A legtöbb voks az Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála hídra érkezett.
2024-ben az Ipoly felett átívelő hidak versengtek az elismerésért. Szavazáson dőlt el, hogy a Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata által alapított Év Hídja-díjat 2024-ben, a Colas Közlekedésépítő Zrt. és a Colas Út Zrt. által kivitelezett Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála híd nyerte.
A híd a 40. határátkelési lehetőséget biztosítja Szlovákia és Magyarország között, építését portálunk is nyomon követte. A 48,5 méteres szabadnyílású Szent Borbála-hídhoz Magyarországon egy kilométer, Szlovákiában 400 méter utat kellett építeni.
Az átkelő kivitelezése 2022 tavaszán kezdődött el, az engedélyezési terveket a Speciálterv Kft., a kiviteli terveket a Roden Mérnöki Iroda Kft. és a Pont-Terv Zrt. készítette el.
A korábban itt álló híd, hasonlóan a többihez a második világháborúban megsemmisült. Emiatt Drégelypalánkról a túlparti Ipolyhídvégre csak úgy lehetett átjutni, ha a húsz kilométerre lévő parassapusztai határátkelő felé kerültek a környéken élők.
A voksoláson a második legtöbb szavazatot a Ráróspuszta – Rárós közötti Ipoly-híd kapta, amelynek kivitelezését az A-Híd-Építő Zrt., és a Hídépítő Zrt. Ipoly A-H 2009 Konzorciuma végezte el. A monolit vasbeton szerkezetű, három nyílású, 15 méter széles, 73,4 méter hosszú hidat 2011-ben adták át a forgalomnak.
Az Év Hídja 2024. szavazáson a harmadik helyen az Ipolydamásdot Helembával összekötő Károly Róbert híd végzett. Az Ipoly felett átívelő közúti átjárót a Colas Közlekedésépítő Zrt. kivitelezte Ipolydamásd és a határ másik oldalán fekvő magyar többségű Helemba (Chl’aba) között.
A fejlesztésben a hídhoz felvezető két utat a Colas Út Zrt., illetve a Colas Slovakia építette ki. Az egynyílású híd teljes hossza 71 méter, amelyhez a folyó északkeleti oldalán 540 méter hosszú, a délnyugati oldalon 175 méter hosszú csatlakozó út épült.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.