
A szervezet értékelése szerint az ágazat 2023-ban új kihívások előtt áll: csökkenő munkalehetőségek mellett kell a hatékonyságot növelni, a képzett munkaerőt megtartani. Az előregyártott modern építési termékek, az új technológiák és a digitalizáció egyszerre jelentenek kihívást a megrendelőknek, az építési beruházások megvalósítóinak és az üzemeltetőknek egyaránt. Ehhez szintet kell lépni, és meg kell felelni az új megrendelői tudásigényes elvárásoknak.
Dr. Czigány Tibor, a BME rektora ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy ma a hazai mérnök és informatikus diplomák 40 százalékát a Műegyetem adja, miközben az országban 26 egyetemen vannak ilyen képzések, mesterképzésben pedig a diplomák 70 százalékát teszi ki. Ez hatalmas felelősséggel jár, és kötelezi az intézményt arra, hogy folyamatos párbeszédet folytasson az ipar és a gazdaság képviselőivel, hogy az ő igényeiket és elvárásaikat be tudják építeni az oktatási tevékenységbe.
Dr Czímer István, a Honvédelmi Minisztérium Építésügyi Hatósági Osztály vezetője a honvédelmi miniszter képviseletében elmondta: igyekeznünk kell szilárd alapokon nyugvó, időtálló, fenntartható megoldásokat találni az előttünk álló kihívásokra, ez mindannyiunk közös érdeke szakmai feladata. Majd köszönetet mondott a honvédelmi és nemzetbiztonsági építmények tervezésében, kivitelezésében, hatósági felügyeletében, fenntartásában résztvevő szakembereknek.
Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára nevében képviselője elmondta: Az árvíz- és belvízvédelem, a vízellátás, a víztisztítás létesítményei mind speciális tudást követelnek meg a tervezőktől, kivitelezőktől egyaránt, és hozzátette bőségesen lesz feladatuk a szakembereknek a jövőben is.
Csepreghy Nándor, miniszterhelyettes, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára néhány mondatban ismertette az országgyűlési tárgyalás alatt lévő az állami beruházási kerettörvényt:
„Új eljárásrendet vezetünk be az állami beruházások terén, melynek értelmében kevesebből többet kell építenünk, nem lehet érvényes engedélyezési és kivitelezési tervek nélkül építtetni, nincs kivitelezés legalább 2-3 közbeszerzési ajánlat nélkül, a nemcsak a kivitelezés ajánlati költségét, hanem a fenntartársi költségeket is figyelembe vesszük.”
Az eseményen számos díjat és szakmai elismerést adtak át. Így többek között Lázár János építési és közlekedési miniszter közreműködésével az Építők Napja alkalmából elismerő oklevélben részesült:
dr. Becker Gábor
Bocz Gábor
Gál Orsolya
Herczegh Zoltán
Hollósy Gábor Tibor
Jankó Károly
Kárpáti László
Király Tamás
Ladányi Ágnes
Lendvai Balázs
Nádor András
Orbán Imre
Pete Zoltán
Pintér Endre
Ritter Ádám, a Moratus Kft. ügyvezető helyettes műszaki igazgatója a betonszerkezetépítő szakma népszerűsítéséért, valamint a fiatalok számára szervezett betonszerkezetépítő tehetséggondozó projekt szakmai irányításáért és a projekt megvalósítása érdekében végzett odaadó munkájáért
Spányi György Balázs
Tóth Attila (aki kitüntetését későbbi időpontban veszi át)
és Wagner Mihály Ernő.
Pintér Sándor belügyminiszter elismerő oklevelét vehette át tárca képviselőjétől:
Bíró Kornél
Fülöp Szilárd
Láng Judit
Marsovszki Gergely
Nagy Tamás
Szeghi Gábor
és Tuboly László,
Kassai Ferenc pedig FESTMÉNY emléktárgyat kapott.
Számos további elismerést kiosztottak, a teljesség igénye nélkül még tudósítunk arról, hogy az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) Érdemrendjét távollétében jelképesen megkapta dr. Bozsaky Dávid, míg ÉTE Díjjal Módos Andrást, Papp Józsefet és Pintér Imrét ismerték el.
Alpár Ignác-díjat kapott Molnár Dénes András és a 2023-as Építők Napja alkalmából vette át a 2022-ben az Építéstudományi Egyesület Kivitelezési Szakosztályában és az építőipari nívódíjakat odaítélő Építőipari Mesterdíj Alapítvány titkáraként végzett példamutató és eredményes munkája elismeréseként adományozott Alpár Ignác-díjat Hollai Pál is.
A Weinberg számára a fenntarthatóság nem csak papíron, hanem a gyakorlati megvalósítás során is fontos.
BudapART néven pályázatot hirdetett a Market.