Az Európai Unióban kizárólag nálunk van, amit ebben a vízügyi projektben fejlesztenek

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indított projektet uniós támogatással a Magyar Madártani Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal és a sándorfalvi önkormányzattal együttműködve. A hatévesre tervezett munka során több mint ezer hektáron állítják vissza az eredeti élőhelyet - tájékoztatta az MME az MTI-t.

Évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását tudják megoldani

A projekt négy szikes tavat fog kezelni, amelyek a dél-alföldi Tisza-völgyben helyezkednek el: a gátéri Fehér-tó, a tömörkényi Lyukashalmi-puszta, a balástyai Müller-szék és a sándorfalvi Macskás-szék rehabilitációja fog megvalósulni, összesen 1038 hektáron.

Az vízügyi infrastruktúra fejlesztése során két új műtárgyat építenek. Emellett egy meglévő felújítása és egy vízpótlást biztosító szivornyarendszer telepítése történik. Mindez évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását biztosítja majd.

A cél

• a szikes vizes élőhelyek mozaik jellegének helyreállítása,
• a megfelelő vízviszonyok biztosítása,
• a területen jellemző madárfajok szaporodási sikerének javítása és költő populáció méretének növelése,
• valamint az inváziós fajok egyedszámának csökkentése.

A vízkormányzás modellezése modern dróntechnológiával történik

Az eredmények monitorozására és a szikes területek felmérésére modern dróntechnológiát alkalmaznak és mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejlesztenek.

"A területeket le kell repülni, azokról 3D-térképeket kell készíteni a vízkormányzás modellezése miatt, illetve el kell készíteni a térképfedvényeket is" - olvasható az MME honlapján.

A projekt teljes költségvetése 2,043 millió euró (csaknem 780 millió forint), amely 75 százalékát biztosítja az EU támogatása.

A vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent

A közlemény szerint a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak az Európai Unió olyan kiemelt élőhelytípusai közé tartoznak, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő.

Ebbe a típusba tartoznak a szikes tavak, amelyek olyan sekély, többnyire időszakos vízállású vizes élőhelyek, amelyek vizét magas oldott sótartalom és lúgos kémhatás jellemzi.

A klímaváltozás miatt a némileg csökkenő éves csapadékmennyiség eloszlása kedvezőtlenné vált a földön fészkelő, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. A költőhelyek nagyon korán kiszáradnak, gyakran már április végén, és így költésre alkalmatlanná válnak. A természetes élőhelyeken a vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent.

Kerítéssel védett költőszigetek jönnek létre

A rehabilitációs munka eredményét négy madárfaj - nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Spatula querquedula), barátréce (Aythya ferina) - megtelepedésével, illetve költési sikeressége növekedésével mérik.

A projekt részeként egy korábbi uniós projektben már kipróbált villanypásztor-kerítéssel tavasszal az aktuális vízviszonyokhoz alkalmazkodva egy-öt hektáros költőszigeteket alakítanak ki, ahol a madarak magas költési siker mellett nevelhetik fiókáikat.