A Skanska magyarországi kereskedelmi fejlesztési üzleti egységének beruházásában épülő irodakomplexum a Vízművek korábbi 61 méteres toronyháza helyén épül meg; az első ütem szerkezetépítéséről a CLC-Construct számolt be lapunknak.
A Skanska mintegy 65 millió eurós befektetéssel épít irodaházat a Váci út és a Dózsa György út találkozásánál, a Fővárosi Vízművek egykori területén. A H2Offices irodakomplexum kivitelezése 2020 augusztusában kezdődött, a projekt szerkezetépítését a CLC Construct Kft. végezte el. Az új épület a Fővárosi Vízművek 61 méter magas volt irodakomplexuma helyén épült meg, amelynek a bontásáról 2018-ban számoltunk be.
A skandináv multinacionális vállalat tizedikként megkezdett magyarországi fejlesztésében egy zöld környezettel ellátott épületegyüttes jön létre Budapest egyik legforgalmasabb pontján. A dán Arrow Architects által tervezett komplexum három épületből áll majd. Az első ütemben megvalósított irodaház mintegy 27 000 négyzetméternyi bérelhető területet kínál majd: ezt az épületet összesen nyolc emelet és három föld alatti parkolószint alkotja.
Az épület egyediségét a játékos homlokzat, a földszinti szerkezetek átláthatósága és a tágas, dupla magasságú előcsarnok teremti meg. További sajátosság a tetőtéri futópálya, ahonnan kilátás nyílik a városra, valamint a zöld teraszkertek és a járható előtető. Az irodaházhoz épülő multifunkcionális kert a nagyközönség előtt is nyitva áll majd.
Lapunk Gáspár Nándortól, a CLC-Construct Kft. projektvezetőjétől tájékozódott a fejlesztésről, aki elárulta, a komplex beruházás az első ütem megépítésével kezdődött, ebben kapott szerepet a CLC-Construct. Az egyes ütemek szerkezetei önálló egységenként épülnek meg.
Szavaiból kiderült, a magyar szerkezetépítő vállalat tavaly januárban vonult fel a munkaterületre. „Cégünk a vasbetonszerkezetek kivitelezését vállalta, lejtbetonozási munkákkal kiegészítve” – mondta el a vezető. „A szerkezetépítést részben saját létszámmal, nagyobbrészt alvállalkozókkal közösen végeztük, akikkel többéves együttműködés és jónéhány megépített ház van már mögöttünk. A munkák összehangolását a helyszínen 6-7 fős építésvezetőség végezte a részünkről.”
Elmondása szerint hasonló épületeket kivitelezett már korábban a vállalat. „Egyik legutóbb befejezett nagyobb projektünk friss tapasztalata is segített: az Exxon irodaház a Dózsa György út másik oldalán hasonló szerkezeti kialakítással készült.” Ugyanakkor minden épületnek van saját, jellemző pontja, amelyre műszaki megoldást kell találni. „Ennél az épületnél az átlagosnál nagyobb hangsúly volt a biztonságos munkavégzésen, illetve a forgalmas Váci út közlekedőinek védelme is megoldandó feladat volt, amire már az ajánlatadás idején gondolnunk kellett” – fejtette ki.
Volt olyan munkafázis, amikor a gyalogos forgalomra külön kellet figyelniük a Váci úton. A munkákat ugyanakkor a részben magyar rendezésű foci-Eb is befolyásolta.
„Mivel a főváros egyik nagyforgalmú csomópontjáról beszélünk, a mérkőzések ideje alatt néhány betonozási dátumot módosítanunk kellett: ezeken a napokon ugyanis esélyünk sem volt, hogy a mixerek az építkezés helyszínére megérkezzenek. Emiatt a meccsnaptárhoz igazítottuk a betonozási dátumokat, így legalább a kollégák sem maradtak le minden mérkőzésről”
– tette hozzá mosolyogva.
A biztonság szempontjából a födémek zsaluzása is kritikus kérdés volt. „Olyan megoldást kellett találnunk, ahol a zsaluzást végző dolgozó és a néhány szinttel lejjebb tartózkodók is biztonságban vannak. Házon belül több megoldást is elemeztünk, végül az úgynevezett asztalzsaluk használata mellett döntöttünk.
A projektvezető rámutatott, az előre összeállított asztalzsaluk beállítása, pontos elhelyezése türelmet igényel mind a daru irányítója, mind a darukezelő részéről, de időben így is versenyképes maradt, a hagyományos zsalu építésével. „További nagy előnye, hogy a födém szélén körbe futó parapet gerenda zsaluzata is az asztal része volt, így amikor egy szakaszon az asztalok egymás mellé kerültek, szinte azonnal kezdődhetett a gerendák vasszerelése, mivel a munkaszint biztonsággal kialakítva rendelkezésre állt.”
Hozzátette, az asztalzsalukról esetleg lehulló anyagdarabokat az egy szinttel lejjebb elhelyezett, homlokzatra akasztott védőhálók fogták meg, elkerülve, hogy a földszinten bármiben és bárkiben kárt okozzanak.
Ide kapcsolódik, hogy az általános födémek zsaluzatára a Dokadek rendszert használták. „Bár az épület háromszög alakja nem teljesen ideális ehhez, de itt is az egyszerűbb és biztonságosabb építés volt a prioritás, ezért ezt választottuk a hagyományos zsaluzattal szemben.” Hozzátette, a zsaluzatnál az is szempont volt, hogy egy termékrendszert használjanak: „A Doka az építkezés teljes ideje alatt kellő szakmai támogatást nyújtott, mind tervezésben, mind a helyszíni kérdésekben, így a speciális feladatokat is sikerült gördülékenyen megoldanunk.”
Arra is kitért, hogy az épületben 2 lépcsőház és 8 lift üzemel majd. „A liftaknák építése szintén munkaigényes feladat volt, ezért a födém munkahézagokat előrelátóan igyekeztünk úgy meghatározni, hogy a függőleges szerkezetek is folyamatosan készülhessenek.”
További érdekes kihívást jelentett, hogy az épület földszintjén nagy belmagasságú átrium épült. „Ezt 8-10 méter magas pillérekkel kiviteleztük, a födém zsaluzat ebben a magasságban már Staxo alátámasztó állvánnyal készült” – árulta el Gáspár Nándor. „Ezek megfelelő merevítése, állékonyságának ellenőrzése, terv szerinti kialakítása külön ellenőrzést igényelt.”



































Az egymilliárd eurós fejlesztésben többek közt egy több mint 35 ezer négyzetméteres terminálépület jön létre, amely plusz 10 millió utas kiszolgálására lesz alkalmas.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Petőfi sugárúton álló épületét a Bodrogi Bau korszerűsíthette.