„Szakembereink bármilyen magasépítési projektet képesek lebonyolítani”

Várkert Bazár, TRIBE Budapest Airport Hotel, ELI-ALPS Lézerkutató Központ, Hotel Füred, Zeneakadémia, M4-es és M3-as metró – csak néhány azon sikeres projektek közül, amelyeket a SWIETELSKY Magyarország Kft. kivitelezett vagy rekonstruált. Emellett számos további hotelt, ingatlanfejlesztést, csarnokot, műemlékvédelmi épületet, társasházat újított fel, illetve épített meg a vállalat magasépítő csapata.

Három igazgatóság öleli fel azokat a szakembereket, akik közül sokan több tíz évet töltöttek már a cégnél és szereztek széleskörű tapasztalatot a különböző projektekben.

A terület három szakemberével, Barna Ágnes főépítésvezetővel, Medgyesy Bálint  projektvezetővel és  Kocsis Zsolt installációs főmérnök, gépészeti és elektromos terület vezetővel vettük sorra a nagyobb sikereket, kihívásokat. Mivel számos projekten dolgoztak, illetve dolgoznak most is együtt, az interjú egy kellemes hangulatú szakmai beszélgetéssé kerekedett, melyből izgalmas részleteket tudtunk meg arról, hogy miként kapcsolódnak össze a szakági feladatok az ütemtervvel, valamint, hogy a belsőépítészet hogyan befolyásolja a tervezést, kivitelezést.

Barna Ágnes (akivel először az M3-as metró felújításakor, a Ferenciek tere állomás projektvezetőjeként találkoztam – a szerk.), húsz éve érkezett a SWIETELSKY kötelékébe. Előző multicég munkahelyén úgy érezte, hogy nőként nem juthat magasabb szintre a munkahelyi mérnök pozíciónál, holott nagyobb kihívások hajtották előre. Itt építésvezetőként kezdett, majd az M4-es metró kivitelezése óta generál projektvezető.

 

 

„Bármilyen projektet le tudnunk vezényelni”

„Amit nagyon szeretek ennél a cégnél, hogy az építőiparnak egy széles szortimentjét meg tudja valósítani, én magam is számos különböző épület kivitelezését vittem végig. Összeszokott csapat vagyunk a kollégákkal, és nincs olyan kihívás, amire ne találnánk megoldást. Leülünk, együtt ötletelünk és mindig megfejtjük, hogy hogyan menjünk tovább. A kollégáim mindegyike bármilyen projektet le tud vezényelni szaktudásából, valamint tapasztalatából adódóan.”

„Az egyik sok kihívást rejtő projekt a budatétényi Media Center Campona (az RTL korábbi székháza) volt. Maga a stúdiótechnika, a világítófödémek, az akusztika megvalósítása mind olyan feladat volt, amivel a klasszikus építőipari beruházások során nem találkozik az ember. Volt több irodaház, társasház, aminek építésében részt vettem, de a csapatommal együtt építettük az első nagyobb geotermikus irodaházat Budapesten a Raiffeisen Banknak a Késmárk utcában.”

 

Meghatározó megbízás: a Várkert Bazár

A szakember kedvenc projektje a Várkert Bazár rekonstrukciója, amelyen a SWIETELSKY Magyarország Kft. szinte valamennyi szakága együtt dolgozott, igaz, a munkák ütemezése miatt nem egyidőben.

„Nekem nagy szívem csücske volt ez a munka a műemlék mivoltja miatt és azért is, mert rengeteg szakma volt jelen, a régi korok építőmestereinek krémje: díszítőfestők, tégla-, kő-, kerámia-, gipsz-, fa-, fém-, ólomüveg-, terazzo restaurátorok, akikkel a modern építészetben ritkán találkozol" 

– idézte fel Barna Ágnes.

 

 

„Mi ott régészeti értékeket mentettünk, mélyépítettünk, bányászkodtunk, cölöpöztünk, műemlék szerkezetet újítottunk fel, különleges volt a színpadtechnológia, akusztika és belsőépítészet kialakítása – ez egyszerűen egy „Nagy szerelem” projekt volt. Nagyon küzdelmes, de nagyon élveztem. 14 hónapunk volt rá, s közben kiderült, hogy nemcsak állagmegóvás, hanem a műemlékvédelem is feladatunk. Sokszor Bálinttal, aki most itt ül mellettem, zártuk az irodát este későn, mert még megoldásokat kerestünk.”

„Bálintban azt szeretem, hogy nagyon erős a belső építészi szemlélete, utána megy a részleteknek, és ez itt nagyon fontos szempont volt.”

 

A belsőépítészeti elképzelés a kivitelezés kulcsa

„Nemcsak itt” – kapcsolódik a beszélgetésbe Medgyesy Bálint projektvezető, aki szerint a legtöbb kivitelezésben fontos a belsőépítészet. Főként a hoteleknél – vélekedik –, illetve minden olyan épületnél, ahol a marketing a belső design által tudja az épületet értékesíteni.

„Ezeknél a létesítményeknél alapvető lenne, hogy a megrendelő konkrét belsőépítészeti terveket készíttessen, majd ebből fejtsék vissza és rajzolják meg a szerkezeti és a generálterveket. Sokszor látjuk azt, hogy van egy terv, de a belsőépítészeti igényekre csak a kivitelezés folyamán derül fény, akkor pedig már nehéz, vagy csak módosítások árán lehet megvalósítani a megrendelő igényeit”

– tárja fel az anomáliákat. 

 

 

Medgyesy Bálint még egyet kiemel: „Nagyon fontos szereplője a beruházásoknak a lebonyolító. Sok esetben nem bíz meg ilyet a megrendelő, pedig ő lenne az, aki a tervektől egészen a teljesítés végéig nyomon követi és koordinálja, összehangolja a feladatokat, a folyamatokat, a szakágakat. Ez arról szól, hogy - de szép a magyar nyelv, hiszen a megbíz szót használjuk erre -, van egy ember, akiben megbízik, aki a teljes beruházást felügyeli. Ha nincs, akkor szétcsúszhatnak a dolgok és valaki más, nem kompetens személyre hárul ez az összehangolás.”

 

Belsőépítész szemmel

A csapat oszlopos tagját, Medgyesy Bálint projektvezetőt tehát a belsőépítészet iránti vonzódása teszi rendkívülivé – illetve szemléletével ő teszi különlegessé a projekteket.

”Nálam ez fiatalon kezdődött. Belsőépítész szerettem volna lenni, de nem vettek fel az akkor még Iparművészeti Főiskolára, ezért városgazdász üzemmérnök lettem. Utána elvégeztem a műegyetemet, de nem diplomáztam le, viszont addigra terveztem annyi házat, hogy megkaptam a jogosultságot a portfolióm alapján” – mesél a kezdetekről.

A szakember településtervezéssel, hatósági munkával és építésztervezéssel foglalkozott 15 évig. 1999-ben egy barátja által ajánlott munkával került közvetlen kapcsolatba a belsőépítészettel, majd több projektben is részt vehetett és világossá vált számára, hogy megérkezett.

 

 

„Tervezőként ugyanis soha nem jutottam volna olyan, belsőépítészetet is érintő munkákhoz, mint kivitelezőként. Értettem a nyelvét a beruházónak, az építésznek, a belsőépítésznek, azt is láttam, hogy ki hol érti félre egymást. Volt egy tízéves időszak, hogy ezt a tolmács szerepet töltöttem be.”

 

Az egyik legkülönlegesebb projektjét nem szerette

Főbb projektjei között említi a Fővám téri Vásárcsarnok mellett található Meininger Hotel kivitelezését, amely 2020-ban Építőipari Nívódíjat nyert "Középület / kereskedelmi" kategóriában. Pikantériája, hogy a leg-nyögvenyelősebb projekt hozta el a legtöbb elismerést számára. Építési Alkotói Díjat is elnyerte a projekt.

A belsőépítészetét a magyar iparművészet és a Vásárcsarnok neogótikus stílusa inspirálta. Bár jelentős generálkivitelezői feladatnak számított, a feladat sikerélményét árnyalta számára, hogy a 2016-ban kezdődött munkálatok után bekövetkezett drasztikus anyagáremelkedés és munkabérrobbanás nehezítette a büdzsé tartását.

„Komoly szakmai kihívás volt a felépítmény és a pinceszint közötti szerkezeti átváltás, valamint az épület hullámzó, látszóbeton homlokzata. Ez egy kifordított szerkezet: kívül a vasbeton, legbelül a nyílászárók, közte pedig a 20-40 cm szélességben a hőtechnika, párazáró réteg. Viszont addig, amíg a hőszigetelési és bádogos munkák nem készültek el, nem tudtuk zárni az épületet – ez komoly organizációt igényelt, ráadásul, a hullámos felületet ideiglenesen téliesíteni kellett, hogy ne essen be a csapadék” – osztja meg az emlékeit a projektvezető.

 

A vidéki projekteknek különleges varázsa van

A projektvezető nemcsak budapesti beruházásokban vett részt, hanem vidéken is sokat dolgozott. A legemlékezetesebb számára a balatonfüredi Hotel Füred felújítása, ahol a beruházáshoz kapcsolódóan új társasházak is épületek.

 

 

„Amikor elnyertük ezt a megbízást, valójában leköltöztünk Balatonfüredre és cégen belül egy „nyaralócsoport” lettünk. Ez egy jó időszak volt csapatépítés szempontjából is, mert nagyon összecsiszolódtunk a kollégákkal.

Emellett megtapasztalhattuk azt is, hogy vidéken teljesen más kivitelezni: más mentalitásúak az emberek, jó tapasztalataink voltak. Megoldáskeresőbbek a hatóságok, a megbízók, az alvállalkozók is, mint a fővárosban, a tetteket inkább a bizalom vezérli, mint a bizalmatlanság – ez a projektre és a munkánk hangulatára is nagy hatással volt.”

 

Gépészet nélkül kutyaól egy építmény

Kocsis Zsolt a SWIETELSKY Magyarország Kft. installációs főmérnöke humoros mondattal foglalja össze a választ, amikor arról kérdezem, hogy mi a feladata.

„Én mindig azt mondom: építhettek nélkülem, de az egy kutyaól lesz. Ha nem akartok fázni, vagy meg akartok mosakodni, akkor forduljatok hozzám! De a viccet félretéve, gépészmérnök vagyok, az elektromosságot pedig tanulom, ez a két terület meglehetősen szerteágazó, de összefügg. Az egyes projekteken ezek megvalósítását biztosítjuk a két szakterületet irányító kollégámmal együtt” – részletezi Kocsis Zsolt.

 

 

„Minden ház alfája-omegája a gépészet és az elektromosság – ez vezeti az ütemtervet, szúrja közbe Medgyesy Bálint. Mindkettő sok-sok rendszerből áll, ezeket első lépésben meg kell építeni, majd ahhoz, hogy működőképes rendszer legyen, össze is kell hangolni a két szakágat. Illetve, amikor elkészült mindkettő, a végén van egy nagy beüzemelési folyamat, amitől a ház nem csak használható, hanem komfortos is lesz.”

 

…ahol a gépészet és az elektromosság összeér a kivitelezéssel

Barna Ágnes főépítésvezető megerősítésképp hozzáteszi: gépészeti kiviteli tervek minden esetben rendelkezésre állnak, az elektromosság nyomvonalai ugyanakkor ezekből a tervekből nem derülnek ki, mint ahogy az sem, hogy az egyes szakágak hogyan működjenek együtt. Pl. egy kamerarendszer hogyan van összefűzve egy internetes strukturált hálózattal, vagy miképp integrálódik egy tűzvédelmi rendszer. Ezen a ponton a kollégák kreativitására van szükség, mert az ilyen helyzeteket általában a kivitelezőnek kell megoldani.

„De az is előfordul, - mondja -, hogy rés van a pajzson, vagyis a tervek alapján a gépészet feladatai nem érnek össze a gyengeárammal, hiányzik egy kis munkafolyamat. Olyankor eldöntjük, hogy melyik szakág feladatköréhez csatoljuk, mert hát valamelyikhez kell” – mondja nevetve.

„Erről jut eszembe – kapcsolódik be Kocsis Zsolt -, hogy én a projekten tolmács is vagyok, vagyis feladatom, hogy lefordítsam a gépész és elektromos szakemberek nyelvét, gondolatait az építész kollégáknak. Valamint döntési helyzetet teremtek, hogy tovább tudjunk haladni, ha kérdéses fordulóponthoz érünk. Ezzel növelhető a hatékonyság, a biztonságérzet a csapatban” – részletezi tovább az installációs vezető.

 

 

A szakmai különlegességek inspirálják a gépészmérnököt

Gépészetileg ő is a Raiffeisen Bank geotermikus irodaházát és a Media Center Camponát emeli ki. Előbbi komoly, energiatakarékos épület. „Az MCC projektben „csak” a gépészetért feleltem, ám számos jó kihívást tartogatott számomra. Nagyon sok redundáns hűtési-fűtési rendszer volt külön a stúdiókhoz, külön a keverőpulthoz, a vágószobákhoz. 2005-ben a VRF technológia (változó hűtőközeg-tömegáramú rendszer) gyerekcipőben járt, és egy nagyon komoly struktúrát kellett felépíteni.

Egyes helyiségek érzékenyek voltak az akusztikára, a szellőzés kialakításánál a passzív zajon kívül a léghangra is figyelni kellett. Komoly műszaki feltételeket kellett teljesíteni abból a szempontból is, hogy a légsebesség ne legyen érzékelhető, ne keltsen huzatot az asztaloknál például.”

Kocsis Zsolt külön kitért a Raiffeisen Bank HQ4  irodaház kialakítására, ahol álpadló alatti szellőzőrendszert alakítottak ki (hasonló rendszereket alkalmaznak a színházakban is), valamint hűtő-fűtő lamellákat alkalmaztak álmennyezetként, mely eleganciát adott a belső térnek.

 

A Medicontur kiemelkedő feladat volt

2024 őszén készült el a Medicontur zsámbéki csarnoka, ahol az orvosi segédeszközöket gyártó cég új üzemének belső kialakítása volt a SWIETELSKY feladata. A higiéniai szempontok miatt is magas szintű megrendelői igényeknek maximálisan igyekezett megfelelni a kivitelező csapat. A munkáról az installációs vezető is igazi különlegességként beszélt.

„Óriási fejtörést okozott az építész-gépész kapcsolat, de nagyon különleges volt szakmailag az úgynevezett tisztatér (üzemi, laboratóriumi terület) kialakítása, valamint a különböző nyomású helyiségek megvalósítása, melyeket zsilipekkel kötöttünk össze. Ritkán van lehetőség ilyen izgalmas projektre”.

 

 

Minden kollégának van az építőipar területein belül , ami közelebb áll a szakmai érdeklődéséhez– fűzi hozzá Barna Ágnes. „Ezt a projektet fiatal mérnököknek is megmutattuk, hiszen egy tisztateres csarnok installációs kialakítása igazán összetett mérnöki feladat.

Arra a kérdésre, hogy melyik projektet említeném még meg, véleményem szerint egy komoly mérnöki teljesítmény volt - organizációs szempontból mindenképp (én úgy érzem, nem tudtam volna csinálni) - az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszán megvalósult külön szintű csomópont Őrmezőn. Horváth Ferenc kollégám felelt a megvalósításáért.”

A kivitelezésért 2017-ben komplex infrastrukturális létesítmény kategóriában Építőipari Nívódíjat kapott a SWIETELSKY Magyarország Kft. „Az M1-M7 autópálya bevezető szakaszának összekötése a Kelenföldi pályaudvarral és a 4 számú METRO végállomással valódi mérnöki bravúr. Magyarország legterheltebb útszakaszának - melyen több mint 100.000 egységjármű halad át naponta - átépítése a forgalom 2x3 sávon történő fenntartása mellett másfél év alatt több mint 50 ideiglenes forgalomterelési fázisban volt megvalósítható.(…) A végeredmény, a közúti, a vasúti és a tömegközlekedési hálózatok összekapcsolása egy intermodális csomópontba világvárosi színvonalon született meg.” – írták az indoklásban.

 

 

Két metróvonal beruházásában is letették névjegyüket a Swietelskysek

2023 májusában fejeződött be az M3-as metró felújítása, amelyen 3 évig dolgozott a SWIETELSKY Magyarország, feladata a középső szakasz állomásainak megújítása volt. A projekt befejeztével rengeteg humán erőforrás, kapacitás szabadult fel, a szakemberek visszatértek a cég más területeire, főként a magasépítéshez. (Ezt megelőzően, a 2010-es években a vállalat az M4-es metró tíz állomását kivitelezte.)

„Az egy hatalmas projekt volt, mérnöki kihívásokkal teli. Az M3 kezdésekor azt gondoltuk, hogy az M4-es metró építésénél kellő tapasztalatot szereztünk, de nem lehet párhuzamot vonni, az új építés volt, ez pedig egy régi módszerekkel kivitelezett műtárgy elavult-tönkrement rendszereinek felújítása-cseréje,” – mondta Barna Ágnes főépítésvezető. A részleteket Kocsis Zsolt magyarázta el.

 

 

„Érdekes, hogy melyik szakágnak melyik projekt a kihívás. Pl. az M3-as metró nem volt az gépészetileg, de elektromosságban igen, itt nagyon megerősödött az elektromos szakágunk. Az M3-as metró rekonstrukciója alatt került hozzám az elektromos szakterület  és tudom, hogy honnan hova jutottunk, láttam, hogy nagyot fejlődtem én magam is. Az volt a nehezítő körülmény, hogy az északi és déli szakasz folyamatosan működött, reggel és este szerelvények haladtak át – ehhez biztosítanunk kellett az áramot és más biztonsági rendszerek működését.

Tíz darab többmillió watt teljesítményű kapcsolóteret több ütemben építettük át, külön tervek voltak arra, hogy az elosztó szekrények mezői milyen sorrendben épüljenek be, hogyan lehetséges az átkötés – nagy fejtörést okozott. Az M4-es metrónál nem volt ilyen kihívás, mert az egy zöldmezős beruházás volt” – részletezte az installációs főmérnök.

 

 

„Az M3-asnál az É-i és D-i szakasz metróközlekedés biztosításához szükséges rendszerek működtetése mellett az organizáció is jelentős feladat volt (pl.: a jellemzően éjszakai és hétvégi vonatszerelvényes anyagbeszállítások). Nehézséget jelentett továbbá a föld alatti munkavégzés is” – fűzte hozzá Barna Ágnes.

„Azt tapasztaljuk, hogy amikor „beszorulunk” három évre egy speciális kivitelezési területre, például a metróépítésbe, azalatt az idő alatt nagyon nagy fejlődésen megy át a felhasznált anyagok tekintetébenaz építőipar egyéb területei. Miután befejeztük az M3 kéreg alatti kivitelezési munkáit, frissíteni kell a tudásunkat anyagok, illetve technológiák tekintetében, vagy az új jogszabályi környezet kapcsán, hogy tovább tudjunk dolgozni a föld felett a magasépítésben.”

 

 

A jó feladatok összekovácsolják a csapatot

„Összességében azt mondhatom, hogy vannak összetett, nehéz projektek, melyek megvalósítása során sok-sok problémával találkozunk. Az évtizedek során képessé váltunk arra, hogy ezeket kezeljük, közösen megoldjuk, sőt, össze is kovácsolnak minket ezek a helyzetek, hiszen közben szem előtt kell tartanunk a különböző szakágak, a megbízók és üzemeltetők szempontjait is, ezáltal mindenki tanul valamit. Amikor pedig átadunk egy projektet és látjuk, hogy a döntéseink, közös mérnöki munkánk eredményeképp jobb megoldás született, az egy nagyon pozitív visszaigazolás számunkra” – zárta az interjút Barna Ágnes főépítésvezető.