A déli ipari park fejlesztésében autóbuszgyár is épülhet a megyeszékhelyen, ahol hulladékból keletkező gázt hasznosító erőművet adtak át.
Elkészült az Alteo második debreceni erőműve. A létesítmény a helyi hulladéklerakó telepen keletkezett, metánban gazdag depóniagázból állít elő villamos energiát.
Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója az avatáson elmondta, az 500 kilowatt névleges teljesítményű kiserőmű évente 15 ezer tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt semlegesít azzal, hogy átalakítja villamos energiává. Az új erőmű a nyíregyházi és a másik debreceni erőmű mellett az Alteo csoport harmadik depóniagázt hasznosító egysége.
A depóniagázas erőművek lényege, hogy a hulladéklerakókban keletkezett, energiatermelésre hasznosítható gázokat, főként a magas üvegházhatású metánt, összegyűjtik és elégetik, hogy ezzel hőt és villamos energiát állítsanak elő magas hatásfokon.
A magyar tulajdonban lévő Alteo Nyrt. üzleti tevékenysége kiterjed a megújuló és a földgáz energiahordozókon alapuló energiatermelésre, az energiakereskedelemre, valamint a vállalatok számára személyre szabott energetikai szolgáltatásokra, fejlesztésekre. A vállalat tavalyi árbevétele 13,9 milliárd forint volt, nettó eredménye pedig meghaladta a 800 millió forintot.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere az eseményen jelezte, az önkormányzati energetikai fejlesztésekkel évi 4 ezer tonna csökkenést értek el az üvegházhatású gázkibocsátásban, az Új Főnix terv keretében megvalósuló fejlesztések pedig további 6 ezer tonna csökkentést tesznek lehetővé 2023-ra.
Hozzátette, a most körvonalazódó déli ipari park leendő befektetői közül már többen jelezték megújulóenergia-igényüket.
Egy másik debreceni sajtóeseményen kiderült, a leendő déli ipari park infrastruktúrájának kialakítására a jövő év végéig 8-10 milliárd forintot fordít a város. A repülőtértől délre lévő 200 hektáros önkormányzati területre termelő beruházásokat várnak, a repülőtértől északkeleti irányban elterülő 35-40 hektáros területen pedig innovációs parkot és egy új városi alközpontot alakítanak ki szállodákkal, éttermekkel, szolgáltatásokkal.
A reptértől délre egy-egy befektető legalább négy hektár területet vehet igénybe, de az önkormányzat azt szeretné, hogy nagyobb üzemek települjenek a parkba, legalább 10 hektáros területi igénnyel - részletezte Papp László polgármester. Hozzátette, első befektetőként egy autóbuszgyár építéséről folynak előrehaladott tárgyalások.
A polgármester közölte: a világ minden tájáról élénk az érdeklődés Debrecen iránt, ezért döntöttek úgy, hogy tízmilliárdos beruházással 2000-2500 dolgozó elhelyezésére alkalmas A-kategóriás irodaházat, szolgáltatási központot hoznak létre a reptértől északkeletre, ahol a repülőtérihez hasonló városközpontot alakítanak ki. A harmadik városi alközpont később az egykori helyi vágóhíd környékén lévő "rozsdaövezet" helyén alakulhat ki.
A polgármester reális célnak nevezte, hogy a város gazdaság- és oktatásfejlesztési programjának megvalósításával a jelenleg 200 ezer lakosú Debrecen 2050-re egy 2,5-3 milliós régió 250 ezer lélekszámú regionális központja legyen. A polgármester fontos erőforrásnak nevezte, hogy 80 ezer diák tanul a városban, vagyis "Debrecennek nem ide kell hoznia, hanem meg kell tartania a munkaerőt".
Az épülettömbök elhelyezkedése kiemelt városképvédelmi jelentőséggel bír; a történeti homlokzatok megőrzik eredeti arculatukat, visszaállítva a régi színezésüket.
Monoron épül a CEVA-PHYLAXIA új gyáregysége.