Felújítanak három állattenyésztő telepet a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. Az épületekben szürkemarhát és rackajuhot tartanak majd.
Letették az alapkövet a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (DDNP) megújuló három állattenyésztő telep építkezésénél Barcs-Drávaszentesen. A projekt egy 446,4 millió forintos, EU-forrásból fedezett beruházás részeként valósul meg. A fejlesztést a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. kivitelezi, a bontási munkálatok már elkezdődtek.
A H-Bon Mérnöki Iroda Kft. által megtervezett projektben megújuló telep célja az lesz, hogy őshonos magyar állatfajok legeltetésével járuljon hozzá a nemzeti parkban fekvő 560 hektárnyi mocsári rét és legelő fenntartásához. Ezzel a helyi biológiai sokféleség megőrzését is segítik.
A három megújuló épület egyike egy körülbelül 100 négyzetméteres szociális funkciót ellátó tér lesz, kialakítanak egy garázst és egy szürkemarha beállót is. A telep részeit betonutakkal kötik össze és egy trágyatárolót is építenek.
A nemzeti park által nyert európai uniós pályázati pénzből a drávaszentesi projekt mellett a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesül. A Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztik, és a területek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági gépeket vásárolnak.
Az alapkőletételen elmondott beszédében Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: érdekképviseleti tanácsot szervez a környékbeli polgármesterekkel a Drávamente turisztikai és természetvédelmi fejlesztésére.
A sajtótájékoztatón kiderült, a magyar kormány ebben az uniós ciklusban 60 milliárd forintot költ közvetlenól természetvédelemre uniós támogatással. "Ha ezeket a fajokat meg akarjuk őrizni, biztosítani kell számukra az életteret" - hangsúlyozta V. Németh Zsolt államtitkár, aki úgy fogalmazott, ismerve a Szabadics Zrt. kvalitását, biztosak lehetnek a jó minőségű kivitelezésben.
A politikus arra is emlékeztetett, Magyarország a környezetügyre összesen 3400 milliárd forintot fordíthat a mostani ciklusban. Ennek a forrásnak a legnagyobb részét az élőhelyeknek a fajok megtartásához nélkülözhetetlen megújítására szánják. Ezt tételt a források nagysága tekintetében a természeti kezelésre szánt összeg követi, további kiemelt terület az őshonos állatok elhelyezésére szolgáló telepek rendbetétele.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.