A hazai befektetési és építkezési szabályozás jövőjéről is szó esett az ágazati szervezet jubileumi kongresszusán. Az esemény kiemelt támogatója a Duna Aszfalt, további támogatói pedig a Colas, a STRABAG és a SWIETELSKY Magyarország Kft. voltak.
Október első két napján tartotta ötévente esedékes nemzetközi tudományos szimpóziumát a MAÚT (Magyar Út- és Vasútügyi Társaság). A hazai szakembereket tömörítő szervezet idén különleges jubileumra, alapításának harmincadik évfordulójára hívta meg tagjait, az ágazat hazai vezetőit és szakértőit, illetve számos nemzetközi szakembert.
A fővárosi Hotel Héliában megszervezett tanácskozás fő témáit idén nyolc terület szerint szervezték meg, ezek:
A rendezvényre a hazai előadók mellett olyan szervezetek képviselőit hívták meg, mint a European Union Agency for Railways, az FSV Austria, a TU Delft és a Czech Technical University Prague.
A konferenciát megnyitó Nyiri Szabolcs MAÚT-elnök beszédében üdvözölte a mintegy száz hazai meghatározó tagvállalat képviselőit, illetve az tárasaság mintegy félezer egyéni tagját is. Hangsúlyozta, hogy kifejezetten jelentős szakmai súlyú nemzetközi kör vesz részt a konferencián és kiemelte azt is, hogy mindez inspirációt nyújthat mind a külföldi, mind pedig a magyar meghívottaknak.
A házigazda ezt követően átadta a szót Csepreghy Nándornak, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesének, aki elsőként Lázár János tárcavezető üdvözletét tolmácsolta a jelenlevők részére.
Csepreghy Nándor beszédében mind beruházói, mind szabályozói oldalról kifejtette a kormány szempontjait. Hangsúlyozta: a 2022 utáni világ eltér a korábbi évtizedtől mind gazdasági, mind nemzetközi politikai perspektívát tekintve. Szavaiból kiderült, hogy a világjárvány és a háborús helyzet is negatívan változtatta meg a nemzetközi körülményeket és a kormány stratégiai újraírással reagált a kihívásokra: maga az Építési és Közlekedési Minisztérium is ennek jegyében is jött létre.
Visszatekintett a magyar és európai gazdaság korábbi pozitívumaira és ezek átalakulására: rámutatott, hogy az évtizedek óta fennálló nyugat-európai technológiai előny egyre inkább a Távol-Keletre helyeződik át, a korábban megbízható mennyiségű és képzettségű európai munkaerő is veszített vonzerejéből, az olcsón elérhető európai energiát pedig az orosz-ukrán háború kezdte ki.
Szavaiból kiderült: az elmúlt szűk másfél évtizedben a hazai gazdaság autóipari fókusza megerősödött. Ahogy a világgazdaságban kettős folyamatban a kínai szereplők jelentős pozíciókat foglalnak el, miközben egy technológiai váltás is lezajlik, minderre Magyarország is reagál. A miniszterhelyettes példaként itt említette a szegedi BYD-gyár építkezését, illetve a német autóipari márkák magyarországi jelenlétének növelésére és fenntartására is kitért – a debreceni BMW-gyár építkezéséről, valamint a Mercedes-ről és az Audiról is szót ejtett.
Szavaiból kiderült, hogy ezeknek a szereplőknek különösen fontos a közúti áruszállítás logisztikai háttere. Ezzel kapcsolatban kitért Magyarországon a gyorsforgalmi úthálózat 2010 óta lezajlott látványos fejlesztésére, illetve annak fennmaradó részére. Szintén beszélt a vasúti árufuvarozás jelentőségéről is: itt az épülő Budapest-Belgrád vasúti összeköttetést emelte ki, mely a görög kikötőből Budapesten keresztül Nyugat-Európáig vezetve reális alternatívát tud majd kínálni a távol-keleti áruk jelenleg németalföldi kikötőkön való importjához képest is.
Csepreghy Nándor a minisztérium beruházási koordinációs stratégiája mellett a szabályozásról is beszélt, kitérve az állami beruházási törvényre és a magyar építészeti törvényre is. Míg az előbbi azt rögzíti, hogy hogyan költi a közforrásokat közberuházásokra az állam a jövőben, a magyar építészetről szóló törvény sokkal inkább arról szól, hogy milyen műszaki és nem utolsó sorban esztétikai örökséget hagyunk magunk után - milyen szabályrendszert alkalmazunk az építészet egészére nézve, amit alkalmazva hasonlóan tekinthetnek majd vissza a jövőben vissza a mai építményekre, mint mi ma a Monarchia-korabeliekre.
A miniszterhelyettes felszólalását követően kezdődhetett meg a szekciókra bontott konferencia – a részletes programot itt olvashatják az érdeklődők.
Az esemény kiemelt támogatója a Duna Aszfalt, további támogatói pedig a Colas, a STRABAG és a SWIETELSKY Magyarország Kft.
A MAÚT támogatása nagyon fontos egy olyan, 33 éve a piacon lévő és fejlődő vállalat számára, mint a SWIETELSKY Magyarország Kft. – mondta lapunknak Hegyi Zoltán ügyvezető, aki a politika és az útépítési szakma közötti kapocsként tekint a szervezetre. „A MAÚT az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy a vasút- és útépítésben résztvevő cégeknél meglévő szakmai tapasztalatot összegyűjtse. Azon dolgozik, hogy ezt a tudást és a folyamatosan fejlődő elméleti ismereteket, valamint az uniós előírásokat korszerű műszaki szabályozások, előírások megalkotásával a szakma támogatására bocsássa.” A SWIETELSKY a MAÚT több munkabizottságában is képviselteti magát. „Látjuk azt, hogy az összes útügyi szabályozás, amelyek jobbító szándékkal jönnek létre, részben elméleti meggondolásokon alapulnak. Ezekhez szükséges az a szakmai háttér, amelyet csak a vasút- és útépítésben jártas cégek tudnak hozzáadni” – folytatta az ügyvezető. „Célunk, hogy ez a tudás a MAÚT-ban gyarapodjon és hasznossá tudja tenni az ágazat.”
A SWIETELSKY Magyarország Kft. útépítési üzletága jelentős, ám volumene időszakonként változó: az elmúlt években mintegy 37-53 százalékot tett ki az útépítés aránya a társaság árbevételében. A vállalat jelenleg is fontos munkát végez például a 25-ös főút borsodi és hevesi szakaszain, ahol a hegyvidéki, kanyargós 2x1 sávos út kiszélesítése zajlik. Az M6-os autópálya Adony - Dunaújváros közötti szakaszán, valamint a kapcsolódó M8 autópályán a cég szakemberei végzik az aszfaltpálya kopóréteg komplett cseréjét. További útfelújításokban vesznek részt az északi országrészben a Magyar Közút megbízásából, magánberuházások keretében pedig ipari parkok, lakóparkok útépítésein dolgoznak. A vállalat a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft.-vel alkotott konzorciumban a közelmúltban fejezte be a MAHART Csepeli Szabadkikötőjének infrastrukturális fejlesztését.






























Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.