Merre tovább Rákosrendező? Európai példákat néztünk meg

Ismét felgyorsultak az események Rákosrendező körül. Budapest egyik legértékesebb és legnagyobb potenciált magába foglaló barnamezős területére a Fővárosi Önkormányzat várhatóan tervpályázatot ír ki – a fejlesztési projekt honlapja szerint szeptember 25-én kezdődik majd ennek regisztrációs szakasza.

A kormány és az önkormányzat abban is megállapodott, hogy a mintegy 800 millió euró értékű infrastruktúrafejlesztési csomagot, melyet az Egyesült Arab Emirátusokban található központú Eagle Hills csoport is megkapott volna a beruházáshoz, azt a főváros is megkapja, ugyanazon feltételek teljesítésével. A projekthez a budapesti önkormányzat is nemzetközi befektetőket vonna be, folynak előzetes megbeszélések is.

 

Így fest most tehát papíron a kifejezetten leromlott állapotú, de egyben hatalmas lehetőségeket magában hordozó, a főváros belső részében található, 86 hektáros terület helyzete. A mesterterv paramétereiről szeptember 11-én konferenciát is szervez a főváros, amelyről riporttal is jelentkezünk majd.

Erre készülve körbenéztünk Európában, és kiválasztottunk két hasonló mértékű fejlesztést, melyek szintén barnamezős területeket élesztenek újra, lakóövezeteket is magukba foglalva.

 

La Confluence – Lyon ipari zónájából új városnegyed

A Rhône és Saône folyók találkozásánál, Délkelet-Franciaországban található, ma La Confluence névre hallgató negyed egykor Lyon ipari és logisztikai központja volt - vasúti vágányok, raktárak, földgázinfrastruktúra, használaton kívüli kikötők, vágóhidak és nagybani piacok tarkították a területét.

 

 

A 2000-es évek elején indult Confluence-projekt célja az volt, hogy ezt a barnamezős övezetet vegyes használatú, fenntartható városnegyeddé alakítsák át. A több fázisban zajló fejlesztés során új lakóépületek, irodák, parkok, kulturális intézmények és közösségi terek jöttek létre. Köztük olyanok, mint a Musée des Confluences a félsziget csúcsán, vagy a Confluence Marina, melyet mesterségesen alakítottak ki az óriásprojekt során.

 

Több nagyvállalat is ideköltözött, több, mint 5000 ezer lakást is építettek. A fejlesztés jelenleg is zajlik: a második ütemben kiemelt szerepet kap a környezetvédelem és az energiahatékonyság, azt tűzték ki célul, hogy kizárólag pozitív energiahatékonyságú épületeket alakítsanak ki. A Confluence ma Lyon egyik legmodernebb negyede, vízparti sétányokat alakítottak ki, és az innovatív építészet a turistákra is jelentős vonzerővel hat.

 

Aspern Seestadt – mesterséges tó körül, Bécs külvárosában

A francia példával szemben a szomszédos Bécsből egy olyan projektet mutatunk be, mely kifejezetten a város külső területén, a központtól távol helyezkedik el. A Seestadt Aspern (vagyis Aspern tóváros) egy 1980-as években bezárt eredetileg civil, majd a második világháború után főként katonai repülőtér helyén épül fel, három ütemben valósul meg. Nevét a majdani központjául szolgáló, mesterséges tóról kapta.

 

Annyiban mindenképpen érdemes példát vennie róla Rákosrendezőnek, bármilyen formában is valósul meg, hogy a megközelítését szolgáló infrastruktúrát rögtön az első ütemben kiépítették: így többek között már két teljesen átadott és egy félkész metrómegálló is kiszolgálja. Ezek 2013-ban készültek el az U2-es metróvonal meghosszabbításával, ekkortájt kezdtek el a lakók is beköltözni az első épületekbe.

 

A több mint 25 ezer lakónak épülő új városnegyed 20 ezer munkahelyet is teremt; a déli oldala, illetve több másik terület is önálló városnegyedként létezik és működik már most is, parkok között felhúzott épületekkel. Az infrastruktúrafejlesztés teljesértékű: óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények is találhatóak a területen, mint ahogy egyetemi campus is. A közlekedést pedig kifejezetten a gyalogosok, kerékpárosok, elektromobilitási eszközöket használók és a tömegközlekedést előnyben részesítő célközönség figyelembe véve tervezték meg.

 

Smíchov City – teherpályaudvar ipari zónájából épül új városnegyed Prágában

Végül, de nem utolsó sorban pedig Csehországból hoztunk egy méretében kisebb, de szintén vasúti barnamezős fejlesztést takaró példát. A prágai  Smíchov City a város délnyugati részén, a volt teherpályaudvar területén valósul meg, közel 20 hektáron. Ez a barnamezős projekt Csehország egyik legjelentősebb városi fejlesztése.

 

A beruházás több mint egy évtizedes előkészítési munkát követően, 2020-ban rajtolt el, és a tervek szerint 2032-ben zárul majd le. A projekt első fázisában mintegy 400 lakást, 8 000 négyzetméter irodát és 6 300 négyzetméter kereskedelmi területet építenek. A teljes fejlesztés végére körülbelül 3 300 lakó költözhet, és mintegy 9 000 új munkahely jön létre a területen.

 

A Smíchov City lakó- és kereskedelmi ingatlanokat is magába foglal mindemellett, zöldterületekre és a közösségi terek is jelentős szerepet kapnak a projektben. Több mint 21 000 négyzetméternyi zöldterület, illetve park és egy közel egy kilométer hosszú, 28 méter széles gyalogos-biciklis sétány is része az új negyednek. A fejlesztés részeként itt is építenek új iskolát  - mindemellett még a Smíchov pályaudvar modernizációjára is sor kerül, illetve várhatóan a metróállomás is megújul, így a helyszín a városnegyed infrastruktúrája is jelentősen javul.