A levegő minőségének romlása évtizedek óta egyértelmű globális tendencia. A probléma megoldása mind egyéni, mind vállalati szinten cselekvést kíván, amelynek mentén szabályozói szinten is a figyelem középpontjában helyezkedik el. A Pureti technológiának köszönhetően egy olyan épületháló került a Magyar Nemzeti Bank székházára, amelynek anyagát nanorészecskékkel kezelték, így a fény hatására képes tisztítani a levegőt a nitrogén-oxidoktól és más szennyező anyagoktól.
A Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatkörében számos ajánlással segíti a hazai pénzügyi / gazdasági szféra zöld átállását, beleértve a környezetvédelmi aspektusokat is, emellett aktívan is tesz mindezért:
saját székházának felújítása során is prioritást élveznek a környezetbarát technológiák.
Magyarország földrajzi adottságai nem kedvezőek a levegő minőségének megóvása szempontjából: hazánkra gyenge légáramlatok jellemzőek. A téli időszakokban az ország légszennyezettségi adatai időnként Kína és India nagyvárosainak szintjét is alulmúlják. Ugyan a probléma sokrétű, kijelenthető, hogy Magyarországon elsődlegesen az elavult fűtőberendezésekre és alacsony minőségű tüzelőanyagokra vezethető vissza, továbbá a nagyobb városokban a közlekedés is ront a helyzeten. A helyzet súlyosbodásának megakadályozása kritikus, hiszen a jelenség az egészségügyi mutatókban is visszaköszön.
Az MNB elkötelezett a zöld megoldások előmozdításában, és saját működésében is nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.
A jegybank Szabadság téri székházának 2021-ben kezdődött felújítása során fontos szempontként jelent meg, hogy egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépület szülessen, amellyel a jegybank a saját karbonlábnyomát is csökkentheti.
Az építési folyamatok során ennek mentén fontos szerepet kapott a fenntarthatóság. Ennek kulcseleme a székházat fedő épületháló, amelynek légtisztító hatása olyan, mintha 5700 fa dolgozna együtt a belvárosi levegő minőségének javításáért.
A Pureti technológia mintegy fél évszázados múltra tekint vissza: több mint 9 000 szabadalom és több mint 40 000 tudományos cikk tárgyát képezte eddig. A módszer lényege, hogy a háló anyagát speciális nanorészecskékkel, többek között titán-dioxiddal vonják be. A kezelt felület ezután mesterséges vagy természetes fény jelenlétében fotokémiai reakciók katalizátoraként funkcionál, és képes olyan szennyező anyagokat kiszűrni a levegőből, mint a nitrogén-oxidok.
Ezek a részecskék az oxidáló, Los Angeles-típusú szmog egyik fő összetevői, amely olyan nagyvárosokban, mint Budapest, fokozott gyakorisággal alakulhat ki. Az épületháló a levegőben található vízmolekulákon és szálló poron kívül további olyan szennyező anyagok megkötésére is alkalmas, amelyek nagyobb koncentrációban károsak az emberi egészségre.
Az amerikai LSU egyetem professzora, Marwa Hassan évekig tanulmányozta a Pureti heterogén, vízalapú felületkezelési megközelítését. A professzor továbbá a technológia életciklus-értékelését is elvégezte, amely a termék teljes életútja során vizsgálja annak környezetre gyakorolt, potenciális hatásait.
Hassan csapata megállapította, hogy a Pureti környezeti előnyei (víz- és energiamegtakarítás, nitrogén-oxid-csökkentés, metán- és szénhidrogén-származékok oxidációja, valamint a hősziget mérséklése a megnövekedett napfényvisszaverő-képesség révén) nem csak teljes mértékben ellensúlyozzák, de túl is tesznek a fotokatalitikus folyamat során keletkező, nyomnyi mennyiségű CO2-kibocsátás jelentőségén.
Azt is megfogalmazták továbbá, hogy a Pureti 2-4-szer hatékonyabban csökkenti a légszennyezés szempontjából leginkább releváns nitrogén-oxid mennyiségét, mint a beágyazott titán-dioxid nanoporokkal előállított, szintén fotokatalitikus beton.
A Pureti, átlátszó anyagként, egy fújópisztoly segítségével kerül fel a felületre, jelen esetben a Magyar Nemzeti Bank székházát borító mesh hálóra. A Pureti technológia egyetlen alkalmazása akár 5 évig is kitarthat – a technológia jellege miatt ez alatt az idő alatt alapvetően mindössze két esetben nem tudja ellátni a feladatát: sötét fényviszonyok között, illetve a háló felületének megsemmisítése esetén.
Az anyag feldolgozása, utóélete szintén megfelel a fenntarthatósági szempontoknak: mivel a Pureti 98-99 százalékban vizet tartalmaz, így nem beszélhetünk környezetet sértő eljárásról.
Nyolc éve dolgozik a KÉSZ Építő Zrt. legnagyobb projektjein a Székelyföldről származó Dombi László belsőépítészeti projektvezető. Munkája bár ritkán kerül reflektorfénybe, egy egész beruházás minőségét és megítélését határozhatja meg. Az áprilisi Hónap Mérnökével izgalmas életútjáról és változatos feladatairól is beszélgetünk.
Döntöttek az egri elkerülő keleti útvonaláról