A SWIETELSKY Magyarország több mint három évtizede építi és formálja hazánk infrastruktúráját. A vállalat út-és magasépítési beruházásai mellett kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelmi és vízépítési feladatokra, valamint a hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítására. Interjúnkban a szakterületek szakértőivel, felelős vezetőivel beszélgettünk.
A SWIETELSKY Magyarország Kft. 1991 óta van jelen az országban, meghatározó szereplője a hazai építőiparnak, kiemelkedő szakértelmével és megbízhatóságával. A vállalat nevéhez számos nagy volumenű közlekedési, ipari és lakossági projekt fűződik. Innovatív megoldásokat alkalmazva, a legkorszerűbb technológiákkal és magas szintű minőségi követelmények mellett dolgoznak. Elkötelezett a fenntarthatóság és a környezettudatos építés iránt, így minden projektjében szem előtt tartja a jövő generációk érdekeit.
Lukács Zsolt, az Infrastruktúra III. ágazat vízépítési és környezetvédelmi területének vezetője, valamint Pethő Gábor, a hulladékgazdálkodási terület építésvezetője mesélt lapunknak a legnagyobb kihívásokról, emlékezetes projektekről és a jövő lehetőségeiről.
Tomacsek József főtechnológus és energetikus pedig az aszfaltgyártáshoz kapcsolódó, fenntarthatósági fejlesztésekről beszélt. A téma komplex jellege miatt ezt a beszélgetést cikkünk második részében olvashatják, jövő hétfőn.
A SWIETELSKY Magyarország környezetvédelmi és vízépítési szakterülete az útépítési ágazatból nőtte ki magát. Az utak építésekor mindig kulcskérdés volt a csapadékvíz elvezetése, a víztelenítés, a megfelelő vízrendezés – ezekből a feladatokból jött létre az a tudásbázis, amely később önálló ágazattá szerveződött.
Az évek során a részleg fokozatosan erősödött, mára pedig egy közel harmincfős csapat dolgozik azon, hogy az ország legkülönbözőbb területein valósítsanak meg vízépítési és környezetvédelmi beruházásokat. A terület vezetője, Lukács Zsolt 13 éve csatlakozott a vállalathoz projektvezetőként, másfél éve pedig már az egész ágazat munkáját irányítja.
„A feladataink sokszor túlmutatnak a hagyományos vízelvezetésen vagy csatornaépítésen: olyan komplex projekteket valósítunk meg, amelyek hosszú távon határozzák meg egy-egy térség vízgazdálkodását”
– hangsúlyozza a szakember.
A kétezres évek elején hatalmas lendületet kapott a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése, uniós támogatások segítségével számos településen indultak meg a fejlesztések. A SWIETELSKY Magyarország ennek az időszaknak meghatározó szereplője volt: a cég számos nagykapacitású rendszert épített ki, amelyek több tízezer ember mindennapi életét teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá.
Az elmúlt 10 évben például 150 ezer méternyi gerincvezetéket, 64 átemelőt és mintegy 80 ezer házi bekötést valósítottak meg. Ez a volumen jól mutatja, milyen mérnöki és szervezési erőfeszítéseket kíván egy ilyen beruházás. Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése ugyanis nem pusztán technikai feladat, hanem a településfejlesztés egyik legfontosabb pillére.
Lukács Zsolt kiemeli: „A kisebb települések önálló szennyvíztelepei gazdaságtalanok lettek volna, ezért sok helyen központi rendszerekhez csatlakoztattuk a hálózatot. Ez nagyobb üzembiztonságot adott, és hosszú távon fenntarthatóbb működést biztosított.”
A vízépítési ágazat fejlődésével a feladatok egyre összetettebbek lettek. A szennyvízprojektek mellett a cég vízvédelmi és rekonstrukciós munkákba is bekapcsolódott. Ilyen volt például a Velencei-tó partfal rekonstrukciója, amelynek célja a vízminőség és a vízmegtartás javítása volt, valamint a Bezerédi Duna-ág vízmegtartási munkái, ahol több mint 4 kilométer hosszú mellékágat élesztettek újjá, melyet még a folyószabályozás idején választottak le a főmederről.
Ezek a feladatok nemcsak mérnöki, hanem környezetvédelmi szempontból is komoly kihívást jelentettek. A természetes vízrendszerekbe való beavatkozás mindig nagy felelősség, hiszen az élővilág, a vízminőség és a környék lakossága egyaránt érintett.
A projektek során a SWIETELSKY Magyarország szakemberei olyan megoldásokat kerestek, amelyek egyszerre biztosítják a műszaki hatékonyságot és a fenntarthatóságot. A Velencei-tónál például külön figyelmet fordítottak a part menti ökoszisztéma védelmére, míg a Duna-ág esetében a vízmegtartás mellett a halállomány szaporodási feltételeit is javították.
Az egyik legkülönlegesebb és legnagyobb kihívást jelentő projekt a szegedi ELI ALPS lézerközpont közművesítése volt. Itt a szakembereknek nyolc méter mélyen, vizes talajban, forgalmas főút mellett kellett szennyvíz- és csapadékvízcsatornát építeniük.
A feladat komoly mérnöki felkészültséget igényelt, hiszen a nagy mélység és a magas talajvízszint egyaránt veszélyeket hordozott. A munkát sajtolási technológiával és nyíltárkos megoldások kombinációjával oldották meg, miközben folyamatosan biztosítani kellett a környék közlekedését.
„Ez a munka sok álmatlan éjszakát okozott, de végül rövid idő alatt sikerült teljesítenünk, és a beruházás azóta is hibátlanul működik” – emeli ki Lukács Zsolt. Az ELI ALPS ma az egyik legmodernebb kutatóintézet Európában, amelyhez a SWIETELSKY Magyarország közművesítési munkái is hozzájárultak.
Az építkezések során a SWIETELSKY csapata nemcsak a kivitelezésre koncentrál, hanem gyakran a tervezés finomításában is szerepet vállal. Bár nem ők készítik a terveket, a gyakorlatban folyamatosan mérlegelik, hol lehet optimalizálni a költségeket, vagy hogyan lehet a munkát hatékonyabban, biztonságosabban kivitelezni.
Gyakran előfordul, hogy a meglévő dokumentáció nem teljesen pontos, így a mérnökök felmérik a helyszínt, ellenőrzik a csatornahálózat állapotát, és nyomon követik minden akna és csatlakozás pontos elhelyezkedését. Ez a részletesség különösen a szennyvízcsatornák esetében ad előnyt, ahol 30–50 méterenként ellenőrizhető az infrastruktúra. Az ivóvízhálózatoknál azonban a mérnököknek más módszerekhez kell folyamodniuk, például digitális felmérésekhez és GPS-alapú geodéziai bemérésekhez, hogy pontosan dokumentálják a meglévő rendszert.
A közműkiváltások és kisebb hálózati átalakítások is a vállalat feladatkörébe tartoznak, különösen, ha a terület távol van az útépítési munkák fő helyszínétől. Kisebb volumenű, nem mélyen fekvő feladatok esetén a helyi csapat saját erőforrásaival is el tudja végezni a munkát, míg a nagyobb, speciális vagy mélyen fekvő csatornarendszerekhez a saját szakértői gárdát vonják be. Előfordult már, hogy autópálya-vízlevezetési munkák során Sopron környékén közösen dolgoztak az útépítési csapattal, bemutatva a csapat rugalmasságát és szakmai felkészültségét.
Az elmúlt években a szennyvízhálózatok telítődése után egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az ivóvíz-projektek. A vállalat több jelentős beruházásban is részt vesz, amelyek célja a lakosság egészséges vízellátásának biztosítása.
A Kazsok térségi vízműtelep fejlesztése például egy egész régió ellátását szolgálja, hasonlóan a Mezőkomáromban, Pusztaegresen és Sárhatvanban megvalósuló projektekkel. Ezeknél a munkáknál a korszerű víztisztítási technológiák beépítése és a hálózati rekonstrukciók jelentik a legnagyobb feladatot.
A ceglédi szennyvíztelep bővítése és rekonstrukciója szintén ebbe az irányba mutat: a beruházás célja, hogy a meglévő létesítmény a növekvő igények mellett is fenntarthatóan és üzembiztosan működjön. A munkák várhatóan 2026-ban zárulnak le teljeskörűen.
A környezetvédelmi beruházások másik fontos ága a hulladékgazdálkodás, amelyben a SWIETELSKY Magyarország szintén jelentős tapasztalattal rendelkezik. Ennek egyik legjobb példája a Tatabánya és térsége hulladékgazdálkodási projekt, amelyet Pethő Gábor vezetett.
A szakember több mint tíz éve dolgozik a cégnél, eredetileg magasépítési és mélyalapozási területről érkezett. A hulladékgazdálkodásba szinte véletlenül csöppent bele, de azóta is meghatározó szerepet tölt be ezen a területen.
„Egy komplett regionális rendszert kellett létrehoznunk, amely három megyét és 85 települést érintett” – emlékszik vissza Pethő Gábor. A projekt központjában egy modern hulladékkezelő létesült válogatóval, komposztálóval, csurgalékvíz-medencével, valamint lakossági hulladékudvarokkal és átrakóállomásokkal.
A tatabányai projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy a hulladéklerakót egy korábbi széniszapos völgyben kellett kialakítani. A terület instabil talaja miatt nyolc különböző technológiai megoldást vizsgáltak meg, mielőtt a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb mellett döntöttek.
Végül egy 7 hektáros, 20 méter magas hulladéklerakó épült meg, amelyhez jelentős töltésépítési és vízvédelmi munkák kapcsolódtak. A létesítmény hosszú távon képes biztonságosan kezelni a térség kommunális hulladékát, miközben megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak.
Pethő Gábor szerint ez a projekt nemcsak a műszaki megoldások miatt volt különleges, hanem azért is, mert a lakosság életminőségét közvetlenül javította: „A rendszer kiépítése előtt sok településen nem volt megoldva a korszerű hulladékkezelés. Ma viszont a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás lehetősége mindenki számára adott.”
A SWIETELSKY Magyarország a hulladékgazdálkodás területén nemcsak új létesítmények építésében, hanem régi hulladéklerakók rekultivációjában is jeleskedik. Ezek a munkák a környezetvédelem szempontjából kiemelten fontosak, hiszen a bezárt telepek potenciális szennyezőforrások lehetnek, ha nem történik meg a megfelelő műszaki zárás.
Az ideiglenes és végleges rekultivációk során a szakemberek gondoskodnak a lerakók lezárásáról, a csurgalékvíz kezeléséről, a gázok elvezetéséről és a terület tájba illesztéséről. Így a korábban veszélyforrást jelentő hulladéklerakók helyén biztonságos, zöldterületté alakítható területek jönnek létre.
Mind a vízépítési, mind a hulladékgazdálkodási területen új kihívások előtt áll az ország. A szennyvízcsatornázásban elért telítettség után a jövőt az ivóvíz-hálózatok rekonstrukciója, a vízmegtartás és az árvízvédelem jelentik.
A hulladékgazdálkodásban pedig a szelektív gyűjtés, a válogatás és az energetikai hasznosítás további erősödése várható. Az elmúlt két uniós fejlesztési ciklus alatt gyakorlatilag kiépültek a regionális központok, de a szakemberek szerint a jövőben újabb beruházásokra is szükség lesz, hogy a fenntarthatósági célok teljesüljenek.
„A SWIETELSKY mindig készen áll arra, hogy új projekteket valósítson meg – a tapasztalatunk és a kapacitásunk adott”
– fogalmaz Pethő Gábor.
A SWIETELSKY Magyarország története jól példázza, hogyan lehet a klasszikus útépítési feladatokból kiindulva olyan komplex környezetvédelmi és vízépítési szakterületet létrehozni, amely mára az ország egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Velencei-tótól a szegedi lézerközponton át Tatabányáig számos beruházás bizonyítja a vállalat szakértelmét és elkötelezettségét.
A jövő kihívásai – az ivóvízbázis védelme, az árvízvédelem, a hulladékhasznosítás fejlesztése – mind olyan területek, ahol a SWIETELSKY Magyarország tapasztalata kulcsszerepet játszhat. A vállalat szakembereinek szavaiból egyértelműen kirajzolódik: nemcsak a múltban értek el jelentős eredményeket, hanem a következő évtizedekben is meghatározó szerepet vállalnak az ország fenntartható fejlődésében.
Interjúsorozatunk következő részében Tomacsek Józseffel, a SWIETELSKY Magyarország Kft. főtechnológusával és energetikusával beszélgetünk. Az interjú december 8-án, héftőn jelenik meg.












Az ÉVOSZ Média Tagozata 2023 után ismét felmérte az építőipari vállalkozások kommunikációs gyakorlatát. A felmérésben nagyrészt közepes és nagy vállalatok vettek részt. Idén a kérdőív kitért a HR-el való együttműködésre, a versenytársfigyelésre, valamint a vállalatok közötti (B2B) és a lakossági (B2C) kommunikációra is.
Folyamatos fejlődés és innováció jellemzi a PERI magyarországi történetét: a vállalat a kezdeti termékfókuszból mára mérnöki tudásra és digitalizációra építő szakmai központtá vált, amely az építőipar minden szintjén képes értéket teremteni.