A legtöbb voks az Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála hídra érkezett.
2024-ben az Ipoly felett átívelő hidak versengtek az elismerésért. Szavazáson dőlt el, hogy a Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata által alapított Év Hídja-díjat 2024-ben, a Colas Közlekedésépítő Zrt. és a Colas Út Zrt. által kivitelezett Ipolyhídvéget Drégelypalánkkal összekötő Szent Borbála híd nyerte.
A híd a 40. határátkelési lehetőséget biztosítja Szlovákia és Magyarország között, építését portálunk is nyomon követte. A 48,5 méteres szabadnyílású Szent Borbála-hídhoz Magyarországon egy kilométer, Szlovákiában 400 méter utat kellett építeni.
Az átkelő kivitelezése 2022 tavaszán kezdődött el, az engedélyezési terveket a Speciálterv Kft., a kiviteli terveket a Roden Mérnöki Iroda Kft. és a Pont-Terv Zrt. készítette el.
A korábban itt álló híd, hasonlóan a többihez a második világháborúban megsemmisült. Emiatt Drégelypalánkról a túlparti Ipolyhídvégre csak úgy lehetett átjutni, ha a húsz kilométerre lévő parassapusztai határátkelő felé kerültek a környéken élők.
A voksoláson a második legtöbb szavazatot a Ráróspuszta – Rárós közötti Ipoly-híd kapta, amelynek kivitelezését az A-Híd-Építő Zrt., és a Hídépítő Zrt. Ipoly A-H 2009 Konzorciuma végezte el. A monolit vasbeton szerkezetű, három nyílású, 15 méter széles, 73,4 méter hosszú hidat 2011-ben adták át a forgalomnak.
Az Év Hídja 2024. szavazáson a harmadik helyen az Ipolydamásdot Helembával összekötő Károly Róbert híd végzett. Az Ipoly felett átívelő közúti átjárót a Colas Közlekedésépítő Zrt. kivitelezte Ipolydamásd és a határ másik oldalán fekvő magyar többségű Helemba (Chl’aba) között.
A fejlesztésben a hídhoz felvezető két utat a Colas Út Zrt., illetve a Colas Slovakia építette ki. Az egynyílású híd teljes hossza 71 méter, amelyhez a folyó északkeleti oldalán 540 méter hosszú, a délnyugati oldalon 175 méter hosszú csatlakozó út épült.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.