A tervszámként közölt évenkénti 25 ezres új lakás építésére az iparág minden adottsága megvan – közölte az ÉVOSZ.
Az intézkedések részletes kifejtésével és véleményezésével üdvözölte az ÉVOSZ a kormány által tervezett Gazdasági Akciótervet. Hangsúlyozták, az eddig megismert intézkedései széles társadalmi rétegek számára nyújthatnak új lakhatási lehetőségeket, azáltal hogy növelik az újlakás építések és a felújítások aktivitását.
„Fontosnak tartjuk, hogy a programpontok minél előbb a gyakorlatban is testet öltsenek, hogy 2025-ben ennek köszönhetően az építőipar növekedési pályára tudjon állni”
– írták a közleményben. „Az energetikai célú felújítások dinamikus elindulásához nélkülözhetetlen, hogy többféle, már januártól elérhető támogatási forrás egymással kombinálhatóan is igénybe vehető legyen.”
A programokkal kapcsolatban az ÉVOSZ egy kérést is megfogalmaz: legyen kötelező elem a kivitelezőkre és termékekre vonatkozó regisztráció és az egyszerűsített környezettanúsítás, ami – a kezdeti nehézségek után - az Új Otthonfelújítási Programnál ma már jól működik. „Ne fordulhasson elő, hogy kóklerek dolgoznak államilag támogatott munkán, selejtes építőanyagokkal” – hangsúlyozták.
Jelezték továbbá, hogy az építőipar oldaláról kijelenthető, hogy jelenleg vannak a rendszerben tartalékok. Mind a termékgyártás, mind a kivitelezői kapacitás oldalon képes a szakma a magasabb kibocsátásra. „A tervszámként közölt évenkénti 25 ezres új lakás építésére az iparág minden adottsága megvan és ezt egy jó évenkénti célszámnak tartjuk” – olvasható a közleményben.
A beharangozott intézkedéseken tételesen is végigmentek, és az alábbi javaslatokat fogalmazták meg.
Üdvözöljük a korábban népszerű konstrukció kistelepülési változatának újra indulását. Meglátásaink szerint:
A mesterséges lakbérplafon bevezetését nem tartjuk célravezető megoldásnak. A megtérülés rontása szűkítené az elérhető kínálatot, csökkentené az ingatlanfejlesztők beruházási/befektetési kedvét, valamint a feketegazdaság felé terelné a piacot. Ehelyett az állam egy transzparenciát elősegítő országos regisztrációs rendszert vezethetne be, ahol típusszerződések biztosítják a kiszámíthatóságot és akár adókedvezmények is adhatóvá vállhatnak. A munkáltató által biztosított lakhatási támogatás adókedvezményének pontja is ebbe az irányba mutat. Érdemes lehet felülvizsgálni a lakásbérleti törvényt is, mert jelenleg a bérbeadók kockázatai, felárként beépülnek a bérleti díjakba. Egy ésszerű szabályozással ez a felár bizonyosan csökkenthető lenne.
A fiataloknak szóló lakásprogram elindítása hiánypótló kezdeményezés. A „bérlőből tulajdonos” modell kialakítását javasoljuk. Ennek a lényege, hogy egy bérletinek induló konstrukció a futamidő alatt egy ponton átvált tulajdonszerzési lehetőségbe és így teremt egy elérhető otthonteremtési alternatívát a fiatalok számára. A program hatékonyságát növelné, ha az állam az önkormányzatokkal és a piaci szereplőkkel együtt lépne fel és együttműködésben - koordináltan jönnének létre a projektek. Hiánypótló kezdeményezésnek tartjuk a fiatalok első lakásvásárlásra nyújtott alacsony kamatozású zöld hitel kedvezményes konstrukciójának kialakítását.
Sok kicsi sokra megy, és egy kisebb felújítási munkához ennyi is elég lehet. A SZÉP-kártya kedvező adóterhe ösztönözné a munkáltatókat a magasabb juttatásokra és ez felértékelné a programpontot. A munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezmény felhasználásának kiterjesztése szintén a felújításokat ösztönözné. Az ÉVOSZ javasolja, hogy azok a már SZÉP-Kártyán lévő pénzek, amelyek legalább 1 éve nem lettek felhasználva, legyenek felhasználhatók energetikai felújítási munkálatokhoz is.
Hasznos lehet bizonyos élethelyzetekben, ezért az otthoncélú felhasználás lehetőségét pozitívnak tartjuk.
A tervezett lakáspiaci intézkedések – akár egymással kombinálva – széles réteget elérve képesek lehetnek a lakhatási válság kezelésére, és a javasolt módosítások figyelembevétele esetén már a jövő évi gazdasági növekedéshez is jelentősen hozzájárulhatnak - zárta az ÉVOSZ az összegzést.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.