A KSH adatai szerint az építőipar trendje nem változott márciusban sem, így az első negyedéves teljesítménye 27 százalékkal elmaradt a múlt év azonos időszakától. A termelés visszaesését részben az uniós forrásból végzett munkák év végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások hanyatlottak, ahogy azt a Duna Aszfaltról készült anyagunk is alátámasztotta.

Az ágazat a lehetséges válaszlépéseit Lepsényi István, az NGM államtitkára és Koji László, az ÉVOSZ elnöke közös sajtótájékoztatón elemezték.  

 

A fordulat közeleg, de nem lesz elég a mennyiségi növekedés

A gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár három olyan területet emelt ki, ahol a kormány segíteni tudja az építőipart és a szakmai szervezetek munkáját:

• a ciklikusság kiegyenlítése,
• a kedvező szabályozási környezet megteremtése az egyszerűbb, gyorsabb építkezés érdekében
• a lakásépítési programok.

Az építőipar teljesítménye kapcsán kiemelte, elsősorban az infrastrukturális beruházások terén tapasztalható a visszaesés. „Viszont a márciusi adatok alapján kezdünk kijönni a hullámvölgyből: az új épületekre kiadott építési engedélyek száma a duplájára nőtt, ami főleg a magánlakások építésének köszönhető” – fogalmazott Lepsényi István. „Jövőre az új EU-s források lehívása is élénkítőleg hat majd” – mutatott rá a politikus, összességében kedvezőnek értékelve az építőipar kilátásait.

(fotó: magyarepitok.hu)

Az államtitkár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi növekedés is cél. Szeretné, ha új technológiákat alkalmaznának és fejlesztenék a mérnöki tudást, megnövelve a kínálatot és a versenyképességet a hazai piac és az export területén is. Az építési hatósági eljárások egyszerűsödésével párhuzamosan gyorsabb lesz a kivitelezés, de a szakmai felelősség nő.

 

Ma a lakóingatlanok a legnagyobb energiafalók Magyarországon

Koji László beszéde elején leszögezte, az első negyedév alapján éves szinten minden bizonnyal csökkenni fog az építőipar, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel.

Az ÉVOSZ elnöke négy, az építőipart befolyásoló tényező jelentőségét emelte ki.

Az építőipar erősen érzékeny az uniós forrásokra. Ez nem csak az állam és az önkormányzatok beruházásai tekintetében igaz, hanem a gazdaság fejlesztését célzó minden forrás szempontjából. Az új EU-s támogatások csak a 2017-es számokban látszanak majd.

Az ország beruházási szempontból biztonságossá történő felminősítése nagy horderejű lenne, és óriási emelkedést tudna hozni az építőipartban.

Lepsényihez hasonlóan Koji László is kiemelte a ciklikusság problémáját. A biztonság hiánya az új beruházások elmaradásához vezet, ugyanakkor a hatékonysághoz szükség van a folyamatos munkaellátottságra. Ráadásul az alacsony jövedelmezőség mellett nincsenek beruházások, azok nélkül pedig nem lehet fejleszteni, modernizálni sem. Így hiába vannak az államtitkár által is megfogalmazott jogos elvárások az iparág felé, a vállalkozások nem tudják megvenni azokat az eszközöket, amivel munkaerőt lehetne kiváltani.

A lakosságot vissza kell hozni az építési piacra. Magyarországon 7-9 évvel elhalasztott lakóingatlan építések és -felújítások vannak. A 4,3 millió magyarországi lakásból 2 millió rövid időn belül felújításra szorul. Koji szeretné, ha az év második felében egy részleges forgalmi adó visszatérítéssel ösztönöznék a lakásfelújításokat, azonban ez függ a költségvetés alakulásától.

Az ÉVOSZ elnökét a magyarepitok.hu a Lázár János által csütörtökön bejelentett tervről is megkérdezte, miszerint a lakossági energetikai felújításokra 110 milliárd forintos visszatérítendő kamatmentes keret nyílhat meg. Koji László válaszában újra hangsúlyozta, a lakásfelújítás kiemelt ügynek tartják, ezért az adó visszatérítés mellett ezt az eszköz is jó megoldásnak tartják. „Ma Magyarországon a legnagyobb energiafaló a lakóingatlanok, elsősorban a családi házak tömege, és általában ott van a legkevesebb lehetőség a felújításokra, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.”

(fotó: magyarepitok.hu)

Hogy mekkora szükség van rá, mutatja szerinte, hogy a kormány hasonló akcióinál, az Otthon Melege programban pillanatok alatt sorba állás lett, és mindig kevés volt a forrás. Hangsúlyozta, az országon belül megvannak azok a cégek és azok a termékek, melyekkel ezek a programok megvalósíthatóak. Hozzátette, a társasházakban tévesen még ma is sokan úgy gondolkodnak, hogy nem éri meg ezzel foglalkozni, mert a beruházás nem fog megtérülni az ő életükben. Koji László emiatt fontosnak tartja, hogy a sajtó a maga eszközeivel segítse a lépésekhez szükséges szemléletváltást.

A szakember a témához kapcsolódva azt is kifejtette, a CSOK hatása már érződik, jönnek az új megrendelések az ingatlanfejlesztőktől és a lakosságtól is. Idén 12-15 ezer új lakóingatlan épül várhatóan (ez a szám tavaly 7600 volt), s ha marad a trend, ez a szám 40-45 ezer lehet a kormányciklus végéig, vagyis 2018 tavaszáig. Az idei megrendelések 1,5-2 év alatt készülnek el, tehát 2018-ban jelennek majd meg a kimutatásokban.

 

Legalább nettó 250 ezerig kell megemelni a béreket

Koji László kiemelt jelentőségük miatt külön kitért a képzésre és a munkaerővel való ellátottságra. Hangsúlyozta: nem igaz, hogy nincs elegendő szakmunkás az építőiparban, csak az a kérdés, hogy van-e elegendő jó szakmunkás. „A nyugatra történő elvándorlás megállítása céljából a mai nettó 200 ezer forintos átlagfizetés helyett 250-300 ezret kellene keresniük az építőiparban dolgozóknak. Ehhez 10 százalékkal kellene emelni a béreket a következő 2-3 évben, ám ennek megvalósulása kérdéses.”

A munkaerő kapcsán Koji friss jóhírről is be tudott számolni: részben a minisztérium támogatásával az ÉVOSZ tegnap jelentős pályázatot nyert, melynek keretében szakoktató tanárokat fognak tovább képezni külföldön.

Magas a szürke zónában történő vállalkozás és a nem legális foglalkoztatás aránya, mellyel erőteljesebb piacellenőrzés útján szeretnék felvenni a küzdelmet. Ennek kapcsán Koji üdvözölte a forgalmi adó 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentését is, melytől a szegmens tisztulást reméli. Lepsényi is hangsúlyozta: számítanak a szakmai szervezet által végzett ellenőrzésre a kifehérítésben. A túlélés miatt az utóbbi időben sokan irreálisan alacsony áron voltak kénytelenek dolgozni, ami 2013-ra 400 milliárdos nagyságrendű lánctartozáshoz vezetett. A Teljesítésigazolási Szakmai Szerv tevékenysége nyomán mára ez a szám a felére csökkent.

„Aki házat épít, bízik a jövőben” – mondta Koji az ÉVOSZ konjunktúra felmérése kapcsán, melyet a napokban 400 cég körében végeztek el. A cégek bizakodók, mind a kormányzati, mind a lakossági megrendelések visszatérésére számítanak. Idén 6000 cég fog megszűnni, ami szokványosnak számít, viszont a jövedelmezőség szórása nagy, 0-15% között mozog.

(magyarepitok.hu)