10 ezer családnak épülő lakások és szivacsváros koncepció a Rákosrendező terveiben - FRISSÍTVE

A rákosrendezői terület fejlesztése egy befektetés Budapest jövőjébe - mondta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön, a témában rendezett budapesti konferencián. Az eseményt annak alkalmából tartották, hogy az érintett szakbizottságban a tervpályázat tartalmi részét már elfogadták, így várhatóan a következő közgyűlésen ki is írhatják.

 

Pozitív energiaegyenleg, kevés autó az új városrészben

Karácsony Gergely a rákosrendezői terület fejlesztésének alapelveit ismertetve hangsúlyozta: szeretnék létrehozni Budapest első "pozitív energiaegyenlegű" városrészét, tehát a tervek szerint itt több energiát termelnek majd, mint amennyit felhasználnak - mondta.

Jelezte: az autók szerepét visszaszorítják a tervek szerint a térségben: a terület természetesen elérhető lenne autóval, de a célja, hogy kifejezetten olyan családok költözzenek majd oda, akik úgy képzelik el az életüket, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán használnak autót.

A főpolgármester nagyon fontosnak nevezte, hogy a Rákosrendezőn majdan felépülő lakások legalább húsz százaléka megfizetendő otthonként valósuljon meg.

Mint Dományi Bálint építész-urbanista, a Rákosrendező Projektiroda vezetőjének előadásából később kiderült, a Rákosliget projektben 10 ezer családnak összesen 900 ezer négyzetméternyi lakás építésének előzetes megtervezését várják a pályázaton induló építészirodáktól.

 

 

A tervekben az újjáélesztett Rákos-patak kiemelt szerepet kap

Karácsony Gergely ismertette:szintén kitűzött cél az úgynevezett szivacsváros - csapadékvíz megtartását célzó - koncepciót. Erről a csapadékvíz gazdálkodásban eredményesen alkalmazott nemzetközi példáról nemrég írtunk a csapadékvízkezelés lehetőségeit átfogóan bemutató cikkünkben. A főpolgármester kifejtette:

a város legnagyobb patakját, a Rákos-patakot szeretnék rekultiválni, és köré egy új nagy városi parkot létrehozni. A közlekedési beruházások, amelyek a Rákosrendező szempontjából is fontosak, lehetővé tennék, hogy egy egységes, folytonos városszövet alakuljon ki.

Kiemelte: Rákosrendező esetében az állam, a főváros és a magántőke hármas együttműködését kellene újra helyreállítani. Az állam partnersége nélkül egy ilyen léptékű beruházást lehetetlen megvalósítani - mutatott rá.

 

Mintaprojekt a barnamezőkre

Szerinte a rákosrendezői fejlesztés lehet egy mintaprojekt, amely nyomán a már meglévő köztereket, és ezzel együtt a gondolkodásunkat átalakíthatjuk, és tapasztalatot lehet szerezni arról, hogy hogyan kell rozsdaövezeteket fejleszteni. Rámutatott, hogy Budapest várostörténetéből fakadóan egy félkörív alakú barnamezőket magába foglaló zónát tartalmaz, a tapasztalatokat később itt is lehet majd hasznosítani.

A főpolgármester az előadásában a főváros előtt álló legnagyobb kihívások között sorolta, hogy a várost fel kell készíteni a klímaváltozás hatásaira, át kell állni a fenntartható mobilitásra és meg kell állítani Budapest népességfogyását. Ha elmaradnak a szükséges lépések, akkor folytatódik a belső kerületek népességfogyása és még jobban megtelnek az agglomerációs települések. Ez egyik félnek sem lenne kívánatos – derült ki szavaiból.

 

Nemzetközi példák, zöld megoldások, az eddigi fejlesztési tervek

A főpolgármester felszólalását közvetlenül követve több szakértő vázolta fel a Rákosrendező-fejlesztés alapvető követelményeit, illetve mutatta be az eddig elkészült, területtel kapcsolatos tervkoncepciókat.

Így Erő Zoltán fővárosi főépítész is felszólalt, követendő nemzetközi példákat bemutatva (körképszerűen lapunkban is írtunk több hasonló projektről egy nemrég megjelent cikkünkben). A fenntarthatóság területéről Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klímaügyi főosztályvezetője beszélt. A korábban elkészült infrastruktúra-fejlesztési tervek szerepéről, szempontjairól és lehetőségeiről pedig Antal Máté építész tervező, a Nautes Stúdiót képviselve, illetve példának okáért még a sikeres barnamezős Hengermalom projektről is tartott előadást a VALYO egyesület elnöke, Tömör Miklós.

 

Bárki jelentkezhet a tervpályázatra, az első körben szűkítik 12 szereplősre a mezőnyt

Dományi Bálint építész-urbanista, a Rákosrendező projektiroda vezetője mutatta be egyrészt rövidebben magát a mesterterv-pályázati folyamatot (ennek első ütemében nyitott keretek között választanak ki referenciák alapján 12 olyan pályázót, akiktől pályaművet kérnek majd be), illetve Rákosrendező víziójáról is beszélt.

Emlékeztetett arra is: a múlt pénteken született megállapodás a magyar állam és a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (a budapesti önkormányzat tulajdonában álló cég - a szerk.), illetve a főváros között. Kifejtette: a vasutat, a kisföldalattit, a villamost és a nagy közlekedési műtárgyakat ennek megfelelően lehet megépíteni, ez mindenképpen az állam szerepvállalását igényli.

 

 

1.250.000 m² bruttó szintterület

Rámutatott többek között:

a tervezés területe 244 hektár, ez nem csak magát Rákosrendezőt foglalja magába (a fejlesztési terület a projekt kiírása szerint 149 hektáros), hanem lényegileg a teljes településszerkezeti egységet. Ide tartozik a Tatai úttól az M3-as bevezetőig, a Városligettől a külső körvasútig az összes olyan közvetlenül érintett és vagy potenciálisan átalakuló területrész, ami érdekes lehet Rákosrendező fejlesztése, megközelítése szempontjából.

Szintén megerősítette a kiírást előkészítő oldalon 1.250.000 m² bruttó szintterületet mutató számot: ez a dokumentáció szerint egy urbánus karakterű, sűrű, de az élhetőség szempontjait maximálisan előtérbe helyező városrész lesz.

 

Családi méretű lakásokat szeretnének

Elmondta:

a Rákosliget projektben 10 ezer családnak összesen 900 ezer négyzetméternyi lakás építésének előzetes megtervezését várják a pályázaton induló építészirodáktól. Szavaiból kiderült, hogy a két szám nem véletlenül jelez a lakóparkokban jellemző lakásméreteknél nagyobb lakásokat, ugyanis családi méretű ingatlanokat szeretnének építeni.

 

A Rákosrendező projekt tervpályázatának holnapján szereplő megfogalmazott további elvárásokat az irodavezető javarészt szintén kifejtette. A „15 perces város” elvének alkalmazása ugyanúgy szóba került, mint a közterület-hálózat, melynek a  városrész működésében meghatározó a szerepét is hangsúlyozta az előadás.

A legalább 25 hektárnyi elvárt közparkkal, valamint kiterjedt zöldinfrastruktúra-hálózattal kapcsolatban a projektvezető szavaiból az derült ki: nem feltétlenül érdemes a pályázóknak a teljes parkterületet egy helyszínre, északra, a rekultiválandó Rákos-patak mentére helyezni, szívesen látnak a városba szőtt megoldásokat.

 

Az új Rákosrendező nem lehet zárvány

 

Előadása során (és több, a konferencián korábban elhangzott előadásban is) többször, többféleképpen is felmerült, hogy  város szövetébe hogyan lehet minél jobban bekapcsolni a Rákosrendező projektet.

A Szegedi úti felüljáró megépítése (melyet a kormány vállalt) ad egy kapcsolódási pontot, de még több ilyenre lesz szükség, ezeket is meg kell találni - mondta el a projektiroda-vezető. A millenniumi földalatti meghosszabbításával pedig mindenképpen el kell érni, hogy az a Rákosrendező déli határáig fusson az első ütemben, de a városrészen belüli további megállók pontos elhelyezését már a mestervterv pályázóktól várják majd.

Az már ismét az előzetes pályázati dokumentációból derül ki, hogy a résztvevőknek szintén meg kell majd tervezniük egy legalább napi 20.000 átszálló utast kiszolgáló intermodális csomópontot Rákosrendező vasútállomásnál.

 

A gyalogos város különálló parkolóházakba terelné az autókat

Dományi Bálint teljes felszólalásában számos részletre kitért még. Többek között kifejtette, hogy négy lakásra jutna egy parkolóhely, melyeket külön parkolóházakban alakítanának ki – nem az utcákon - , a parkolóházakat sétálva lehetne elérni. Emellett az előadásában és a tervpályázatról eddig közzétett adatokban is hangsúly került a közösségi közlekedésen és aktív mobilitáson alapuló közlekedési rendszer kialakítására is.

A belső úthálózat tervezése során a kiíró pedig javasol egy, a vasutat két oldalán övező gyűjtőutat is egy átfogó, a városrészt kiszolgáló úthálózat részeként. Ezt a projektiroda-vezető azzal indokolta: a vasút és a gyűjtőút is óhatatlanul zavarja az egyes területek belső életét, így célszerű egymás mellé telepíteni őket.