Fókuszban az autópálya – Terelés nélkül

A „Terelés nélkül – kérdések és válaszok” c. műsor célja, hogy tényszerűen és érthetően mutassa be, mi, hogyan és miért történik az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által üzemeltetett mintegy 1300 km-es gyorsforgalmi úthálózaton. A közlekedők pedig érdemi és szakmai válaszokat kapjanak kérdéseikre. A podcast legújabb részében elhangzott felvetések, témák:

 

Hogyan történnek a kisajátítások például az M1-es és M7-es autópályák esetében?

A kisajátítás állami feladat, az MKIF Zrt. ebben a folyamatban nem vesz részt. Az érintett tulajdonosokat az állam keresi meg, és végzi el a kisajátítás feladatait.

 

Ha korábban már történt burkolatfelújítás az M1-en, miért szükséges most visszabontani az utat?

Az M1-es autópálya különböző időszakokban és szakaszokban épült 1964 és 1996 között, eltérő technológiákkal, ezért az alapszerkezete nem egységes. A jelenlegi beruházás során:

• 100–120 cm mélységig visszabontják a pályát a bővítés teljes 78 km-es szakaszán, mindkét oldalon;
• teljesen új, egységes szerkezet épül;
• vastagabb, 32 cm-es burkolat kerül rá (szemben a korábbi 20–21 cm-rel).

Ez jelentősen növeli a teherbírást és az élettartamot.

 

 

Mi indokolja a hosszú, egybefüggő tereléseket?

Ennek két fő oka van:

1. Munkaszervezési szempontok

• jelentős forgalom mellett zajlik az építkezés;
• nagy mennyiségű anyagot és gépet kell szállítani;
• több millió köbméter földet kell megmozgatni.

A hosszabb terelések hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé.

2. Közlekedésbiztonság

• kevesebb terelés = kevesebb változás a forgalomban;
• a kevesebb terelés miatt csökken a hirtelen fékezések és sávváltások száma, emiatt a közlekedés biztonságosabb lehet;
• ha több kisebb terelés lenne, összességében többször és több helyen kellene az átépítés idejére korlátozni a forgalmat,

Fontos, hogy bár sebességkorlátozás van érvényben a tereléseknél, a 2×2 sáv továbbra is rendelkezésre áll ugyanúgy, mint a bővítés megkezdése előtt. A kapacitás nem csökkent. Az MKIF Zrt. a bővítés alatt álló pálya üzemeltetési feladatait, ahol és amikor csak lehet éjszaka végzi, hogy a forgalmat a lehető legkisebb mértékben akadályozza, és a pálya bővítési munkálatait is úgy szervezik, hogy csak a legszükségesebb időre akadályozzák a főpálya forgalmát. A legtöbb feladatot az építési területről vagy a pálya melletti szervízutakról oldanak meg.

 

Milyen anyagból készül a plusz egy sáv?

Ugyanabból, mint a többi sáv. A teljes pályaszerkezet egységes lesz, hogy minden sáv azonos terhelést bírjon el.

A bővítés után:

• oldalanként 3 forgalmi sáv lesz,
• plusz egy-egy teljesértékű forgalmi sávként használható intelligens leállósáv (ITS)  is épül oldalanként,
• így akár 2×4 sávon is haladhat majd a forgalom Budapest és Győr között a bővítés után.

A csomópontoknál pedig 2×5 sáv lesz, hiszen az ITS sáv mellé épülnek a le és felhajtóágak.

 

 

Miért fontos az egységes pályaszerkezet?

Az egységes szerkezet egyrészt nagyobb teherbírást biztosít, másrészt csökkenti a szerkezeti hibák kialakulásának esélyét, valamint hosszabb élettartamot eredményez.

 

Mikor nyílik meg a biatorbágyi csomópont?

A tervek szerint 2026. május végén. Ez a fejlesztés egyszerűbbé teheti az agglomerációból Budapestre jutást, könnyítheti a besorolást az autópályán és nagyban javíthatja a forgalom dinamikáját is.

 

Mi a következő fázis az M1 bővítésében?

A jelenlegi forgalmi rend várhatóan 2026 őszéig marad. Addig a Budapest felé vezető oldalon töltésszélesítés zajlik. 2026. őszén ide, a főváros felé tartó pályaoldalra kerül át a teljes, 2x2 sávos forgalom, a Győr felé vezető pályaoldalon pedig megindul a teljes visszabontás és a pálya újjáépítése. Naponta kb. 1500 ember dolgozik a projekten, sokszor a pályáról nem látható helyeken.

 

 

Miért zajlik egyszerre több szakaszon a munka?

A szoros határidők miatt párhuzamos munkavégzés szükséges (Bicskéig 36, Concó pihenőig 48 hónap áll rendelkezésre a bővítésre). 2026. március 20. és április 2. között 263 feladatot végeztek, illetve végeznek el a pályán (ezek többek között út és hídépítéseket, környezetvédelmi és forgalomtechnikai feladatokat jelentenek). Az M1 bővítése ütemterv szerint halad.

 

Az M1-en túl végez más fejlesztéseket most az MKIF?

2026-ban nem csak nagyszabású felújítási és bővítési projektek zajlanak az MKIF Zrt. hálózatán. Monoron új pihenőhely épül (erről a napokban élesedett az mkif.hu oldalon egy külön projektoldal: https://development.mkif.hu/m4monor), Kunszentmártonnál pedig egy új csomópont kialakítása indul szintén idén.

A podcast teljes adása megnézhető YOUTUBE-on és meghallgatható SPOTIFY-on is.