Megjelent az első EPD a Magyarországon gyártott légcsatornára

Újabb figyelmeztetést kapott az emberiség és Európa lakossága. Az EU által működtetett Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) jelentése szerint a 2024-es év volt a legmelegebb év az 1850-ig visszamenőleg feljegyzett globális hőmérsékleti adatok szerint. Európában szintén a tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, a 10,69 Celsius fokos átlaghőmérséklet 1,47 fokkal haladja meg az 1991–2020-as referencia-időszak átlagát, és 0,28 fokkal melegebb, mint a korábbi, 2020-as rekord. Az ember okozta éghajlatváltozás továbbra is a levegő és a tengerfelszín emelkedő hőmérsékletének elsődleges mozgatórugója. Hasonló a szerepünk a folyamatok lassításában is.

Hol állnak az építőipar hazai szereplői a karbonsemlegességhez vezető úton?

„Kis lépések, nagy célok: Együtt a zéró karbon jövőért” – címmel az idén a Construmán tartotta meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, HuGBC) kiemelt éves rendezvényét. A Green Future 2025 konferencia egyik legfontosabb üzenete, hogy az építésgazdaság szereplői a döntéshozóktól, a tervezőkön, építőanyaggyártókon át a kivitelezőkig együttműködve, lépésről-lépésre haladjanak a karbonsemlegesség eléréséért. Ehhez nyújt segítséget a HuGBC Zéró Karbon Útiterv 2050.

 

 

Rövid távú érdekek helyett, átfogó stratégia mentén kell cselekedni

A Green Future 2025 konferencián a Lindab minőség – és környezetirányítási vezetője, Tunkli Gábor egy panelbeszélgetésben úgy vélekedett a klímaváltozásról és annak valamennyiünk által érzékelhető jeleiről, hogy ez olyan súlyú kérdés, amelyről hosszútávon és átfogó stratégiák és nem rövid távú érdekek mentén kell gondolkodni és cselekedni. Kiemelkedő ebben a folyamatban az építőipari szereplők felelőssége: az ágazathoz és a működő épületekhez köthető a globális szén-dioxid kibocsátások jelentős, 30-40 százaléka.

 

A beépített- és az üzemeltetési karbon csökkentése is cél

„Az épületekhez kapcsolódóan a beépített és üzemeltetési karbonkibocsátás csökkentése kiemelten fontos feladata az építőipar szereplőinek” – emelte ki Tunkli Gábor, akit a Lindab képviseletében a Zéró Karbon Útiterv nagykövetének választotta a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC).

Az üzemeltetési karbont – ami a fűtés, hűtés, szellőztetés, világítás és egyéb rendszerek működtetéséből keletkezik – leginkább megfelelő, már tervezési fázisban jól átgondolt, energiahatékony rendszerekkel lehet mérsékelni. A légtechnika kiemelkedő ’energiafogyasztó’ egy épület esetén.

A Lindab igényvezérelt szellőztetőrendszereivel akár 70%-os energiamegtakarítás is realizálható.

A beépített karbon, az épület létrehozásához kapcsolódó valamennyi tevékenységből eredő karbonlábnyomot összegzi. A szakember hozzátette, utóbbi ismerete szükséges az épület beruházás üzleti tervezéséhez éppúgy, mint a műszaki tervezéshez.

 

 

EPD - Gyártói útmutatás a karbonértékről

A Lindab a hazai légtechnikai piacon élenjár abban, hogy időről-időre bővíti azoknak a termékeinek a körét, amelyekhez EPD, vagyis környezetvédelmi terméknyilatkozatot is csatol. Utóbbi már elérhető a Biatorbágyon gyártott, Lindab Safe kör légcsatornarendszer SR és SRSS termékeihez is. A Lindab Safe rendszer Eurovent tanúsítvánnyal is rendelkezik, kiváló (D osztályú) légtömörséget biztosít, valamint könnyű és gyors összeszerelés jellemzi, így a környezetvédelem mellett üzleti oldalról is hatékony megoldást biztosít a projektekhez.

Az EPD már a tervezés fázisában információt és támogatást nyújt a beépített karbonérték leszorításához. A környezetvédelmi terméknyilatkozat a nyersanyagtól, a beépítésen át, majd a bontás és hulladékkezelésig és újrahasznosításig követi az építőanyag teljes életciklusát.

A Lindab termékeinek fő alapanyaga az acél, amely a hosszú életciklus végén könnyen és nagy arányban újrahasznosítható, minimalizálva a hulladék mennyiséget, ezáltal sokat téve a körforgásos gazdaság megvalósításáért.

 

 

Biatorbágyon újrahasznosított acélból gyártanak légcsatornát

Nemcsak ebben számít a svéd légtechnikai vállalat élenjárónak, a Lindab standard kínálatában márciustól megtalálhatóak a 75 százalékban újrahasznosított acélból készült légcsatorna elemek. Ezeket a termékeket a cég Biatorbágyon gyártja, így a magyar építkezések számára könnyen elérhetőek.

Használatukkal akár 62 százalékkal csökkenthető a karbonkibocsátás, ami lépéselőnyt jelent az értéknövelő épületminősítések megszerzésében.

 

 

A befektetők a pénzügyi mérleg mellett, az ESG mutatókat is figyelik

Az ESG mutatók szerepe, - vagyis egy cég környezetre és társadalomra gyakorolt hatása - évről-évre lényegesebb szempont a befektetői döntéshozataloknál. Egyre több tanulmány világít rá arra, hogy a környezettudatos tervezéssel és kivitelezéssel megvalósított épületek, - amelyek ezáltal megszerezhetik az épületminősítéseket is - keresettebbé és így egyre jobban értékesíthetőbbé váltak a hazai piacon is.