Az építészeti törvény egyértelművé tette, hogy a barnamezős területek elsődlegesen fejlesztendők; mostantól interaktív térkép segíti a tájékozódást.
Az elhagyott és alulhasznosított barnamezős területekre helyezi a fókuszt az Építési és Közlekedési Minisztérium új digitális, térképes rendszere. Lánszki Regő, államtitkár a tárca közösségi oldalán megjelent videóban emlékeztetett, az építészeti törvény egyértelművé tette, hogy a barnamezős területek elsődlegesen fejlesztendők. Ezt a célt szolgálja Barnamezős területek Katasztere (BarKA).
A BarKA egy nyilvánosan elérhető, digitális, térképes rendszer, amely Magyarország barnamezős területeit gyűjti össze egységes szabályok szerint. A barnamezős terület olyan földrészlet vagy területegyüttes, amely korábban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy más intenzív funkciót töltött be. Az interaktív térképen a barnamezős területek lehatárolása ingatlan-nyilvántartási alapon történik.
A BarKa térképe immár szabadon elérhető: ez alapján a főváros mellett a volt nehézipari régiókban, Miskolc környékén és Baranyában található a legtöbb ilyen terület. Ugyanakkor többek közt Ózd, Salgótarján és Kecskemét régiójában is számos ilyen ingatlant jelez a térkép.
„Egy város kétféleképp fejleszthető: vagy kifelé fordul, ahogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is láthattuk, és zöld területek kerülnek beépítésre. Vagy pedig befelé, és a kihasználatlan területek kerülnek bevonásra” – hangsúlyozta az országos főépítész.
Elmondta, Budapesten 2500 hektárnyi ilyen terület található, országos szinten pedig 12 ezer hektár, utóbbi a Velencei-tónak az ötszöröse.
A BarKA egyik legfontosabb szabályozási eleme az úgynevezett 5 kilométeres kör, amely a barnamezős terület körül automatikusan megjelenik a térképen. Az építészeti törvény értelmében ilyen területek közelében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki.
A köszöntőt mondó Fónagy János immár 30 éve állandó résztvevője az ágazat csúcstalálkozójának, amely 9 éve a teljes közlekedési szakma találkozója is egyben. A rendezvényen a közlekedési miniszter is részt vett: Vitézy Dávid többek közt az M1-es beruházás folytatásának lehetőségéről is kifejtette a kormány álláspontját.
Kifelé döntött ívek, a rézsűbe rejtett kitámasztás és az autópálya forgalmához igazított építés: számos különleges mérnöki megoldás formálta az M7-es felett átívelő velencei gyalogos-kerékpáros hidat. Az Év Tartószerkezete díjjal elismert alkotás tervezéséről és a megvalósítás kihívásairól a FŐMTERV Zrt. tervezői beszéltek portálunknak.