Többek közt kiemelt cél, hogy minél több hallgató rendszeresen kapcsolódjon be a termelői, tervezői és kivitelezői folyamatokba, konkrét projektekhez kapcsolódva.
Az ÉVOSZ nyolc hazai egyetemmel készít elő koordinált együttműködést az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásával - derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményéből.
Közölték, hogy az ÉVOSZ tagszervezetei aktívan részt akarnak venni egyebek mellett az egyetemi oktatói életpályát fejlesztő programok kialakításában. Hozzátették, hogy az egyetemek az ÉVOSZ támogatásával és közreműködésével részt vállalnak a középiskolák szaktanári képzésében. Az egyetemek gyűjtik, elemzik és megosztják a mérnökkibocsátást jellemző statisztikai adatokat, és a jövőben együttműködnek a szakszövetséggel és az ipari partnerekkel a középiskolai pályaorientációs tevékenységekben.
Kiemelték, az ÉVOSZ az együttműködés során az ipar által látható és igényelt tapasztalatokat, irányokat jelzi, hogy közösen tudjanak iparági jövőtechnológiai stratégiát kialakítani.
Az is fontos, hogy a jövőben az egyetemek és a vállalkozások között közös kutatási témákat határozzanak meg. Részben iparági finanszírozás is szükséges a hatékony technológiák, építési termékek meghatározásához.
Az ÉVOSZ határozptt célként jelölte meg, hogy a tanulmányi idő kezdetétől minél több hallgató rendszerességgel kapcsolódjon be a termelői, tervezői és kivitelezői gyakorlati folyamatokba, konkrét projektekhez, vállalkozásokhoz kapcsolódva. Rámutattak: az egyetemi oktatás tovább fejlesztésének keresletorientáltnak kell lennie. Ehhez szükséges a pályakezdő, fiatal mérnökök és munkaadójuk képzést érintő értékelése is. "A munkahelyi tapasztalat iránytű a képzés tovább fejlesztéséhez" - hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke a szakszövetség közleményében.
A mérnökképzés népszerűsítéséről megjegyezték,
hogy az építőipar még nehéz piaci körülmények között is biztos állást és szakmai fejlődést ígér a pályaválasztóknak, a végzős építőmérnököknek, az építészeknek és a szakági mérnököknek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.