A rendszer olyan információkkal látja el a járműveket, amelyeket saját szenzorok hiányában miatt képtelenek szolgáltatni. A balesetmegelőzés mellett a forgalomirányítás és az önvezető autók tesztelése is fontos hozadék.
Üzembe helyezték a forgalom valós idejű érzékelését biztosító rendszert az M1-M7 autópálya közös szakaszán. A Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló Eureka Central System projekt zárásáról a BME közleménye számolt be.
A korábban lapunk által is bemutatott fejlesztésben a Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el. Ezek az érintett útszakasz mindkét oldalán figyelik a járművek mozgását, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe.
A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai a projektben elvégezték a kihelyezett műszerek kalibrálását: radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák beállítása által. Emellett kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, amelyek által a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését.
Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is.
A digitális iker olyan információkkal is ellátja a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni. Ily módon távolabbi vagy takarásban zajló eseményekről is pontos információkat nyújt a közlekedésben résztvevőknek. Ennek nyomán kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a haladás, javulhat a reakcióidő, ami végső soron a balesetek számának csökkenésében is tetten érhető lesz.
„A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is – idézte a közlemény Dr. Rövid Andrást, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetőjét és az Eureka projekt szakmai vezetőjét. „Ezek a tesztek ugyanis valós szituációk széles körében folytathatók le a fizikai kockázatok nélküli virtuális környezetben, és ily módon jelentősen lerövidíthető a fejlesztési idő is. A BME kutatócsoportja az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programjának keretében maga is részt vesz számos ilyen fejlesztésben,
ám arra számítunk, hogy ez az Európában elsőként nálunk létrehozott okosautópálya-szakasz vezető nemzetközi autóipari partnerek kutatási projektjeit is bevonzza. Mindez tovább erősítheti Magyarország szerepét a mobilitási technológiai fejlesztések területén.”
A közleményből az is kiderült, hogy M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket. „Az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése” – írják.
Hangsúlyozzák, a fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. Hozzáteszik, a balesetek megelőzése az emberi életek védelmén túl komoly gazdasági előnnyel is jár: ma egyetlen baleset miatti forgalomleállás óránként átlagosan 50-60 millió forintos kárt okoz.
Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata: túl nagy forgalom esetén – amennyiben azt a forgalmi helyzet megengedi – időlegesen a leállósávokat is bevonja a forgalomba.
A projekt részeként 4096 darab napelemet telepítettek 25 ezer négyzetméteren az élelmiszeripari gyár melletti üres területre, amely a létesítmény éves villamosenergia-igényének 25 százalékát fedezi.
Az autóipari tesztpálya kaphat új kínai-magyar létesítményt.