10 ezer családnak épülő lakások és szivacsváros koncepció a Rákosrendező terveiben

A rákosrendezői terület fejlesztése egy befektetés Budapest jövőjébe - mondta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön, a témában rendezett budapesti konferencián. Az eseményt annak alkalmából tartották, hogy az érintett szakbizottságban a tervpályázat tartalmi részét már elfogadták, így várhatóan a következő közgyűlésen ki is írhatják. Az eseményről cikkünket tudósítónk további részletekkel bővíti.

 

Pozitív energiaegyenleg, kevés autó az új városrészben

Karácsony Gergely a rákosrendezői terület fejlesztésének alapelveit ismertetve hangsúlyozta: szeretnék létrehozni Budapest első "pozitív energiaegyenlegű" városrészét, tehát a tervek szerint itt több energiát termelnek majd, mint amennyit felhasználnak - mondta.

Jelezte: az autók szerepét visszaszorítják a tervek szerint a térségben: a terület természetesen elérhető lenne autóval, de a célja, hogy kifejezetten olyan családok költözzenek majd oda, akik úgy képzelik el az életüket, hogy nem, vagy csak nagyon ritkán használnak autót.

A főpolgármester nagyon fontosnak nevezte, hogy a Rákosrendezőn majdan felépülő lakások legalább húsz százaléka megfizetendő otthonként valósuljon meg.

Mint Dományi Bálint építész-urbanista, a Rákosrendező Projektiroda vezetőjének előadásából később kiderült, a Rákosliget projektben 10 ezer családnak összesen 900 ezer négyzetméternyi lakás építésének előzetes megtervezését várják a pályázaton induló építészirodáktól.

A tervekben az újjáélesztett Rákos-patak kiemelt szerepet kap

Karácsony Gergely ismertette:szintén kitűzött cél az úgynevezett szivacsváros - csapadékvíz megtartását célzó - koncepciót. Erről a csapadékvíz gazdálkodásban eredményesen alkalmazott nemzetközi példáról nemrég írtunk a csapadékvízkezelés lehetőségeit átfogóan bemutató cikkünkben. A főpolgármester kifejtette:

a város legnagyobb patakját, a Rákos-patakot szeretnék rekultiválni, és köré egy új nagy városi parkot létrehozni. A közlekedési beruházások, amelyek a Rákosrendező szempontjából is fontosak, lehetővé tennék, hogy egy egységes, folytonos városszövet alakuljon ki.

Kiemelte: Rákosrendező esetében az állam, a főváros és a magántőke hármas együttműködését kellene újra helyreállítani. Az állam partnersége nélkül egy ilyen léptékű beruházást lehetetlen megvalósítani - mutatott rá.

 

Mintaprojekt a barnamezőkre

Szerinte a rákosrendezői fejlesztés lehet egy mintaprojekt, amely nyomán a már meglévő köztereket, és ezzel együtt a gondolkodásunkat átalakíthatjuk, és tapasztalatot lehet szerezni arról, hogy hogyan kell rozsdaövezeteket fejleszteni. Rámutatott, hogy Budapest várostörténetéből fakadóan egy félkörív alakú barnamezőket magába foglaló zónát tartalmaz, a tapasztalatokat később itt is lehet majd hasznosítani.

A főpolgármester az előadásában a főváros előtt álló legnagyobb kihívások között sorolta, hogy a várost fel kell készíteni a klímaváltozás hatásaira, át kell állni a fenntartható mobilitásra és meg kell állítani Budapest népességfogyását. Ha elmaradnak a szükséges lépések, akkor folytatódik a belső kerületek népességfogyása és még jobban megtelnek az agglomerációs települések. Ez egyik félnek sem lenne kívánatos – derült ki szavaiból.

Az eseményről cikkünket tudósítónk további részletekkel bővíti.