A Poli-Farbe az új technológia által kevesebb idő, energia és emberi erőforrás ráfordításával termel nagyobb mennyiséget. Az 1,1 milliárdos beruházás új célpiacokat nyit meg a festék- és vakolatgyár előtt, mely kisvállalkozásból vált meghatározó piaci szereplővé.
Bócsán átadták a Poli-Farbe Vegyipari Kft. Kelet-Közép-Európában egyedülálló moduláris festéküzemet, mely robottechnológiával működik. A magyar tulajdonú cég Ipar 4.0-ás fejlesztésének legfőbb előnye, hogy rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű falfestéket képes előállítani, kevesebb villamos energia felhasználásával. Eközben csökkenti az egységnyi tonnára vetített emberi erőforrás mennyiségét, és növeli a termelést.
A Bács-Kiskun megyei településen tartott avatáson az is kiderült, hogy egy műszakban 30 ezer tonna festéket tudnak majd előállítani az üzemben, ezzel megduplázódott a vállalat fehér festék kapacitása.
A Poli-Farbe erre a bővülésre alapozva növelni tudja export tevékenységét: a román, a szlovák és a szerb piac után elérhető közelségbe kerül számára Ausztria, Németország és Svájc is.
A szerdai átadón részt vevő Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, a magyar cég a fejlesztéssel robottechnológiát és teljesen automatizált gyártást valósított meg, amellyel jelentősen növeli versenyképességét. Ráadásul a robotizációval nem jár létszámcsökkenés, mivel a munkavállalóikra továbbra is szükség van az előreláthatóan növekvő mértékű feladatok ellátásához. "A magyar gazdaságnak olyan példákra van szüksége, amelyek megmutatják: kitartó munkával, hozzáértéssel és elkötelezettséggel egy hazai vállalkozás is képes arra, hogy szinte a semmiből indulva érje el a sikert" - fogalmazott a tárcavezető. Varga Mihály arra utalt, hogy a Poli-Farbe kisvállalkozásként indult 1989-ben, kevesebb, mint 20 tonnás éves termeléssel.
Az átadón tartott beszédében a Poli-Farbe ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, amikor a változás szelei fújnak vannak, vannak, akik falakat építenek, de az ilyen vállalatoknak nincs jövője. „A Poli-Farbe ezzel szemben vitorlát húzott” – mondta Szabó Antal. „A ma átadott üzem egy olyan vitorla lett, ami a legviharosabb időben is képes a kikötőbe vezetni a vállalatot. A Poli-Farbe nevű hajónak az identitását a benne dolgozók hite, a kollégák egymás közötti bizalma adja. Ez tud olyan intuíciókat hozni a gondolkodásmódunkba, amik sikerhez a legfontosabbak.”
Kerényi János, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, a Poli-Farbét irányító Szabó Antal „minden csábításnak ellenállva” megtartotta a céget családi tulajdonban lévő, bócsai magyar vállalkozásnak. Hozzátette, a település számára sikertörténet, hogy évi 100 millió forintnyi adóbevétele van, továbbá az elmúlt öt évben több, mint 10 milliárd forintnyi forrást hívott le uniós és hazai pályázatokból.
A beruházás két ütemben valósult meg, először az új csarnok épült meg 2013-ban EU-s támogatással, 280 millió forintból. A most befejeződött második fejlesztésben az új moduláris festékgyártó technológia épült ki, így a komplex beruházás meghaladja az 1,13 milliárd forintot. A második ütem a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program keretében 926 millió forintból valósult meg, az EU fejlesztési alapja és a magyar kormány több mint 445 millió forinttal támogatta.
A Poli-Farbe hazánk egyetlen magyar tulajdonban lévő festék- és vakolatgyára. Az 1989-ben létrehozott cég családi vállalkozásként indulva mára a szektor meghatározó szereplője, éves árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Bócsai székhelyén több mint 230 embernek ad munkát.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.