Átalakul a Nemzeti Múzeum palástterme

A tervek szerint jövő június végén, a múzeumok éjszakáján láthatja először a közönség a magyar koronázási palást megújuló termét a Magyar Nemzeti Múzeumban. Erről L. Simon László, a munkálatokért felelős projektvezető, az intézmény volt vezetője beszélt pénteken egy sajtótájékoztatón.

 

 

A felújítási munkálatokra korábban biztosított több mint 800 millió forintos keretösszegből a koronázási palást terme mellett több más állandó kiállítás helyszíne, valamint az éremtár raktárának klimatizálása is megújulhat a múzeumban. A palást termében a különleges vitrint egy olasz cég fogja elkészíteni mintegy 140 millió forintból, az építészeti kivitelezés nettó 300 millió forint alatti összeget emészthet fel

- mondta L. Simon László, aki bemutatta a Narmer Építészeti Stúdió által készített látványterveket is.

 

 

A terem klimatizálását azzal a technikával fogják megoldani, amelyet a Seuso-kiállítás építésekor alkalmaztak

"Több mint négy évtizede tároljuk ugyanazon a helyen és formában a koronázási palástot, a magyar kultúrtörténet legfontosabb ereklyéjét. A terem, ahol található, nagyon régóta megérett az átfogó felújításra. Érdekes, hogy a palást a teremben nem centrális helyen szerepel, ez is változni fog, valamennyi más műtárgy kikerül a térből" - mondta L. Simon László.

 

Kitért arra, hogy a terem klimatizálását azzal a technikával fogják megoldani, amelyet a Seuso-kiállítás építésekor alkalmaztak. Ehhez két helyen a födémet is át kell majd fúrni. A törhetetlen vitrin mellett elkészül egy menekítő láda is, amely természeti katasztrófák esetén is megvédheti a palástot.

 

A koronázási palást csaknem egy évezrede készült

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnök-főigazgatója hangsúlyozta, hogy a csaknem ezeréves koronázási palást Magyarország közgyűjteményben őrzött legértékesebb nemzeti ereklyéje, egyben az európai textilművészet kiemelkedő darabja. Többek között hozzátette: a csaknem kétszáz éves múzeumépület is az egyik legrégebbi Európában, ami indokolja a komplex gépészeti, biztonsági, állományvédelmi és látványtervekre is kiterjedő megújulást.

 

 

„Az 1031-ben készült palást valamennyi koronázási jelvény közül a legérzékenyebb. Csoda, hogy ilyen jó állapotban megmaradt”

- fogalmazott Zsigmond Gábor a Nemzeti Múzeum Facebook-posztja szerint.

Az eseményen elhangzott, hogy a jövő héten szerződést tudnak kötni az építőipari kivitelezővel.