A tervezési közbeszerzést éppen egy évvel ezelőtt, 2025 szeptemberében már egyszer kiírták. Akkor a BKK feltételes közbeszerzési eljárást indított a Rákos-patak menti útvonal újabb szakaszainak tervezésére.

A tervezés az Európai Unió IKOP Plusz 1.1.0-23 – Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése Budapesten és agglomerációs településein programjának keretében valósul meg.

Három budapesti szakaszt érint

A tervezési feladat három fő területre koncentrál.

A XIII. kerületben a Váci út és a Göncöl utca, illetve a Béke utca és a Tatai utca közötti szakasz fejlesztése szerepel a programban. A XIV. kerületben a Csömöri út és a Mogyoródi út közötti szakaszt érinti a projekt, míg a XIV., X. és XVII. kerületben az Ond vezér út és a Cinkotai út közötti szakasz fejlesztését tervezik.

A nyertes feladata nemcsak a kerékpárút vonalának kijelölése, hanem a „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó kerékpáros útvonal fejlesztése” projektben korábban elkészült tervek felülvizsgálata és kiegészítése. Ezután el kell készíteni az egyesített engedélyezési és kiviteli terveket is.

Nem új ötlet, egy régi hiányzó kapcsolat folytatása

A Rákos-patak menti kerékpáros folyosó fejlesztésének terve több mint egy évtizede napirenden van. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint egy 22,5 kilométeres, folytonos kerékpáros útvonal kialakításával számoltak a patak fővárosi szakasza mentén, amely a Duna és a Gödöllői-dombság között teremtene kapcsolatot.

A fejlesztés térségi jelentőségét a mostani előkészítés is mutatja. A 2026 júliusában indult környezetvédelmi eljárás dokumentuma szerint a Rákos-patak menti kerékpáros útvonal a későbbiekben Pécel, Isaszeg, Gödöllő és Szada irányába is kapcsolatot teremthet.

Az Év Kerékpárútja díj is ráirányította a figyelmet a folytatásra

A Rákos-patak menti - a Rákoscsaba utca és a Cinkotai út között mintegy 3,2 kilométer hosszú - szakasz idén egyébként elnyerte az Év Kerékpárútja címet (a zalai Szentpéterfölde kör mellett).

A díj kapcsán az Aktív Magyarország is arra hívta fel a figyelmet, hogy a most elismert szakasz valójában egy hosszabb útvonal közepe. A megnövekedett figyelem újra napirendre hozhatja a teljes kapcsolat kiépítését, amely a Rákos-patak mentén Budapestet a Gödöllői térséggel kapcsolná össze az EuroVelo 14 hálózatának részeként.

A régi felüljárók bontási munkálatai Nagyegyháza térségében kezdődtek. A 44 éves, 47,4 méter hosszú felüljáró Budapest felé vezető hídfelét hat darabra vágva, egyenként mintegy 43–44 tonnás elemekben emelték ki daruzással. A bontásnál gyémántszálas vágástechnológiát alkalmaztak.

Előbb átterelik a forgalmat, majd visszabontják a pályát

Az MKIF tájékoztatása szerint idén ősszel új munkafázis kezdődik: több ütemben a már kiszélesített, Budapest felé tartó pályaoldalra kerül mind a főváros, mind a Győr felé tartó forgalom. Így irányonként továbbra is 2-2 sáv áll majd rendelkezésre, a két forgalmi irányt pedig betonelemek választják el egymástól.

Ezzel párhuzamosan megkezdődik a Győr irányába tartó pályaoldal visszabontása. A meglévő pályaszerkezetet mintegy 100–120 centiméteres mélységig szedik fel, majd új szerkezettel építik újjá.

Az új pályán a korábbinál másfélszer vastagabb, 32 centiméteres aszfaltburkolat készül.

A burkolat alá ráadásul nem hidraulikus kötésű alapréteget tesznek, hanem folytonos szemeloszlású zúzottkőből készülő alapréteget. A kialakítás úgynevezett hajlékony pályaszerkezetet eredményez, amely a fejlesztő szerint nagy teherbírású és hosszú távon ellenállóbb útpályát tesz lehetővé.

A bővítés alatt is marad a 2×2 sáv

Az M1 fejlesztésének egyik legfontosabb szempontja, hogy a kivitelezés teljes időtartama alatt fennmaradjon a két-két sávos közlekedés Budapest és Győr irányába.

Ez természetesen sebességkorlátozások mellett történik, a forgalmi rend pedig a munkafázisok előrehaladásával változik. A kivitelezés során ezért kiemelt szerepet kap a forgalomtechnika és az egyes munkafolyamatok pontos összehangolása.

A munkák jelentős részét, ahol erre lehetőség van, a pálya melletti szervizutakról és a munkaterületekről végzik. Az üzemeltetési feladatokat pedig lehetőség szerint az éjszakai, kisebb forgalmú időszakokra szervezik, hogy a kivitelezés a lehető legkevésbé akadályozza a főpálya forgalmát.

72 műtárgyat kell átépíteni

Az M1 bővítése összesen mintegy 78 kilométeres szakaszt érint. A beruházás során 72 meglévő alul- és felüljárót építenek át, mivel a jelenlegi műtárgyak alatt vagy felett az új, szélesebb pályakeresztmetszet nem férne el.

A fejlesztés részeként:

• 11 meglévő csomópontot korszerűsítenek;
• 4 új különszintű csomópontot alakítanak ki;
• 6 komplex pihenőhelyet teljesen átépítenek, a többi pihenőhelyet pedig bővítik és korszerűsítik;
• mintegy 300 új kamionparkoló létesül;
• családbarát pihenőhelyi fejlesztések is készülnek;
• 2 mérnökségi telepet – Bicskén és Komáromban – bővítenek és korszerűsítenek;
• 7 szintbeni alcsomópontot körforgalmi csomóponttá alakítanak;
• korszerű vízelvezető és víztározó rendszereket építenek ki.

A zajvédelem is jelentős változáson megy keresztül: az új rendszerben a zajvédő falak hossza és magassága is növekszik. A jelenleginél kilencszer hosszabb szakaszon, összesen pedig tizenkétszer nagyobb felületen lesznek zajvédő falak.

A beruházó MKIF külön, az M1 bővítéséhez kapcsolódó tájékoztató weboldalt is indított. Az oldalon 13 nyelven érhetők el az aktuális közlekedési információk, többek között a csomóponti és pihenőhelyi korlátozások, a forgalmi rend térképes bemutatása, valamint a vészhelyzeti leállóöblök adatai.

Több útszakaszon már az új burkolat készül

A beruházás részeként elkészült az István út Lőrincz utca és Árpád út közötti szakaszán a déli oldal belső sávjának aszfaltozása. Az Árpád út és a Király utca között az északi oldal belső sávján már a kopóréteg is elkészült.

A Petőfi utcától a Lőrincz utcáig, az okmányiroda előtti szakaszon szintén befejeződött a belső sáv aszfaltozása, így azt már használhatják a közlekedők. A külső sávban jelenleg vízvezeték-építési munkák zajlanak.

A fejlesztés egyik már elkészült eleme az Angyalföld kocsiszín és a Shell benzinkút között kialakított új gyalogos-átkelőhely. A gyalogoskapcsolat egy korábban hiányzó útvonalat pótol, így a környék lakóépületeinek megközelítése is egyszerűbbé vált.

Új munkafázis indul a Tél utca–Pozsonyi utca csomópontban

Szeptember 4-től a munkálatok újabb fontos helyszínre koncentrálódnak. A Tél utca–Pozsonyi utca csomópont környezetében megkezdődik a forgalmi szigetek átalakítása.

A csomópont Berda József utcai és Tél utcai ágában is új munkafázis indul. A kivitelezés idején az István út és a Pozsonyi utca felől sem lehet majd balra kanyarodni, emellett sávszűkítésekre és útszűkületekre is számítani kell.

Új zöldfelületek és akadálymentes csomópontok is készülnek

A beruházás nemcsak az útpálya felújítását jelenti. Megújul több járdaszakasz burkolata, javulnak a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok, valamint új zöldfelületek is létrejönnek.

A fejlesztés részeként több csomópont akadálymentes kialakítást kap. Biztonságosabb és kerékpárosbarátabb lesz a Tél utcai csomópont és a Király utcai kereszteződés is, emellett új gyalogátkelőhelyek épülnek.

A projekt így a közúti infrastruktúra megújítása mellett a környék közlekedésbiztonságának és élhetőségének javítását is célozza.

Már túl van a félidőn a beruházás

Az István út és a Pozsonyi utca felújítása jelenleg több mint 50 százalékos műszaki készültségnél jár. A következő időszakban a kivitelezés újabb munkaterületekre terjed ki, miközben a már elkészült útszakaszokat fokozatosan visszaadják a forgalomnak.

A további ütemek pontos forgalmi változásairól a BKK folyamatosan tájékoztatja a közlekedőket.

Meglévő útalapokra kerül az új burkolat

A beruházás az Akácos, a Batthyány, a Báthory, a Bessenyei György, az Eötvös, a Nagy Sándor, a Szabó Pál, a Belsőmajor, a Ladik és a Csíkász utcát érinti. A kivitelező összesen 3375 méternyi útszakaszt épít ki, jellemzően a már meglévő útalapok felhasználásával.
Az utak többségén 3 méter széles burkolat készül, amelyet kétoldalt egy-egy méter széles, mechanikailag stabilizált padka egészít ki.
A Batthyány utcában 3,5 méteres burkolatot alakítanak ki, míg az Eötvös utca Nagy Sándor utca és Madách Imre utca közötti szakasza 5,5 méter széles burkolatot és kétoldali kiemelt szegélyt kap.
A kivitelezés során összesen 764 köbméter aszfaltot és mintegy 1784 köbméter zúzottkövet építenek be. Több utcában szükség lesz a csatlakozó járdák magassági korrekciójára, az Eötvös utca Madách Imre utcai csatlakozásánál pedig forgalomcsillapító küszöb készül.

Több mint 400 méternyi sárrázó burkolat épül

A projekt része az érintett utcákhoz csatlakozó, burkolatlan utaknál sárrázó szakaszok megépítése. Ezek együttes hossza meghaladja a 411 métert.
Az Akácos utcában 606,66 méternyi útpálya és 156 méternyi sárrázó készül. A Batthyány utcában 663,99 méteres útszakaszt, valamint közel 80 méter sárrázó burkolatot építenek ki, míg a Báthory utcában 465,39 méteren dolgoznak, 72,65 méternyi sárrázó kialakításával.
A Bessenyei György utcában 312,27 méter út és 64,39 méter sárrázó épül. Az Eötvös utcában 202,7, a Nagy Sándor utcában pedig 129,87 méteres szakaszt fejlesztenek, amelyhez összesen 38,66 méternyi sárrázó kapcsolódik.
A kivitelezési helyszínek közé tartozik a 133,53 méteres Szabó Pál utca és a 286,31 méteres Belsőmajor utca. A Ladik utcában 306,44, a Csíkász utcában pedig 267,96 méteren készül új burkolat.

A csapadékvíz-elvezetést is rendezik

Az útépítésekkel párhuzamosan elvégzik a vízelvezetéssel kapcsolatos fejlesztési munkákat is. A meglévő földmedrű és burkolt árkokat kitisztítják, ahol szükséges, helyreállítják azok profilját, továbbá az átereszek karbantartása is a kivitelező feladata lesz.
A Báthory utcában a meglévő nyílt vízelvezető rendszer egy részét 48,3 méter hosszúságban zárt csatornává alakítják. A Bessenyei György utcában a folyókarendszer átépítése és 18 méternyi burkolt árok lefedése szerepel a feladatok között, az Eötvös és a Nagy Sándor utcában pedig további 33,1 méteren fedik le a meglévő árkot.
Az Akácos, a Batthyány, a Bessenyei György, a Ladik és a Csíkász utcában egy-egy kerékpáros- és gyalogos-pihenőpontot is kialakítanak, öt férőhelyes kerékpártárolóval és paddal.

A BKK beruházásában megvalósult projekt generálkivitelezője a KM Építő Kft. volt, a munkálatokban a HE-DO is közreműködött, a tervezési feladatokat pedig a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. látta el.

Az északi híd párja, a déli híd már 2025 őszén elkészült és forgalomba is helyezték. A mostani munkálatok szintén sikeresen lezárultak, így az augusztus 30-án közreadott információk szerint a teljes rekonstrukció befejeződött. Ezzel megindulhatott a közúti forgalom az északi felüljárón is a Flórián térnél a Szentendrei út felé.

Elkészültek a hidak

A kivitelező még a forgalomba helyezés előtt tájékoztatta lapunkat a legutolsó munkafolyamatokról, így - az időben visszafelé haladva - az átadás előtti állapotokkal ismertetjük meg most olvasóinkat.  Az északi híd műszaki átadása augusztus 14-én lezárult, a következő fontos állomás pedig a forgalomba helyezési eljárás megindítása volt.

Ennek kapcsán a hatóság augusztus 19-én helyszíni szemlét tartott, és

az eljárás sikeres lezárása után, augusztus 30-án a közúti forgalom is megindulhatott az északi hídon.

Ez fontos mérföldkövet jelentett a projektben, hiszen a korábbi ütemezés szerint is az iskolakezdésre tervezték a felüljáró forgalomba helyezését.

A beruházás eggyel korábbi szakaszában az északi hídon az aszfaltozási munkákat kezdték el. A felújítás részeként többek között a vízelvezetési elemek, burkolatszivárgók és csepegtetők kialakítása, a sókorrózió elleni védőbevonatok elkészítése, a hídtartozékok és járművisszatartó korlátok elhelyezése, valamint a burkolati jelek és forgalomtechnikai elemek kialakítása is szerepelt.

Speciális betonréteggel egyengették a felületet

A kivitelezés során nem várt feladatként jelentkezett a híd geometriai korrekciója, amelyet változatlan határidő mellett végeztek el. A szakemberek az északi hídon – a déli hídhoz hasonlóan – száladalékolt, speciális vékony betonnal, valamint műgyanta habarccsal egyenlítették ki a felületet.

A száladalékolt beton olyan betonanyag, amelynek keverékébe különböző, nagy szilárdságú szálakat adagolnak. Ezek a betonban eloszlatva helyezkednek el, és a hagyományos betonhoz képest javíthatják a repedésekkel szembeni viselkedést, valamint a vékonyabb kiegyenlítő réteg teherbírását és tartósságát.

Még változó forgalmi rendre kell számítani

Az északi híd forgalomba helyezése azonban még nem jelenti azt, hogy valamennyi munkával végeztek a Flórián téren. Kisebb hibajavítások és a Flórián téri felszíni csomópont helyreállításának munkái még hátra maradtak.

A híd átadása után a kivitelezők most fokozatosan elbontják az ideiglenes forgalomtechnikát, majd néhány nap alatt kiépítik a végleges forgalomtechnikai rendet.

A munkálatok várhatóan körülbelül egy hétig tartanak, és ezalatt átmeneti forgalmi állapotra lehet számítani a csomópontban. Emiatt az arra közlekedőket arra kérik, figyeljenek a kihelyezett jelzésekre, nem érdemes kizárólag a korábban megszokott forgalmi rendre hagyatkozni.

A végleges forgalomtechnikai kialakítás határideje szeptember 9. Ekkorra zárulhat le a Flórián téri felújítás utolsó, közlekedők számára is érzékelhető szakasza.

Magyarok Afrikában

Kangúr Márk nemzetközi projektkoordinátor, illetve a GED Afrika projekt műszaki képviselője, valamint Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetője mutatta be a Duna Group afrikai projektjét. Mint tőlük megtudhattuk:

„A kongói oldalon több, mint 600 ember, a zambiai oldalon legalább 400 ember vesz részt az építkezésben.”

Az egész kontinensen kiemelkedő technológiai felkészültség

Drónokkal végzik a geometriai felméréseket, amelyek akár Budapestről is élőben nyomon követhetők. Ebből világosan látszik az ütemtervhez való igazodás mértéke is.

„Bár Európában ez jól ismert technológia, ebben a régióban ez teljesen új. A BIM-et a Kongói Demokratikus Köztársaságban e projekten használják először” – mondta el Kangúr Márk.

A Duna Aszfalt kollégái pedig küldésüknek tekintik, hogy a technológia bemutatása mellett a tudást is átadják a helyi szakembereknek. Hiába a 7 ezer kilométeres távolság, az ottani szakemberekre is kollégákként tekintenek a vállalatnál.

Szeptember 22-ig várják a jelentkezéseket a beruházáshoz, amely összesen csaknem 4 kilométer hosszúságban érint 2,4-5,5 méteres szélességű utakat.

A munkálatok magukban foglalják a kopó- és kiegyenlítő aszfaltrétegek beépítését, az FZKA alapréteg kialakítását, a nemesített padka építését, a kiemelt szegélyek melletti ék-marást, valamint több szakaszon a teljes vagy részleges pályaszerkezet-cserét is.

Szinte felvonulási terület nélkül kell majd dolgoznia a nyertesnek

A felújítással érintett utcák a Pipacs utca kivételével rendkívül keskenyek – többnyire csupán 2,5–3,5 méter szélesek –, mégis kétirányú forgalmat bonyolítanak le minimális kitérési lehetőséggel. Emiatt az építési munkálatok és a mélyebb pályaszerkezet-bontások elkerülhetetlenül korlátozzák a megszokott közlekedési rendet, ami kiemelkedően fegyelmezett és ütemezett feladatellátást követel meg a kivitelezőtől.

A lakossági igények, az intézmények (iskola, óvoda, munkahelyek) reggeli és esti elérése, a heti menetrend szerinti hulladékszállítás, valamint a település rendszeres gasztronómiai és kulturális rendezvényei miatt a munkavégzés szigorú feltételekhez kötött. A gépek és anyagok depózására az önkormányzat csupán egyetlen felvonulási területet tud biztosítani, a szűk utcákban pedig egy időben legfeljebb 3 helyszínen folyhat kivitelezés. A szigorú organizációs követelmények maradéktalan teljesítése érdekében a munkálatok elvégzését egyetlen nyertes vállalkozóval tervezik megvalósítani.

Újabb munkafázisához érkezett az M1-es autópálya bővítése. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint a munkagépek egyre több helyen dolgoznak a Budapest felé vezető pálya burkolatépítésén. A társaság az aktuális munkálatokról az épülő M1–M100-as csomópont, illetve Bicske térségéből közölt felvételeket.

Ősszel jelentősen átalakulhat a forgalmi rend

A most épülő pályaoldalnak kulcsszerepe lesz a kivitelezés következő ütemében. Az MKIF tájékoztatása szerint 2026 őszén az országhatár és a főváros felé tartó forgalom is itt halad majd, mindkét irányban két-két sávon. Ezzel szabaddá válik a Győr felé vezető oldal, ahol megkezdődhet a meglévő pálya 100–120 centiméter mélységű visszabontása, majd teljes újjáépítése. Az új pályán az aszfaltrétegek együttes vastagsága 32 centiméter lesz, ami az MKIF közlése szerint mintegy másfélszerese a korábbinak.

72 alul- és felüljárót is átépítenek

Az M1 fejlesztése jóval túlmutat a főpálya kiszélesítésén, a meglévő infrastruktúra jelentős részét is hozzá kell igazítani az új keresztmetszethez. A projekt keretében 72 meglévő alul- és felüljárót építenek át, 11 csomópontot korszerűsítenek, és négy új különszintű csomópontot alakítanak ki. Hat komplex pihenőhely teljesen megújul, a többi érintett pihenőt pedig bővítik és modernizálják. Mintegy 300 új kamionparkoló létesül, emellett családbarát fejlesztéseket is végrehajtanak.

A vízelvezetéstől a zajvédelemig számos kapcsolódó rendszer megújul

A bicskei és a komáromi mérnökségi telepet bővítik és korszerűsítik, hét szintbeni alcsomópontot pedig körforgalmi csomóponttá alakítanak át. Korszerű vízelvezető és víztározó rendszereket építenek ki, valamint jelentősen növelik a zajvédő falak hosszát és magasságát.

Ezzel befejeződött a Szentendrei utat és az Árpád hidat összekötő két felüljáró teljes körű felújítása.

A következő időszakban már csak kisebb hibajavítások és a Flórián téri felszíni csomópont helyreállításának munkái maradnak hátra, így a munka oroszlánrésze, azaz a két híd az határidőre – iskolakezdésre – elkészült.

Nem várt problémák is nehezítették a munkát

A Főmterv Zrt. tervei alapján zajló fejlesztésben a két, összesen 686,57 méter hosszú híd felújítását 3,27 milliárd forintból, bőven a tervezett keretösszegen belül sikerült a kivitelezőknek megvalósítania. Az északi és déli felüljáró szerkezete és hídtartozékai teljes körű, állagjavító rekonstrukciója során legfontosabbként az alábbi munkákat végezték el:

• a pályaszerkezet átépítése: javították a pályalemezek állapotát és geometriáját, elkészült a két híd teljes felületű új hídpályaszigetelése, valamint az új aszfaltburkolat a hidakon és a csatlakozó rámpákon;
• a vasbeton szerkezetek javítása: elbontották a sérült betonfelületeket, megállították a betonacélok korrózióját, pótolták a hiányzó betonacélokat, új vasbetonfelületeket alakítottak ki, valamint megújították a betonfelületek sókorrózió elleni védelmét;
• a hídfők és a hídvégek átépítése: a hídfőknél új sarukat és dilatációs szerkezeteket építettek be, megszüntették a pillérek feletti dilatációkat, és felújították a támaszok feletti saruszerkezeteket;
• a hídszegélyek és a korlátok cseréje: új monolit vasbeton szegélyek készültek, a felszerkezet és a támfalak oldalán új, előregyártott kötényelemeket helyeztek el, amelyekre magas visszatartási fokozatú közúti korlátokat és leesés elleni védelmet építettek;
• a hídfők kőburkolatának felújítása: a leromlott állapotú kőburkolatot felújították, és pótolták a törött burkolati részeket;
• esztétikai helyreállítás: kijavították a szerkezeti felületek hibáit, eltávolították a graffitiket, és antigraffiti-bevonatot hordtak fel.

Határidőre elkészültek

A felújítás első üteme 2025. március 1-jén indult a déli felüljáró lezárásával. A bontásokat követően itt a vártnál rosszabb műszaki állapot tárult fel. A korábban nem látható pályalemez-károsodások miatt a kivitelezés többlet műszaki tartalommal egészült ki, emiatt módosult a felújítás eredeti ütemezése is.

A déli felüljáró 2025 novemberében nyílt meg újra a forgalom előtt, ezt követően kezdődött az északi felújítása. A délin szerzett tapasztalatok alapján a szakemberek az északi felüljáró állapotfelmérését is különös körültekintéssel végezték el. A felüljárón 2026-ban folyamatosan zajlottak a szerkezeti munkák, májusban már 70 százalékot meghaladó műszaki készültségnél tartott a beruházás, július végére pedig 90 százalék fölé emelkedett a készültség.

A forgalombahelyezési hatósági eljárás lezárulta után, augusztus 30-án újra megindulhatott a közúti forgalom az északi felüljárón. A beruházáshoz kapcsolódó kisebb hibajavítások és a felszíni csomópont helyreállítása az ideiglenes forgalomtechnikai elemek megszüntetésével ezt követően is folytatódik, várhatóan szeptember 17-ig.

A fejlesztés egy 780 méter hosszú, jelenleg fátlan, kopár és parkoló autókkal túlterhelt, csaknem 11 700 négyzetméteres területet érint, amely a tervek szerint a kizárólagos autós funkció helyett egy sokkal élhetőbb, barátságosabb városi térré alakul majd.

Részben egyirányú lesz a Budafoki belső szakasza

A megújulás jelentős forgalomcsillapítással jár majd: a személyautók számára az érintett szakaszon egyirányúvá válik a közlekedés, miközben a helyi buszjáratok a fenntartható közösségi közlekedés jegyében továbbra is mindkét irányban zavartalanul járhatnak.

A gyalogosok és kerékpárosok védelme kiemelt szempont, így kétirányú nyitott kerékpársávot, tágas és jól elhatárolt gyalogosfelületeket, valamint forgalomlassító rámpákkal, jobb közvilágítással és egyértelmű felfestésekkel biztonságosabbá tett zebrákat alakítanak ki.

Az „Egészséges Utcák” szemlélet részeként az utca igazi közösségi találkozóhellyé válhat: olyan köztéri kiülőket és pihenőhelyeket hoznak itt létre, amelyeket bárki ingyenesen, fogyasztási kényszer nélkül használhat kikapcsolódásra vagy beszélgetésre.

A nyári hőség és a hőszigethatás enyhítése, valamint a tisztább levegő érdekében nagyszabású zöldítés is történik, így új fák, virágos évelőágyások és a csapadékvizet elnyelő, hasznosító esőkertek teszik majd zöldebbé és természetközelibbé a jelenleg szürkeségbe burkolózó Budafoki utat.

Ezért döntött úgy Újfehértó önkormányzata, hogy az utca teljes, több mint 2 kilométeres belterületi szakaszát felújítja. A kivitelezést elnyerő TISZA-ÚT Kft. feladata lesz mintegy 139 millió forintból elvégezni a jelenlegi, elhasználódott útpálya bontási és marási feladatait, az útalap javítását, az új teherbíró aszfaltrétegek terítését, valamint a kapcsolódó padkarendezési munkálatokat.

A felső aszfaltréteg, átlagosan 3 cm vastagságú felmarását követően új, 5 cm vastagságú aszfalt kopóréteget kell készítenie a kivitelezőnek, akinek a munka során feladata az építkezés ideje alatti ideiglenes forgalomtechnikai tervek elkészítése, a közútkezelői egyeztetések lefolytatása és az ideiglenes forgalmi rend kiépítése is.

Megnyitották a forgalom előtt a nagyváradi Aradi úton (79-es főúton) átvezető két passzázst, aluljárót és felüljárót. E beruházással jelentősen tehermentesítik a forgalmat a bevásárlóközpontok övezetében, egyben közvetlen összeköttetést biztosítanak általa a város és a nagyváradi repülőtér között.

Ugyanekkor átadták a gyalogos-aluljárót is, amely a nagyváradi körgyűrű alatt teremt kapcsolatot a Jumbo és az ERA bevásárlóközpontok között. A projekt lezárásával a Bihar Megyei Tanács által tervezett nyolc újragondolt csomópont közül immár hatot nyitottak meg a forgalom előtt.

Alig több, mint fél év alatt elkészültek az aluljáróval

Összetett csomópontot hoztak létre a Selina és a Drum Asfalt cégek alkotta konzorcium munkatársai: a nagyváradi körgyűrű és az Aradi úti kereszteződésénél kialakított aluljáró teljes hossza 406 méter, amellyel párhuzamosan egy föld alatti gyalogosátjárót is kialakítottak.

E munkarészt 2026 januárjában kezdték el és mára át is adták a közlekedőknek a felüljáróval együtt, amelynek teljes hossza 535 méter. A műtárgy azon körforgalom fölött húzódik, amely az ERA Shopping Parkhoz, a Dedeman barkácsáruházhoz és a Nagyvárad Shopping Centerhez biztosít bejárást. Az itt zajló munkálatok 2025 szeptemberében indultak.

Nyolc közúti átjáró épül

Az összesen több, mint 5 milliárd forintnyi fejlesztés a Bihar Megyei Tanács főút-fejlesztési programjának része, amely összesen nyolc felül- és aluljárót építését jelenti a város legforgalmasabb útjain.

Ezek közül hatnál már befejeződtek a munkálatok. A fugyivásárhelyi átjárót 2025. november 21-én adták át a forgalomnak, a Metro bevásárlóközpont környéki felüljárót 2026. július 8-án nyitották meg, július 10-én pedig a Nagyváradról Szatmárnémeti felé vezető kijáratnál lévő felüljárót. Emellett augusztus 14-én adták át a vasútvillamos- átjárót is.

Jelenleg is dolgoznak egy aluljárón, amely a Tudor Vladimirescu, az Oneștilor és a Lăpușului utcák kereszteződésénél épül, míg a nyolcadik átjáró a Püspöki úton épülő felüljáró lesz. Ennek kivitelezésére hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást.

A felújítással érintett útszakaszok teljes burkolati felülete 15.774 négyzetméter. A közbeszerzési dokumentáció szerint a burkolatok jelentős része elöregedett és repedezett, több helyen pedig teherbírási hiányosságok tapasztalhatók. Az állapotromláshoz az elmúlt évtizedek közműépítései, valamint a megnövekedett forgalmi terhelés is hozzájárult.

A munkák során többek között a meglévő burkolat profilozása, kiegyenlítő réteg készítése, szükség szerinti lokális pályaszerkezet-csere, az aknák és közműszerelvények szintre emelése, a kapubejárók szintre zárása, valamint új, 5+1 centiméteres AC-11 aszfalt kopóréteg építése szerepel. Rendezik és megerősítik az útpadkákat, szükség szerint szegélyt bontanak és építenek, továbbá burkolati jeleket festenek fel. A kerékpárút burkolati jeleit is megújítják, a Rárósi úton pedig növényzetnyesés is szerepel a feladatok között.

A kivitelezés valamennyi rész esetében 75 napra tervezett. A munkák során a meglévő közművek védelmét is biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet bevonásával.

Tizenegy útszakaszon dolgoznak majd a kivitelezők

A közbeszerzés 11 részre bontva valósul meg, a munkákon pedig összesen négy kivitelező osztozik. Az Észak utca felújítását a NORBO-ÉP Kt. nyerte el. A 238 méter hosszú, 6 méter széles útszakaszon összesen 1428 négyzetméternyi burkolat újul meg.

A Tiszaszolg Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. több helyszínen is kivitelezhet. Hozzá tartozik a Nyárfa utca vége, ahol 893 négyzetméteren, a Pipacs utca, ahol 792 négyzetméteren, a Klapka utca, ahol 730 négyzetméteren, valamint a Rekettye utca, ahol 694 négyzetméteren újulhat meg az útburkolat. Ugyanez a társaság nyerte a Rezeda utca felújítását is, ahol 1144 négyzetméternyi burkolat rekonstrukciója szerepel a projektben.

A NORBO-ÉP Kft. az Észak utca mellett a Püspök utcában és a Bodzás úton is kivitelezőként jelenik meg. A Püspök utcában 3030 négyzetméternyi, míg a Bodzás úton 2250 négyzetméternyi útfelület felújítása szerepel.

A Sándoraszfalt Útépítő Kft. két rész kivitelezését nyerte el: a Metripond melletti kerékpárút 300 méteres, 960 négyzetméteres szakaszának, valamint a Kodály Zoltán utca 1103 négyzetméteres szakaszának felújítását.

A 11. részben, a Rárósi folytatásánál pedig a DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. lett a nyertes kivitelező. Itt egy 500 méter hosszú, 5,5 méter széles útszakasz, vagyis 2750 négyzetméternyi burkolat felújítását valósítják meg.

A mohácsi oldalon a mintegy 2700 tonnás, hozzávetőleg 700 tonna acélt tartalmazó mederhídszakaszt 107 méterrel előretolták, így a hatalmas szerkezet már a Duna fölött halad végleges helye felé. Eközben a híd mögött már készítik elő a következő tolási szakasz hídelemeit.

Négy kéregelem már a mederben van a mederpillér építésénél

Az újmohácsi oldalon is jelentős előrelépés történt: sikeresen elvégezték a B2 jelű ártéri híd első, 60 méteres előretolását, és folyamatosan zajlik a híd ív- és pályaelemeinek az előszerelése, valamint a toláshoz és a szereléshez szükséges segédszerkezetek előkészítése.

A Duna medrében kiépülő mederpillér alapját képező 6 darab kéregelem elkészült, amelyek közül 4db-ot már beemeltek a Duna medrébe. Jelenleg a mederpillér vasszerelésén dolgoznak, a Duna átlagos vízszintje alatt hét méterrel.

A Busó körforgalom és a mederhíd között további három híd épül

A hídhoz kapcsolódó úthálózat építésének fontos mérföldköve volt, hogy 2026 június elején a mohácsi oldalon átadták a forgalomnak a Busó körforgalom és az M6-os autópálya közötti négysávos útszakaszt. A munkálatok a kapcsolódó szakaszon is ütemezetten haladnak: a Busó körforgalom és a mederhíd között jelenleg a főpálya töltés és további 3 darab híd építése zajlik, miközben a közművezetékek kiváltása már 90 százalékban elkészült.

Az Ipari út lezárásával megkezdődött a kerékpáros aluljáró építése az Inkubátorház szomszédságában, valamint megtörténhetett az út felett a B05 híd gerendázása is.

Az újmohácsi oldalon megkezdődött a töltés alapozása

Az alföldi oldalon elkészült az ártéri híd szerelőtere, a teljes szakaszon pedig befejeződtek az útépítés előkészítő munkái. Ezt követően megkezdődött a töltés alapozása is, amelynek egy része már elkészült.

„A két parton párhuzamosan végzett munkák jól mutatják, hogy a projekt aktív területein a kivitelezés lendületesen halad, a Duna Aszfalt Zrt. pedig mindent megtesz a beruházás további eredményes előrehaladásáért” – olvasható a közleményben.

Módosult a vállalkozási szerződés

A közleményben jelzik, megállapodás született a Duna Aszfalt Zrt. és a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) között, amelyben a „Mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megvalósítása” projektre kötött vállalkozási szerződés módosításáról döntöttek a felek.

A módosítás értelmében a korábbi éves mérföldkőalapú elszámolás helyett visszatérnek a havi elszámolásra. A megállapodás egyúttal tárgyalja a Duna Aszfaltnál lévő, teljesítéssel még le nem fedett előleg sorsát is.

Az új elszámolási rend alapján a havi teljesítésigazolások és részszámlák közvetlenül az adott időszakban elvégzett munkákhoz kapcsolódnak. Az előleg mértéke a hátralévő vállalkozói díj 20 százaléka lehet, összhangban az eredeti szerződéses konstrukcióval.

A Duna Aszfalt Zrt. 58,6 milliárd forintot fizet vissza

A felek 2026. június 22. napjával bezárólag elszámoltak egymással, a szerződésmódosítást a Duna Aszfalt Zrt. aláírta.

Az új megállapodás szerint az előleg a hátralévő vállalkozói díj 20 százaléka, azaz nettó 45 milliárd forint. A fennmaradó 58,6 milliárd forintot a Vállalkozó visszafizeti a Megrendelőnek. A műszaki ütemterv alapján a következő időszakban, várhatóan három hónapon belül elvégzendő munkák értéke meg fogja haladni a visszafizetett előleg összegét, amelyet a Vállalkozó havi elszámolás alapján nyújt be a Megrendelő részére.

A Duna Aszfalt Zrt. vállalja, hogy a teljesítésigazolások és részszámlák alapján fizetendő díjrészleteket az előleg mértékénél nagyobb arányban csökkenti mindaddig, amíg az elszámolatlan előleg összege ezt lehetővé teszi. Ez a megoldás további finanszírozási mozgásteret biztosít a Megrendelő számára.

Konstruktív, magas szintű egyeztetés zajlik

A közleményben hangsúlyozzák, a mérföldkőalapú elszámolást és az előleg megemelését az előző adminisztráció kezdeményezte. „A Duna Aszfalt Zrt. ugyanakkor nyitott volt arra, hogy az új Megrendelővel, a Közlekedési és Beruházási Minisztériummal, közösen áttekintsék és újratárgyalják az elszámolási feltételeket” – írják.

A felek különválasztották a gyorsabban rendezhető jogi és pénzügyi kérdéseket a részletesebb, több időt igénylő műszaki egyeztetésektől. Ennek köszönhetően az elszámolási rendszer és az előleg kérdésében rövid idő alatt megállapodás születhetett, miközben a projekt jövőbeni műszaki tartalmáról tovább folytatódnak a tárgyalások.

Ez a lépés érdemben felgyorsította a tárgyalási folyamatot

A közlemény Kerékgyártó Attilát, a Duna Aszfalt Zrt. igazgatóságának elnökét is idézi, aki kiemelte, hogy a tárgyalások mindkét fél részéről konstruktív légkörben folynak. „A Duna Aszfalt Zrt. semmilyen érdemi kérdés megvitatásától nem zárkózott el: teljes együttműködésben, közösen gondolkodva keressük a szakmailag, mérnöki szempontból és pénzügyileg is helytálló megoldásokat” – fogalmazott az elnök.

„Kifejezetten előremutató Megrendelői döntés volt, hogy a gyorsabban rendezhető jogi és pénzügyi kérdéseket különválasztották a hosszabb egyeztetést igénylő műszaki tartalomtól. Ez érdemben felgyorsította a tárgyalási folyamatot” – mutatott rá.

A közlemény szerint a további tárgyalások középpontjában a projekt műszaki tartalmának, illetve annak a részét képező 2x2 sávnak egyeztetése áll. „A cél az eredetileg tervezett műszaki tartalomhoz való minél teljesebb visszatérés, valamint olyan feladatmeghatározás kialakítása, amely egyértelmű, megvalósítható, és hosszú távon is megfelelően szolgálja a térség közlekedését.”

A közlemény alapján egy másik cikkünkben a mohácsi hídprojekt jelenlegi állásáról is részletesen beszámolunk friss fótókat is bemutatva.

Az MKIF nyílt közbeszerzésben vállalta a teljes pályaszakasz többszöri felújítását

„Társaságunk mindig, minden esetben a hatályos jogszabályok, valamint a Magyar Állammal kötött szerződés alapján jár el, és az M6-os autópályával kapcsolatban is ennek megfelelően cselekedett.

Az MKIF Zrt. visszautasít minden olyan állítást vagy értelmezést, amely azt a látszatot kelti, hogy Társaságunk jogellenesen jutott volna üzemeltetési vagy más feladathoz, vagy tevékenységével kárt okozott volna a Magyar Államnak. Társaságunk az M6-os autópálya érintett szakaszának üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárás keretében pályázott" - írják.

A hidak, pihenők és csomóponti ágak felújítása is része az MKIF vállalásának

A nyílt közbeszerzési eljárásban a legmagasabb szintű üzemeltetési szolgáltatásra és a teljes pályaszakasz többszöri teljes felújítására kértek a résztvevőktől ajánlatot, amely az üzemeltetési feladatok mellett a hidak, pihenők és a teljes pályaszerkezet, valamint a csomóponti ágak felújítását is magában foglalja.

"Másik ilyen nyílt, a műszaki tartalom megismerését és összehasonlítását a nyilvánosság számára lehetővé tevő közbeszerzési eljárásról nincsen tudomásunk. Társaságunktól a korábbi külföldi tulajdonú koncesszor üzemeltetővel, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlatával összehasonlítható műszaki tartalomra ajánlatot nem kértek.”

Azonos feltételek nélkül nem állapítható meg, melyik ajánlat kedvezőbb

A sajtóban megjelent, az üzemeltetés költségeire és az állítólagos túlárazásra vonatkozó számok, adatok kizárólag akkor hasonlíthatók össze, ha azok azonos műszaki tartalom, szolgáltatási színvonal, időtáv, finanszírozási feltételek és kockázatvállalás tartalmaznak, ezek hiányában ebből semmilyen valós, alátámasztott következtetés nem vonható le – hangsúlyozza az MKIF Kommunikációs Igazgatósága.

A pénteken bemutatott eltérő konstrukciók költségeinek egyszerű összevetése szakmailag nem ad valós képet, szakmai alátámasztás hiányában kizárólag félrevezetésre alkalmas, mivel a sajtóhírekből nem derül ki, hogy a bemutatott különböző üzemeltetési költségek milyen tényleges megvalósítandó műszaki tartalmat foglalnak magukba - írják a közleményben.

Az MKIF szerint jogszerűen járt el

"Az MKIF Zrt. a jövőben is elsődleges feladatának tekinti a szerződéses kötelezettségei teljesítését, Társaságunk továbbra is arra koncentrál, hogy a kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózatot biztonságosan, szerződésszerűen és magas szakmai színvonalon üzemeltesse és fejlessze, az általa vállalt feladatokat a Koncessziós Szerződésben foglaltak szerint ellássa.

Társaságunk a politikai vitákban nem kíván részt venni; feladatunknak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését és a közlekedők biztonságos, magas színvonalú kiszolgálását tekintjük" - zárják a közleményt.

A fejlesztések többsége néhány kilométeres útszakasz korszerűsítését foglalja magában. A miniszter hangsúlyozta: bár egy két-három kilométeres útfelújítás országos léptékben kisebb beruházásnak tűnhet, az érintett településeken élők számára jelentős változást hozhat, különösen ott, ahol évtizedek óta várnak az út rendbetételére.

A megújuló úthálózat 57 százalékát uniós forrásból korszerűsítik

A programban szereplő 210 projekt közül 114 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis a TOP Plusz európai uniós forrásaiból valósul meg. Ezek összértéke mintegy 58,1 milliárd forint, a támogatásból pedig 324 kilométernyi utat újítanak fel.

Az uniós finanszírozással érintett szakaszok az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát teszik ki.

Vitézy Dávid szerint az adatok azt is jelzik, hogy az európai uniós forrásoknak meghatározó szerepük van a falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak korszerűsítésében.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indul a legtöbb projekt

Az idei programban nincs olyan vármegye, ahol ne valósulna meg közúti beruházás. A legtöbb, összesen 23 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szerepel, Pest vármegyében 21, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 19 fejlesztést terveznek.

Heves vármegyében 18, Vas vármegyében 15, Nógrád vármegyében 13, Bács-Kiskun és Zala vármegyében 12-12, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 11 projekt valósul meg. Baranya, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében egyaránt 9-9, Csongrád-Csanád és Veszprém vármegyében 8-8 beruházás szerepel a programban.

Békés vármegyében 7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 6, Fejér vármegyében 5, Tolna vármegyében 4, Somogy vármegyében pedig 1 közúti fejlesztést hajtanak végre 2026-ban.

Nem csupán az aszfaltburkolatot cserélik ki

A legtöbb helyszínen a munkálatok nem merülnek ki a meglévő burkolat felújításában. A miniszteri tájékoztatás szerint számos útszakaszon teljes pályaszerkezeti megerősítést végeznek, ami az aszfaltrétegek alatt elhelyezkedő szerkezeti rétegeket is érinti. A komplex beavatkozások célja, hogy a korszerűsített utak hosszabb távon is tartósak és biztonságosak maradjanak.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Magyar Közút a kezelésében lévő teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani. A tárca a mostani beruházásokat egy több évre előre tervezhető országos program első elemeinek szánja. A tervek szerint a hazai költségvetési és az európai uniós források együttes felhasználásával fokozatosan az ország teljes fő- és mellékúthálózatának állapotán javítanának.

A Penta Kft. munkájával kiépült fejlesztés a fővárosi Vasrózsa utcától indult, és Dunakeszin keresztül a Liget utcai kerékpárúthoz kapcsolódott. A projekt egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a kerékpárosoknak a korábban veszélyes 2-es főút helyett önálló, biztonságos infrastruktúrát építettek ki.

Most a hiányzó összeköttetések kerülnek sorra

A most bejelentett fejlesztés ennek a korábban megépült hálózatnak a továbbépítését szolgálja. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint a kormány augusztus 7-i döntése az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) forrásából biztosít lehetőséget két hiányzó szakasz megvalósítására.

A fejlesztés egyik eleme a Dunakeszi felől érkező kerékpárút és a gáton korábban kialakított aszfaltburkolatú út közötti kapcsolat, a másik pedig a gát és a Duna sor közötti biztonságosan kerékpározható összeköttetés kialakítása. A bejelentés alapján ezek a kapcsolatok jelenleg nem biztosítanak folyamatos, kényelmes kerékpáros útvonalat, ezért a mostani beruházás elsősorban a már meglévő elemek összekötésére koncentrál.

Munkába járástól kerékpáros turizmusig

Az EuroVelo 6 a Duna mentén haladó nemzetközi kerékpáros útvonal, amely Magyarországon is jelentős szakaszon követi a folyó vonalát. A Dunakeszi térségében megvalósuló fejlesztések célja, hogy a fővárosi hálózat megfelelően kapcsolódjon a Dunakanyar felé vezető útvonalhoz.

Ez különösen azért fontos, mert a Duna bal partján Budapesttől észak felé haladva olyan jelentős települések kapcsolódnak a hálózathoz, mint Vác és Szob.

A kerékpáros útvonal így nemcsak a főváros és Dunakeszi közötti mindennapi közlekedést szolgálhatja, hanem a Dunakanyar turisztikai célpontjai felé is közvetlenebb kapcsolatot teremthet.

A fővárosi oldalon szintén zajlik az EuroVelo 6 észak-pesti szakaszának előkészítése. A BKK 2025 októberében számolt be arról, hogy építési engedélyt kapott a Megyeri csárda és az Újpesti vasúti híd között tervezett, mintegy 3,5 kilométeres kerékpárút. Ennek célja ugyancsak az EuroVelo 6 részeként a Duna bal partján, Vác és Szob felé vezető útvonal közvetlen bekapcsolása Budapest belső kerékpáros hálózatába.

650 méteren épülhet át a Vértesi út

A Vértesi út jelentőségét az adja, hogy a Gázvezeték utcával és az István úttal közösen a Tégláskert városrész bekötését biztosítja a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Szoboszlói úthoz, amely a 4-es főút bevezető szakasza is egyben.

A tervezési feladat egyik központi eleme ennek megfelelően a Gázvezeték utca és a 4. számú főút közötti, mintegy 650 méter hosszú útszakasz. Ezen a szakaszon 2×1 forgalmi sávos kialakítást kell megtervezni, miközben a jelenlegi, a 100-as vasútvonal szintbeni keresztezését különszintű keresztezéssé alakítanák át. A meglévő szintbeni vasúti átjárót megszüntetnék.

A tervező feladata az útszakaszhoz csatlakozó utak kialakításának vizsgálata is, a tervezett magassági vonalvezetés figyelembevételével.

A Vértesi út érintett szakaszának teljes hosszában önálló gyalogos- és kerékpáros létesítményt is meg kell tervezni.

Új csomópont készülhet a 4-es főútnál

A fejlesztés másik fontos eleme a 4. számú főút 221+425 kilométerszelvénye környezetében tervezett új osztályozós csomópont.

A csomópontot forgalmi vizsgálat alapján kell méretezni, és minden kanyarodó irány számára külön forgalmi sávot kell biztosítani. A terveknek a gyalogos- és kerékpáros-forgalom átvezetésére is ki kell térniük.

A kiírás szerint a csomópontban jelzőlámpás forgalomirányítást kell tervezni, amelyet a környező jelzőlámpás csomópontokkal is össze kell hangolni.

Az UVATERV és a Speciálterv terveihez is illeszkedni kell

A mostani tervezés nem független a térségben már elkészített vagy készülő közlekedési tervektől. A 4-es főúti csomópont geometriai és magassági kialakításánál a tervezőnek figyelembe kell vennie az UVATERV Zrt. által a 4. számú főút 2×2 sávosítására készített terveket.

Szintén figyelembe kell venni a SpeciálTerv Építőmérnöki Kft. által tervezett Ebes–Debrecen közötti külterületi kerékpárút terveit. Így a most készülő csomópont és a hozzá kapcsolódó gyalogos-kerékpáros infrastruktúra kialakításának illeszkednie kell ezekhez a tervekhez.

A Terv-Tár által tervezett gyűjtőúthoz is kapcsolódik a fejlesztés

A tervezett 4-es főúti csomópont után a fejlesztés további, közel 300 méter hosszú szakaszon folytatódik. Ezen a részen a főúti csomópont és a Tócó-völgy beruházás keretében a Terv-Tár Bt. által tervezett gyűjtőút között kell megtervezni az összeköttetést.

Az új összekötő út 2×1 sávos kialakítású lenne, ugyanakkor a terveket úgy kell elkészíteni, hogy az útszakasz a későbbiekben 2×2 sávosra bővíthető legyen. Az útburkolat északkeleti oldalán önálló gyalogos- és kerékpáros létesítményt is meg kell tervezni.

A két útszakasz együtt 950 méternyi új vagy átépítendő úthálózati elemet jelent; a Vértesi út mintegy 650 méteres szakaszát és a főúti csomópontot követő közel 300 méteres összeköttetést.

Csapadékvíz-elvezetés és közmű tervezés

A közbeszerzés nem pusztán az útburkolatok és csomópontok megtervezésére vonatkozik. A feladat része a kapcsolódó csapadékvíz-elvezetés, útépítés, gyalog- és kerékpárút építése, valamint a releváns közművek tervezése is. A kiírás külön említi a közvilágítás, a hírközlés, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kapcsolódó tervezési feladatait.

A tervezőnek minden egyes szakterületet, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb létesítményeket külön dokumentálnia kell, és el kell készítenie a megvalósításhoz szükséges valamennyi tervet.

Új beruházással igyekztek tehát az Ipari Park megközelítését megkönnyíteni és a települést elkerülve biztosítani; valamint az ezzel párhozamosan futó, másik ütemben a község főútjának korszerűsítésével könnyíteni az iváncsaiak hétköznapjain.

Utóbbi, belterületet érintő munkarészen dolgozhat most a Soltút Kft. A vállalat szakemberei a település belső úthálózatának javítási munkáival, illetve gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségének bővítésével járulnak hozzá a település fejlődéséhez.

Felújítják a község főútját

Mindössze a munkaterület átvételétől számított 14 hónap áll a kivitelező rendelkezésére a feladatok elvégzéséhez. A 2027. május 31-ig tartó, szűk egy évben szükséges felújítani nagyjából 6,5 km állami kezelésű és 3 km önkormányzati utat, megépíteni 2,2 km új kerékpárutat, átépíteni több mint 6500 m² járdaburkolatot és korszerűsíteni 8 buszmegállópárt.

A települést kettészelő 6205-ös utat teljes belterületi hosszában rendbe teszik, az önkormányzati utak közül pedig a Hunyadi utca, a Fő utca, a Bogár utca és a Határ utca érintett a felújítási munkákkal.

Szigorú követelményeknek felelnek meg

Miután kialakították a szabványos autóbusz-megállókat, a Magyar Közút kezelésében lévő utak egyrétegű profiljavítási munkákon esnek át, a padka és a vízelvezető árkok rendbetételével. Ezzel párhuzamosan építik ki a kerékpárutat kétrétegű aszfaltburkolattal; míg a járdákra térkőburkolat kerül.

„Nem várható a projekten nehezítő tényező, egyedül a kikerülő anyagok elhelyezésére kell nagyobb gondot fordítani az új hulladéktörvény előírásainak betartása miatt” – tájékoztatta lapunkat Kiszli László, a Soltút ügyvezetője.

Elindult a kivitelezés

„Sajnos csak a járdaépítést tudtuk megkezdeni, mivel több feladatnál a tervkészítés óta eltelt időszak változásait a kiviteli terveken át kell vezetni, jóvá kell hagyatni, és egyeztetni szükséges az e-közmű szolgáltatás adatait a valós bekötésekkel” – mondta Kiszli László. Hozzátéve:

Néhány problémát le kell tehát küzdenünk, de a tervek aktualizálása, illetve az e-közmű egyeztetések lefolytatása után haladéktalanul elkezdjük az útépítést is.

4–5 emeletes tégla- és csúsztatott zsalus épületek, valamint 10 emeletes panelházak váltják egymást tágas, parkosított közterületek között a kifelejezetten zöld környezetben. A házak közötti szellős tér, afunkciók logikus elrendezése Ybl-díjat ért tervezőninek (Brenner János és Brenner Jánosné).

Kanyargó főutca kap új burkolatot

A Dolgozó út (köznyelvben és egyes térképeken Dolgozó utca) a lakótelepet északról feltáró, kvázi-főút, amelyet békés, parkos infrastruktúra övez, ugyanakkor innen elérhető a lakótelep legtöbb szolgáltatása és közintézménye.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata írt ki pályázatot a Lakatos utcai lakótelep burkolatának komplex megújítására, amelyet a Profunda Bau Építőipari Kft. nyert el csaknem 300 millió forintos ajánlatával.

A tervezett beavatkozás a Dolgozó utca 5-7-9-11-13-16, valamint a Dolgozó utca 4-6-8-10 előtti útszakaszokat érinti, összesen mintegy 4 736 m² burkolt útfelületen.

Helyenként a pályaszerkezet is cserére szorul

A munkák keretében az aszfaltburkolatot 5 cm vastagságban felmarják, a szükséges helyeken pedig az útburkolat részleges bontására és pályaszerkezet-cseréjára is sor kerülhet. Az új útpálya AC11 aszfalt kopóréteggel, 4+4 cm vastagságban készül el, míg a szerkezeti javításoknál 20 cm tömörített hengerelt kavicsréteg, valamint 15 cm Ckt-4 betonalap épül majd.

A felújítás része a kiemelt szegélyek bontása és új kiemelt szegélyek építése, továbbá kerti és süllyesztett szegélyek kialakítása is. Több helyen újjáépítik majd a járdát, az akadálymentesség érdekében taktilis burkolati elemek beépítésével.

Forgalomcsillapító szigetekkel erősítik a biztonságot

Szükség szerint szintbe emelik a közműszerelvények – csatornafedlapok, vízelzárók, víznyelők, vagy épp tűzcsap – elemeit, a munkák során pedig a forgalombiztonság javítása érdekében új útburkolati jelek, tartós fehér burkolati festések, valamint forgalomcsillapító szigetek is épülnek.

A környezet rendezését évelő növények és bokrok ültetése, füvesítés, valamint padok kihelyezése egészíti majd ki.

Az M1-es bővítése során tizenegy meglévő csomópontot korszerűsítenek, valamint négy új, különszintű csomópontot alakítanak ki.

Ennek érdekében már zajlik az M1-es és a 103-as út találkozásánál készülő, teljesen új Bicske-Kelet csomópont építése is.

Friss képekkel számolt be a munka előrehaladásáról a koncessziós társaság

Amint közösségi oldalán az MKIF kiemelte: „hoztunk most néhány friss drón felvételt, hogy az építkezés azon részeit is megmutassuk, amelyek esetleg a pályáról nem látszanak.”

Az elmúlt hetekben is folyamatosak voltak a földmunkák, a földmű konszolidációja, illetve a vízelvezető rendszerek építése is; a munka pedig nem áll le.

Nem egyszerű sávbővítés

Igen komplex, rendszerszintű fejlesztés történik hazánk legfontosabb kelet-nyugati közlekedési tengelyén, amelynek során: 72 alul- és felüljárót építenek át, hogy megfeleljenek az új keresztmetszeti követelményeknek. A kiszélesített pálya ezek alatt vagy felett egyszerűen nem férne el, ezért (mint írják):

• 11 meglévő csomópontot korszerűsítünk, és 4 új külön-szintű csomópontot is kialakítunk,
• 6 komplex pihenőhelyet teljesen átépítünk, de a többi pihenőhelyet is bővítjük és modernizáljuk, mintegy 300 új kamionparkolót alakítunk ki, mellette pedig a családbarát pihenői átalakítások is elkészülnek.
• 2 mérnökségi telepet bővítünk, korszerűsítünk (Bicske, Komárom),
• 7 szintbeni alcsomópontot korszerű, körforgalmi csomópontokká alakítunk át,
• korszerű vízelvezető és víztározó rendszereket építünk ki,
• jelentősen növeljük a zajvédő falak hosszát és azok magasságát is.

A BKK közleménye szerint a projekt műszaki készültsége augusztus közepére várhatóan eléri a 93 százalékot. A tartós nyári hőség jelentős kihívás elé állítja a kivitelezőt, a munkák azonban folyamatosan haladnak.

Ezekkel a munkákkal zárul a projekt

A híd és a csatlakozó utak aszfaltozása után, a következő hetekben még több fontos munkafolyamat vár a szakemberekre:

• kialakítják a vízelvezető sávokat, valamint elkészítik a burkolatszivárgókat és a csepegtetőket;
• befejezik a sókorrózió elleni védőbevonatok felhordását;
• végleges helyükre kerülnek az acél hídtartozékok és a járművisszatartó védőkorlátok;
• megkezdik a kőburkolatok helyreállítását és cseréjét;
• felfestik a burkolati jeleket, valamint kihelyezik a forgalomszabályozó táblákat;
• elkészítik a szerkezeti elemek csatlakozásainál szükséges rugalmas, vízzáró kiöntéseket.

A terv szerint az iskolakezdésre elkészülnek

A befejező munkákat követően, várhatóan augusztus közepén megkezdődhet a forgalomba helyezési hatósági eljárás. Ennek sikeres lezárása után az északi felüljáró ismét alkalmassá válik a biztonságos közúti forgalomra: terv szerint az iskolakezdésre újra teljes kapacitásával tudja szolgálni az egyik legnagyobb fővárosi csomópont közlekedését.

A felüljáró forgalomba helyezését követően még kisebb javítások, valamint a Flórián téri csomópont felszíni forgalomtechnikai helyreállításához kapcsolódó munkák maradnak hátra. Ezek befejezése után fokozatosan visszaáll a beruházás előtti közlekedési rend a Flórián tér környezetében.

A felújítás második üteme a forgalom újraindításáig továbbra is forgalomkorlátozásokkal jár, ezért a BKK azt kéri az arra közlekedőktől, hogy lehetőség szerint válasszák a közösségi közlekedést, különösen a nagy kapacitású kötöttpályás járatokat.

Hideg újrahasznosítással építették újjá az útalapot

Július 15-étől az útalap megerősítésén dolgoztak a Liontree Infrastructure Kft. munkatársai, míg az aszfaltozási munkálatokat az Imperial Pro Construct SRL kivitelezi. A nagyjából nettó 98 millió forintos beruházást a Bihar Megyei Tanács költségvetéséből finanszírozzák.

Első alkalommal alkalmaznak Bihar megyei úton gyors, helyszíni hideg újrahasznosítási technológiát, amelynek során a meglévő útalapot 20 centiméter mélységben újítják fel.

Az eljárás lényege, hogy a régi útburkolatot ledarálják, majd a keletkező anyagot cementtel és speciális adalékanyagokkal keverik össze. Ennek a munkafázisnak a befejezését követően pedig egy 6 centiméter vastag, új aszfaltréteget terítenek le.

Július 31-én megkezdődtek a főút aszfaltozási munkálatai

Amint a szakemberek végeznek a kopóréteg fektetésével, befejezésként felfestik az útburkolati jeleket, valamint kiegészítik a közúti jelzőtáblákat, így a közlekedők hamarosan újra birtokba vehetik az utat. A beruházás révén javulnak a közlekedési feltételek és a közúti közlekedés biztonsága az üdülőtelepen belül, de az út korszerűsítése hozzájárul Bihar egyik legjelentősebb hegyvidéki turisztikai térségének könnyebb megközelíthetőségéhez is – ez au útbiztosítja ugyanis az összeköttetést Belényes, Bondoraszó és Biharfüred között, a 108J jelzésű megyei úthoz való csatlakozás révén pedig megkönnyíti a Lesi tó üdülőtelepe – Lesi-víztározó – Jádremete turisztikai térségének megközelítését.

Átfogó felújítást végeztek el az Eger–Egerszalók közötti szakaszon

A 2416-os jelű úton a felújítás az Eger és Egerszalók közötti, 40+200 és 42+767 kilométerszelvények közötti külterületi szakaszon zajlott.
A kivitelező a munkaterület átvételekor leromlott állapotú burkolattal találkozott: az útszélek leszakadtak, a teljes felület repedezett és kátyús volt, a padka megsüllyedt, a csapadékvíz-elvezető árkok és átereszek pedig feliszapolódtak. Az érintett, 2567 méter hosszú útszakaszon teljes körű beavatkozásra volt szükség.  

Kiszélesítették az utat

A munkákat két nagyobb részre osztották: egy hosszabb szakaszon kétoldali szélesítést végeztek, így az úttest a korábbi 6 méter helyett 6,5 méter szélességűre bővült. Ezután a teljes felületet mintegy 25 centiméter mélységben remix eljárással dolgozták át, majd két réteg aszfalttal zárták le. Ezen a szakaszon két buszmegállót is felújítottak.

A 2416-os út egy másik, rövidebb, szerpentines szakaszán egyoldali szélesítés készült, a felületet profilba marták, majd szintén két aszfaltréteget építettek be. Itt útpadka-folyókát alakítottak ki, kiemelt és „K” szegélyt építettek, valamint felújították a csapadékvíz-elvezető rendszert is.

Közel ötezer tonna aszfaltot építettek be

A 2416-os úton összesen 16 685 négyzetméternyi burkolat újul meg. A munkák során mintegy 4800 tonna aszfaltot építettek be. Emellett zúzottköves padka készült 5134 méteren, és közel 280 méteren útszegélyek épültek, valamint 300 méter szalagkorlátot telepítettek.

Felhőszakadások tették próbára a szakembereket

A forgalmat a kivitelezés ideje alatt félpályás útlezárással, jelzőlámpás forgalomirányítás mellett biztosították. A STRABAG szakemberei szerint a munkát elsősorban nem a kivitelezési feladatok összetettsége, hanem a csapadékos időjárás nehezítette: a szélesítés idején többször is felhőszakadás hátráltatta az előírt teherbírási értékek teljesítését. A víztelenítés után több esetben meg kellett várni a rétegek kiszáradását, illetve az elázott részek cseréjére is szükség volt. 

Három települést érint a Kápolna és Verpelét közötti felújítás

A 2417-es jelű Kápolna–Verpelét összekötő úton a 0+083 és az 5+135 kilométerszelvények között újul meg a burkolat. A több mint 5 kilométeres szakaszon elsősorban a jelentős tehergépjármű-forgalom hagyott látványos nyomot: a burkolaton nyomvályúsodás és hálós repedezés alakult ki. A beavatkozás középpontjában a burkolat felújítása állt.

 A STRABAG szakemberei a profilmarás után két réteg aszfaltot dolgoztak be a beavatkozással érintett szakaszokon. A 2417-es út felújításához mintegy 11200 tonna aszfaltot használtak.
A munkák Kápolna, Tófalu és Aldebrő településeket is érintették, ahol számos kapubejáró és útcsatlakozás található, ezek mindegyike egyedi kialakítást igényelt.
A beruházás részeként a szakaszon lévő nyolc buszmegálló is megújult. A buszöblök CP-beton burkolatot kaptak, a peronokon pedig új szegélykövek és aszfaltburkolat készült. Az említett út műszaki átadása június végén elkezdődött.

Füzesabonyból érkezett az aszfalt

A két beruházás kivitelezésszervezési szempontból kapcsolódik egymáshoz, mivel az aszfaltot mindkét munkaterületre a füzesabonyi aszfaltkeverő üzemből szállították. A termelési és szállítási logisztikát az aszfaltkeverő üzem működésével összehangolva kellett ütemezni.

A STRABAG szakemberei szerint a sikeres kivitelezés egyik kulcsa a pontos ütemezés és a folyamatos kommunikáció volt. A megrendelő és a vállalkozó közötti napi egyeztetések – akár a helyszínen, akár telefonon – jelentősen segítették, hogy a munkák az ütemtervnek megfelelően haladjanak.

Hangsúlyozzák, egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az összegzésben a projekt legfontosabb tudnivalói mellett a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit is bemutatják.

A két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért a finanszírozáshoz

A beszámolóból kiderül, a projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.

A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. „Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához” – hangsúlyozzák.

„A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.”

Hozzáteszik, a kezességvállalás után a magyar állam kezességvállalási díjban részesül, amelyet a társaság fizet meg.

A kezesség nem a vállalat felelősségét váltja ki

Az írásban azt is kiemelik, hogy a finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok.

Kifejtik, a kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.

A piaci átlagnál magasabb kamatbevételeket biztosít az államnak

A folytatásban arra is választ adnak, hogy miért éri meg a projekt finanszírozása a magyar államnak, és milyen hasznuk lesz ebből a magyar adófizetőknek. „A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára” – mutat rá az összegzés. Emlékeztetnek, az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak.

Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. „Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja” – fogalmaznak a közleményben.

A vállalatcsoport stabilitását több országban zajló projektek erősítik

Mindezeken túl arra is kitérnek, hogy a finanszírozás biztonságát tovább erősíti a Duna Group több lábon állása. A vállalatcsoport ugyanis nem egyetlen projektre épül: a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá.

Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.

Ehhez kapcsolódva hangsúlyozzák, hogy a társaság a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.

Minél sikeresebb a projekt, annál gyorsabban csökken a kötelezettség

A továbbiakban a gazdasági modelljét is kifejtik a projektnek, amelyben 184 kilométernyi közút és egy határhíd épül meg. Leírják, a Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd.

A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.

Sem afrikai útépítésekkel, sem hazai autópálya-fejlesztésekkel nem vethető össze

A beruházás költségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatban kifejtik: a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.

Kiemelik, a Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.

A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.

Ezt tartalmazza a projekt

Az összegzés végezetül a GED Africa projekt részleteit is ismerteti, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként

• közel 184 kilométer hosszú közút,
• egy 362 méteres határhíd,
• két korszerű határállomás
• és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki.

A hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi

Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.

A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.

Számos nemzetközi vállalat választja ezt a projektstruktúrát

A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mint írják, Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít.

A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.

A vg.hu által közölt interjú legfontosabb eleme az M6-os autópálya üzemeltetésének átvétele volt, amely továbbra is nyitott kérdés, miközben az idő egyre sürgetőbb az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója szerint. Németh Tamás elmondta:

„Ez a koncessziós szerződésünkben opciós elemként szerepel. Az előző kormányzat jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, vagyis azt kérte, hogy vegyük át az M6-os üzemeltetését. A végleges döntésre azonban hónapok óta várunk: továbbra sem kaptunk megerősítést a minisztériumtól arról, hogy valóban nekünk kell átvennünk az üzemeltetést.” Mint mondta, mindez azért is sürgető, mert az idő szorít, október 8-tól már az MKIF-nek kellene ellátnia az üzemeltetési feladatokat.

A társaságnak az esetleges átvételhez már most meg kellene kezdenie a felkészülést: munkatársakat felvenni, biztosítani a szükséges eszközöket, valamint beszerezni a téli üzemeltetéshez szükséges sókészleteket.

A vezérigazgató azt mondta: legkésőbb szeptember 1-jéig meg kell születnie a végleges állami döntésnek, mert ezt követően már – bárki legyen is az üzemeltető - nem marad elegendő ideje a felkészülésre.

Németh Tamás leszögezte: azok az állítások, amelyek szerint az MKIF üzemeltetése lényegesen drágább lenne, egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Hozzátette: a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által említett számok sem egyeznek a koncessziós szerződésben és a társaság ajánlatában szereplő összegekkel.

„Az általunk vállalt költségek ennél lényegesen alacsonyabbak, ráadásul az ajánlatunk műszaki tartalma sem azonos a jelenlegi üzemeltetés műszaki tartalmával, ezért a két konstrukció nem hasonlítható össze közvetlenül.”

Az MKIF szerint a koncesszor jelentős kockázatot vállal

Az interjú másik központi témája volt a koncessziós konstrukció kockázatmegosztása. Németh Tamás visszautasította azt az állítást, hogy a társaság nem vállal érdemi üzleti kockázatot. Elmondása szerint a koncesszor nemcsak az üzemeltetés és a fenntartás, hanem a tervezés, a finanszírozás, a kivitelezés és a hosszú távú karbantartás kockázatát is viseli. Kiemelte azt is, hogy a társaság eddig közel 2 milliárd euró hitelfinanszírozást szervezett meg, amelyhez 30-40 százalék önerőt biztosított.

A vezérigazgató hangsúlyozta: a tulajdonosok eddig közel 150 milliárd forint saját forrást biztosítottak a projekt finanszírozására, miközben a legnagyobb beruházások – köztük az M1 autópálya bővítése – jelenleg is zajlanak.

Az útdíjbevételek döntő része az államnál marad

A társaság vezetője kitért az útdíjbevételekkel kapcsolatos vitákra is. Elmondása szerint a koncesszió indulásától 2025 végéig a magyar állam mintegy nettó 2200 milliárd forint útdíjbevételt szedett be a teljes díjköteles hálózaton, miközben az MKIF a koncessziós szerződés alapján nettó 673 milliárd forint rendelkezésre állási díjban részesült. Állítása szerint az útdíjbevételek mintegy 70 százaléka az államnál marad.

Németh Tamás kifejtette: a koncessziós szerződés alapján kapott 673 milliárd forintot teljes egészében az utakra költötték. Döntő részben felújítására - megvalósult Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása (szintrehozás). "A beruházások nagyságrendjét jól mutatja, hogy 700 kilométer gyorsforgalmi út újult meg 3 év alatt, 13 millió négyzetméternyi útburkolatot újítottunk fel, és közel 2,5 millió tonna aszfaltot építettünk be. Megújult 315 híd és 68 pihenő."  Ezek, önmagukban is jól érzékeltetik, hogy rendkívül jelentős műszaki munka történt - tette hozzá.

A szerződés megszüntetése esetén elszámolásra lenne szükség

Arra a felvetésre, hogy megszüntethető-e a jelenlegi koncessziós konstrukció, Németh Tamás úgy reagált: a felek között érvényes, 35 évre szóló szerződés van hatályban, amely pontosan meghatározza, hogy ilyen helyzetekben milyen elszámolási szabályok alkalmazandók.

„Mi ezekhez a szerződéses rendelkezésekhez tartjuk magunkat” – szögezte le. „Nem várható el tőlünk, hogy ha a magyar állam egyik napról a másikra úgy döntene, hogy már nincs szüksége a koncessziós konstrukcióra, akkor egyszerűen tudomásul vesszük és elsétálunk anélkül, hogy a már teljesített befektetéseinkkel elszámolnánk.”

Az M7 és az M200 előkészítése folytatódik

Az interjúból az is kiderül, hogy az MKIF folytatja a szerződésben szereplő következő nagy fejlesztések előkészítését. A társaság jelenleg az M7 autópálya bővítésének, valamint az M200 gyorsforgalmi út tervezésén dolgozik, ugyanakkor ezek megvalósításához a szükséges állami döntésekre és a finanszírozás véglegesítésére is szükség van. A jelenlegi ütemezés szerint az M7 bővítése 2027 második felében, az M200 kivitelezése pedig 2027 végén indulhat el.

Az M1 bővítésénél a közlekedésbiztonság az elsődleges szempont

Kérdésre reagálva Németh Tamás kitért az M1 autópálya felújítása során alkalmazott forgalomterelésekre is.

Elmondása szerint a munkák alatt végig biztosított a 2×2 forgalmi sáv, a nagyobb torlódások jelentős része pedig nem közvetlenül az építkezésekből, hanem balesetekből, lerobbant járművekből vagy egyéb rendkívüli eseményekből adódik. Hozzátette: a társaság kezdetektől fogva szorgalmazza az átlagsebesség-mérés bevezetését és a közlekedési szabályok szigorúbb betartatását, mert ezek jelentősen javíthatnák a közlekedésbiztonságot.

A hírben a Biatorbágyot Páttyal összekötő Torbágyi út munkáiról számolnak be, amely észak-déli irányban keresztezi a bővítés alatt álló M1-es autópályát.

Ebben a projektben a Torbágyi út sztráda alatt átvezető alagutját kellett kibővíteni, összhangban a felette futó M1-es szélesítésével. Az alagút hossza 93 méterről 117 méterre nőtt a munkálatok során, a kiszélesített pálya és az új töltés csak így fér el felette.

Négy nap alatt nagyot halad előre a fejlesztés, hétfőn indul a forgalom

Az MKIF beszámolója szerint csütörtökön reggel már a kötőréteget terítették le a szakemberek, pénteken pedig a legfelső, azaz a kopóréteget terítik. Ezt követően a hétvégén a forgalomtechnikai előkészítés zajlik: többek közt a burkolati jelek felfestése és a táblázás.

Mindezek eredményeként augusztus 3-án, hétfőn napközben már az autósok is használatba vehetik a felújított szakaszt. Jelzőlámpás és személyi irányítás mellett, egy sávon, váltakozó irányban indulhat meg majd a forgalom.

Az újraindított forgalom mellett is folytatódik a projekt: a jövő héten a sóvédelmi munkák és a padkaépítés zajlik majd.

A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás által indított beruházás keretében a Noszlopy Gáspár utca mintegy 1030 méter hosszú szakaszát újíthatja fel a STRABAG a Rózsa utca kereszteződésétől északi irányba az OMV benzinkút bejáratánál lévő kerékpáros átvezetésig. A nagyjából 76 millió forint értékű munkák kizárólag városi tulajdonban lévő ingatlanokat érintenek.

Akár teljes pályaszerkezet csere is szükséges lehet

A kivitelező feladata a főút burkolatának felújítása, valamint a szükséges kacsolódó munkálatok elvégzése, részletesen:

• útburkolat felújítása aszfaltszőnyegezéssel, kiegyenlítő-kopóréteg beépítésével;
• az alépítmény teherbírásának elégtelenségére utaló meghibásodások területén teljes pályaszerkezet csere;
• az érintett útszakaszon lévő autóbusz-öböl felújítása szintén aszfaltszőnyegezéssel, a határoló szegélyek cseréjével;
• kétoldali padkarendezés;
• közműszerelvények, aknák fedlapjainak szintbe emelése;
• forgalomtechnikai elemek felújítása (burkolatjelek, táblák).

Főbb mennyiségek:

• az útszakasz hossza: 1030 méter
• burkolatszélessége: 7,0 - 7,2 méter
• felújítandó aszfaltburkolati felület: 8510 m²
• autóbuszöböl: 4 darab
• padkaépítés: 206 m³
• aknafedlapok szintbeemelése: 25 darab
• útburkolati jelek gépi festése: 210 m²
• KRESZ táblák elhelyezése: 40 darab

Most mintegy 283 millió forintból újíthatja meg ezt a színes történelmű utcát az Inter Presidente Kft. Ennek során a járda, a csapadékcsatorna és közvilágítás felújítása, közműelemek elhelyezése és a burkolatok átépítése mellett parkolókat is kialakítanak majd.

A piactól a belvárosig

Első szakaszként a IV. Béla király úti körforgalom keleti oldali ágától a Zrínyi Miklós utca burkolatáig tartó szakasz vár a kivitelezőkre, amelynek hossza 283.21 méter. Itt új aszfaltburkolat kerülhet az útfelületre, kiselemes térkő burkolat a járdákra; valamint kialakítanak számos parkolóhelyet.

Második elemként a Bástya utca-Zrínyi Miklós utca kereszteződésétől a Mozi közig újulhat meg az úburkolat. A szakasz hossza 84.31 méter, útszélessége 6 méter, a déli oldalon 8 darab párhuzamos parkolóhellyel.

Harmadikként a Bem József utca Bástya utcától északra lévő, 42 méter hosszú nyúlványa kaphat teljesen új pályaszerkezetet: aszfaltburkolatú út, térkövezett járdák kerülhetnek ide az északi végén 3 darab személygépkocsi parkolóval.

Végül a Bástya utca Mozi köz és a Vida József utca közötti, bazalt kockakő burkolatú szakasz felújítása vár a kivitelezőkre. A kockaköveket elbontják majd és kiselemes térkő lerakásával újítják meg 310 m²-en.

Következő lépésként most a kassai elkerülőt befejező első szakasz (a két szakasz időbeli ütemezése ellentmond a számozásuknak – a szerk.) projektje indulhat be.

Az Enyicke és Saca közötti szakasz építésére már kiírták a közbeszerzési eljárást – idézte Jozef Ráž közlekedési minisztert a ma7.sk.

Az acélműbe tartó teherautóktól is megszabadul a város

Ez a 6,8 kilométer hosszú szakasz az előző ütem folytatásaként Kassától délre köti majd össze az R4-est a Szepsibe vezető I/16-os főúttal (a lenti térképen E58-as). A szakasz jelentőségét növeli, hogy gyorsforgalmi kapcsolatot létesít a Kassa melletti acélüzem, az U. S. Steel Kosice számára. „Az elkerülő út közvetlenül az acélmű mellett halad majd el, vagyis az oda tartó teherautóknak nem kell többé áthaladniuk a városon vagy az alacsonyabb rendű utak hálózatán” – mondta Jozef Ráž.

A szóban forgó első szakasz kivitelezésének becsült értéke 162,5 millió euró (hozzávetőleg 59 milliárd forint - a szerk.). Több mint 100 műtárgy, köztük 5 híd és 2 különszintű csomópont megépítését foglalja magában a fejlesztés. Az építkezés körülbelül egy év múlva kezdődhet el a közlekedési miniszter becslése szerint.

Ugyan a Velence térségében átépített hidat májusban már átadták, a Magyar Építők stábja végigkövette az új híd építését és a régi elbontását is.

A pár perces tartalomban megtekinthető, hogyan állították össze az új híd elemeit, hogyan építették be őket, hogyan zajlott a próbaterhelés, és miként bontották el az új híd elődjét, a 60 éves vasbeton műtárgyat.

A Főmterv Zrt. által tervezett, látványos átjáró létjogosultságát két erős szempont indukálta:

• egyrészt a régi, 1966-ban épült, elavult vasbeton átjáró kijavítása drágább lett volna, mint egy új híd építése;
• másrészt az M7-es jövőre induló bővítése után a háromsávos autópálya a régi híd alatt nem fért volna el.

2026-ban országosan 152 helyszínen indított kivitelezési munkálatokat a Magyar Közút ahol többek között burkolatfelújítás, körforgalmi csomópont építés, gyalogátkelőhely létesítés épül.

A vonatkozó közbeszerzési értesítő tanúsága szerint 50 helyszínen dolgozhat a STRABAG, 41 helyszínen a Duna Aszfalt, 21 helyszínt nyert a Colas, 19-en a HE-DO, 16 jutott a SWIETELSKY Magyarország számára, 11 helyen végezhet munkákat a Soltút, 7 helyen a KE-VÍZ, 5 helyen az Euroaszfalt, három helyen pedig a Zemplénkő.

Van, ahol teljes burkolatcserére van szükség

Ebből 69 útszakaszon készült el teljes burkolatcsere, összesen 153,4 kilométeren és további 72 szakaszon, összesen 219,6 km mellékút felújítása van folyamatban jelenleg is. Emellett hazai támogatásból idén eddig négy felújítási munka keretében közel 8 km hosszon újult meg a burkolat és egy hídfelújítás is befejeződött. Folyamatban van további hét kivitelezés, ahol 13,5 kilométeren készül burkolatfelújítás és egy körforgalmi csomópont kialakítása.

Minden felújítás során az útburkolat korszerűsítése mellett sor kerül az alépítmény (alapréteg, földmű) lokális javítására, továbbá szükség esetén kisebb mértékű szélesítésre, ívkorrekcióra, hídfelújításra is.

Nem csak a burkolatok újulnak meg ott, ahol a Magyar Közút dolgozik: a forgalomtechnikai jelzésekre, úttartozékokra és a vízelvezető rendszerekre is gondot fordítanak. Szükség szerint az útszakaszok csomópontjait átalakítják, fejlesztik, és amennyiben szükséges, a közművezetékeket is áthelyezik.

A beruházás a Petőfi utca Üllői út és Gilice tér közötti szakaszát érinti.

A felújítási munkálatok 2026. július 16-tól augusztus végéig tartanak.

Közel egy kilométeren újul meg az út

A fejlesztés során a 903 méter hosszú, 7 méter széles útszakasz teljes burkolatát felújítják, összesen mintegy 6321 négyzetméteren.

A kivitelezés egyik legfontosabb eleme a meglévő aszfaltburkolat marása, amely több mint 6400 négyzetmétert érint, ezt követően pedig új kopóréteg készül. A munkálatok részeként

• 126 méteren aszfaltvágást végeznek,
• 367 négyzetméteren bontják el a meglévő burkolatot,
• csaknem 629 köbméter bontott anyagot szállítanak el,
• 38 akna és víznyelő, valamint 11 közműszerelvény (víz- és gázelzáró) szintbeállítása történik meg,
• helyreállítják a közmű-nyomvonalakat,
• rendezik a padkákat,
• felújítják a gépkocsibehajtókat,
• valamint új útburkolati jeleket is felfestenek.

Az útpályára összesen több mint 520 köbméter aszfalt kerül beépítésre.

A környék egyik legfontosabb útja korszerűsödik

A Petőfi utca a XVIII. kerület egyik jelentős gyűjtőútja, amely összeköti az Üllői utat a Gilice térrel, és naponta jelentős személygépkocsi- és autóbusz-forgalmat bonyolít le. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az évek során kialakult burkolathibák – kátyúk, repedések és egyenetlenségek – miatt az út állapota már indokolttá tette a teljes felületű felújítást.

A beruházás eredményeként egy egyenletesebb, csendesebb és biztonságosabb burkolat szolgálhatja a környéken élőket, valamint az autós, kerékpáros és közösségi közlekedést használókat. A kivitelezés ideje alatt ugyanakkor ideiglenes forgalomkorlátozásokra és a közösségi közlekedés módosított útvonalaira kell számítani.

A közlemény emlékeztet, a tavaly tavasszal kezdődött projekt jelenleg is forgalomkorlátozásokkal jár, ám az erre közlekedőknek nem kell már sokáig alkalmazkodniuk.

Az ütemezés alapján ugyanis a nyár végére lezárulhatnak a főbb hídfelújítási munkák, és várhatóan ősszel megnyílhat a forgalom előtt a felújított északi felüljáró. Ezt követően már csak kisebb befejező munkák, javítások és a Flórián téri felszíni csomópont helyreállítása marad hátra.

A rendkívüli hőség sem állította meg a kivitelezést

A BKK a projekt műszaki aktualitására is kitért: eszerint az északi hídon több meghatározó szerkezeti munkafolyamat lezárult, miközben már az új útpálya kialakítását készítik elő. A július eleji rendkívüli hőség sem állította meg a kivitelezést, a szakemberek a munkavédelmi és technológiai előírások betartásával dolgoztak.

A zajjal nem járó munkafolyamatokat a nagy meleg miatt továbbra is jellemzően az éjszakai órákban végzik a szakemberek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a környéken élők nyugalmát.

Az előre nem tervezett helyreállítás is lezárult már

A közlemény külön listázta is az elmúlt időszak eredményeit:

• elkészült az Árpád híd felőli hídfő új vasbeton szerkezete, amely lehetővé teszi a dilatációs szerkezet beépítését és a szigetelési munkák elvégzését;
• ezzel párhuzamosan zajlik a Szentendrei út felőli hídfő átépítése, amely a felújítás utolsó jelentős szerkezeti feladata;
• befejeződött a hídpálya geometriájának előre nem tervezett helyreállítása: a kiegészítő betonréteg elkészítését és utókezelését követően folytatódik a hídpálya teljes felületének szigetelése, amelyet az azt védő aszfaltréteg kialakítása követ;
• jelentős előrelépés történt a híd biztonsági és üzemeltetési elemeinek kiépítésében is: elkészültek a hídszegélyek sóvédelmi bevonatai, és folyamatos az új acél vezetőkorlátok, valamint a leesés elleni védőkorlátok és acélhuzalok beépítése.

Augusztus közepéig elkészülnek az új aszfalt kötő- és kopórétegek

A következő hetekben folytatódik a vízelvezető rendszer kialakítása: elkészülnek a burkolatszivárgók és a csepegtetők, amelyek a csapadék biztonságos elvezetését szolgálják. Augusztus első napjaiban sor kerül a felüljáróhoz csatlakozó rámpák meglévő aszfaltburkolatának marására, 

majd a tervek szerint augusztus közepéig elkészülnek a hídon és a csatlakozó útszakaszokon az új aszfalt kötő- és kopórétegek is.

Mintegy 135 millió forint áll majd a kivitelezők rendelkezésére, hogy a Tóth Malom utca 422 méter hosszú útszakaszát korszerűsítsék. A projekt a síkvidéki terepviszonyok között elhelyezkedő, meglévő burkolt útszakasz rekonstrukciója mellett magában foglalja a kapcsolódó közműkiváltásokat, egy híd felújítását, valamint a csapadékvíz-elvezetési rendszer rendezését is.

Kiemelt rész az 1960-as években épült híd felújítása

Mivel a műtárgyon az építése óta jelentősebb beavatkozás nem történt, a korszerűsítés keretében szükség lesz a korlátok és a pályalemez-burkolat cseréjére, valamint keresztszivárgók, vizsgálólépcsők és surrantók kialakítására a környezet rendezése mellett.

Az infrastrukturális fejlesztés a közműhálózatot is érinti, ahol 91 méternyi régi vezetéket kell elbontani, helyette pedig 98 méter hosszon új kábelt feszíteni. Az új oszlopokra LED-es közvilágítási lámpatestek kerülnek majd. A telekommunikációs hálózatot érintő munkálatok során öt oszlopközben szükséges a koaxiális kábelek és erősítők áthelyezése.

A vízelvezetés biztosítása érdekében a nyílt, földmedrű árkok tisztítását és és teljes rekonstrukcióját is elvégzik majd a Colas munkatársai, ügyelve a szelvényekhez igazodó esésviszonyokra és a kapacitásbővítésre.

A kivitelezők a két, egyenként 175 négyzetméteres hídfödém elkészítéséhez összesen közel 320 köbméter betont, vagyis mintegy 40 betonmixer teljes rakományát használták fel.

A munkafolyamat során a helyszínre érkező betont minden esetben laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá. A szakemberek többek között a beton terülését ellenőrzik, és csak a megfelelő minőségű anyagot juttatják a betonpumpába, majd a szerkezetbe.

A beton terülésekor azt ellenőrzik, hogy a friss beton megfelelő állagú és jól bedolgozható-e. Ez biztosítja, hogy a beton egyenletesen kitöltse a szerkezetet, és a híd a tervezett szilárdsággal készülhessen el.

A tervek szerint augusztus 3-án a Torbágyi utat ismét használatba vehetik az autósok. A forgalom ekkor félpályán, jelzőlámpás irányítás mellett indulhat meg.

Kertektől a világvárosig

Igazi tükre Budapest fejlődésének a Dessewffy utca, amely a 18. század végén dűlőút volt csupán. Kertek és apróbb tanyák szegélyezték: tágas udvarok és az utcákra merőlegesen elhelyezkedő, apróbb házak határozták meg a környék arculatát.

Fővárosunk rohamos fejlődése és a sugárút közelsége aztán elhozta az utca arculatváltását is: a korábbi földszintes, szinte falusias épületeket fokozatosan zárt sorú beépítésű, historizáló bérpaloták váltották fel. Az utca lakói között megjelent a polgárosodó pesti réteg: iparosok, kereskedők és értelmiségiek költöztek ide. 1874-ben kapta mai nevét (első ismert neve Három Szív utca volt) gróf Dessewffy Emil (1814–1866) konzervatív politikusról, közgazdászról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökéről.

Az utca talán legkülönlegesebb pontja a 23-as szám alatti épület. Kívülről egyszerű pesti bérháznak mutatkozik, azonban a magas tűzfalakkal körülvett belső udvara Budapest egyik legrégebbi, ma is működő ortodox zsinagógáját rejti.

Teljes szélességében újulhat meg az útszakasz

A Pentának 54 millió forint és két hónap áll rendelkezésére a munkák megvalósításához, ahol a Dessewffy utca Hajós utca és Nagymező utca közötti szakaszán kell út- és járdafelújítást végeznie.

Amint arról Terézváros Önkormányzata tájékoztatta lapunkat, a Dessewffy utca Hajós és Nagymező utcák közötti szakaszának felújítása június első hetében kezdődött el, a napokban (csütörtök-péntek) pedig már az aszfaltozás zajlik.

A páros oldalon elkészült a járda és a szegély építése, a páratlan oldalon ez a munka még tart. Előreláthatólag jövő héten, július 24-ig befejeződik a munka.

"A Dessewffy utca felújítása során - áll az önkormányzat ismertetőjében - kicseréljük az úttest felső rétegét, felújítjuk a járdákat és a gyalogosok mellől lekerül a parkolás, ami a páratlan oldalon megszűnik. Az utcaszakasz zöldítését planténerekkel lehet megoldani, talajkapcsolatos fákat a közművek miatt nem lehet ültetni. A Dessewffyben tavaly újítottuk meg a Hajós utca és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakaszt, így a mostani munkálatokkal a Nagymező utcán belüli teljes rész új külsőt kap."

A teljes észak-déli tengely érintett

2241 méter hosszú, osztottpályás, 2x2 sávos útként a Szentgyörgy és a Klapka György út vezeti el hazánk egyik leghíresebb lakótelepének forgalmát. A 40 ezer lakosú Avas főútja igen nagy forgalmat bonyolít, amelynek folytatása, a Pattantyús Ábrahám Géza út is jelentős terhelést visel. A 489 méter hosszú 2x1 sávos szakasz az Avasi kilátótól vezet be a városrész központjába.

Bár a fő feladat az útburkolat cseréje, a Pattantyús Ábrahám Géza út melletti járdák is megújulhatnak egy 114 méter hosszú, gyalogosokat védő csőkorlát cseréjével együtt. A fejlesztéssel érintett utakat délen a Miskolctapolcai út, északon a Mendikás dűlő határolja.

Az érintett utakon hat buszmegálló, kilenc buszöböl található és huszonegy gyalogátkelőhely biztosítja a forgalmat, Ezek mind akadálymentessé válhatnak a Colas munkájának köszönhetően.

700 méteres szakaszolással végzik a felújítást

A vállalás részleteiről kérdeztük a Colas szakembereit. Mint tőlük megtudhattuk: szegélyeket, aszfalt kötő- és kopóréteget, valamint a buszmegállóknál CP burkolatot cserélnek a teljes hosszon.

„A Szentgyörgy és Klapka utaknál – mondták – három, nagyjából 700 méteres szakaszra bontottuk a jobb és bal pályát.”

Első ütemben, az I. szakaszon a jobb pályán, a II. szakaszon a bal pályán, a III. szakaszon pedig a jobb pályán dolgoznak. A második ütemben, az I. szakasz a bal pályáján, a II. szakasz a jobb pályáján és a III. szakasz a bal pályáján megy majd a munka.

„Jelenleg a második ütemen dolgozunk, ami június 29-én kezdődött. A Pattantyús utcát június 29-én lezártuk, csak a tömegközlekedési járművek hajthatnak át rajta, ideiglenes forgalmi rend szerint.”

Több helyen a teljes pályaszerkezetet kell cserélni

Az Avast kettészelő főútként a Szentgyörgy út az Ifjúság út csomópontjában nagy forgalmat bonyolít, a marási és aszfaltozási munkákat ezért külön gonddal egyeztetik a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. szakembereivel is.

„A Klapka György út végén és a Pattantyús utca teljes hosszában 489 méteren, valamint a Szentgyörgy utcán nagyjából 168 méteren pályaszerkezetcserét is végeznünk kell” – tudtuk meg.

Tehát ugyan felújítási munkákat látnak el – így a jelenlegi műszaki tartalom marad a felújítás után is –, több helyen szükséges az útalaphoz, szerkezethez is nyúlnia a kivitelezőknek. A várható feladatok jól érzékelhetők abból is, hogy 48 ezer m² burkolat felmarásával és 227 közműakna javításával, valamint több mint 4200 m³ kötő- és csaknem 2000 m³ kopóréteg beépítésével számolnak.

Amint arra Sebestyén Balázs, a Mészáros M1 Útépítő Kft. műszaki igazgatója rámutatott: „a Bicske-Concó szakasz főpálya-átépítését két aszfaltkeverő teljes értékűen ellátja majd aszfalttal. Az egyik a kisigmándi, a másik a még épülő bicskei. Az egyidőben jelentkező nagy aszfaltigény esetén, például a csatlakozó utak korrekciójánál és az autópálya csomóponti ágak építésénél azonban szükség lehet további aszfaltkeverők bevonására is.”

Hazánk legújabb keverőtelepe 7 milliárdos beruházással jött létre. Ezzel kapcsolatban Németh Tamás, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta:

„Fantasztikus színvonalú telephely jött itt létre, ahol kiemelkedő minőségű aszfaltot készítenek, a legmodernebb technológiával. Erre az aszfaltkeverőre bátran támaszkodhatunk egy akkora volumenű munkánál, mint az M1-es bővítése.”

A gép névleges teljesítménye óránként 300 tonna

Máyer Gyula telepvezető, aki a telep teljes építését és engedélyezését végig kísérte, azt mondta: „Magyarországon egyedülálló gépet telepítettünk ide, mely elsősorban a bontott aszfalt nemzetközi trendekhez illeszkedő újrahasznosításában egyedülálló.”

2024. végén kezdték meg a területen a földmunkát, az aszfaltkeverő építése 2025. áprilisában kezdődött el és ősszel elindult a próbatermelés is a 7 hektáros területen. A telephelyet az irodaépület, egy komoly felszereltségű szervíz, egy laborépület és a 36 méter magas, 53 cölöpön álló aszfaltkeverő gép, valamint a részben fedett depó alkotja.

A létesítményben mindössze 9 kolléga segítségével képesek óránként akár 300 tonna aszfalt előállítására.

A telephelyen három bitumentároló, egyenként 80 tonnás tárlókapacitással biztosítja az üzem ellátását, de újabb bitumen tartályok elhelyezésének lehetőségét is kialakították. Erre azért van szükség, mert az újrahasznosítási technológia szükségessé teszi többféle bitumen alkalmazását.

„Az építés során az energiaellátás biztosítása volt nagy kihívás, mert a gépnek a villamosenergián túl, jelentős gázigénye is van. A kő felfűtését a földgáz mellett szükség esetén gázolajjal és szénporral is képes elvégezni. Így az üzem akár három energiahordozóval is működhet. Érdekesség, hogy az égőfejek lényegében a kezelőben történő átkapcsolással rövid időn belül képesek átállni másik energiahordozóra. Ez az állandó működés egyik biztosítéka” – mutatott rá Máyer Gyula.

Innovatív felépítés garantálja a hatékonyságot

Az aszfaltkeverő működése röviden: A beérkezett különböző frakciójú köveket homlokrakodókkal előadagolókba rakják. Az előadagolók meghatározott mennyiségben szállítószalagra ürítik az egyes frakciókat, ami ezután a szárítódobba szállítja őket. A dobban felhevítésre kerül a kő, nagyjából 180-200 Celsius- fokra, illetve itt letisztul minden szennyeződéstől, portól. Innen a melegelevátor felviszi a köveket a gép tetejére, ahol rostákon keresztül osztályozásra kerülnek. Szortírozás után ún. melegbunkerekben tárolják.  A bunkerekből mérlegelve kerül a keverődobba, ahol a bitumennel keverik össze.

Az itt épült keverőnek a legtöbb keverővel ellentétben két tornya van. Az egyik a fent leírt kőanyag útját biztosítja a keverődobig, a másik az újrahasznosított aszfalt adagolását végzi. Ennek a keverőnek ún. paralel dobja van, amely kb. 30 méter magasan az osztályozott felmart aszfaltot melegíti fel és külön szigetelt tárolóba helyezi. A gép egyediségét az jelenti, hogy a keverődob a mart aszfaltot adagoló torony alá került, így a melegen történő adagolás műszakilag kedvező megoldást jelent.

A mart aszfalt a bitumentartalma miatt felmelegítve nagyon ragadós. A korábbi technológiai megoldásoknál oldalról adagolták be az újrahasznosított anyagot a keverőbe, ahol az anyag megtapadt és tisztítani kellett. A gépet gyártó cég újítása az, hogy a keverőegységet a mart aszfalt tároló alá helyezte.

„Magyarországon – tette hozzá a Máyer Gyula – a szabvány szerint jelenleg 30%-os adagolás a megengedett, de 50%-os keveréket is gyártottunk a próbagyártások során, melyet a telepünkön be is építettünk. Nyugat-Európában nem ritka a 60-80%-os adagolás sem, de vannak olyan országok, ahol már a 100%-os arányt is megcélozták. Fontos kihangsúlyozni, hogy az így gyártott aszfalt minden tulajdonsága megfelelt a műszaki elvárásoknak.”

„Az új gép az alapanyagok minőségének ismeretében képes akár saját aszfalt receptet is előállítani és képes dönteni a különböző típusú bitumen adagolásáról is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ahhoz, hogy a keverő névleges teljesítménye szerinti óránként 300 tonna aszfaltot tudjunk keverni, 48 másodpercenként üríteni kell a keverődobot a csillébe. „Idén eddig már több tízezer tonnát gyártott az üzem, de a nagy igénybevétel csak most következik. Egyszerre 4 tonna anyagot tudunk keverni, amit aztán a gép négy darab, összesen 300 tonnás készanyag tárolóiba helyezhetünk el.”

Hazánkban egyedülálló műszeres vizsgálatokra képesek

Januárban került sor a helyi labor első anyagvizsgálatára – avatott be a részletekbe már Nagy Péter laborvezető. A labor legfontosabb tevékenysége az üzemi gyártásellenőrzés, tehát a keverőtelep minőségbiztosítása; valamint az aszfaltkeverékek tervezése.

„Bár jelenleg 33 féle aszfaltot tudunk gyártani, ezek többnyire ugyanabból a négy fő elemből állnak: kőváz, bitumen, mészkőliszt és adalékszerek. Az adalékszerek minősítése elég egzakt leírást ad, a másik három alapanyag változását azonban folyamatosan nyomon kell követnünk az ásványi anyag jellegéből adódóan és igazítani a keverési arányokat. Ebben naprakésznek kell lennünk” – emelte ki a laborvezető. Hozzátéve: „emellett a bitumeneket 300 tonnánként, a zúzalékokat pedig 2000 tonnánként vizsgáljuk a szabványban előírtak szerint. Továbbá az aszfalt hézagtartalmát és tömörségét emelném ki, mint fontos jellemzőket; hiszen, ha egy aszfalt nagyon tömör, később könnyen nyomvályú keletkezhet; ha pedig nagyon hézagos, télen szétrepedhet.”

Három speciális gép is segíti a labor munkáját, melyek a típusvizsgálat készítéshez nélkülözhetetlenek: az egyik egy Magyarországon kiemelkedő paraméterekkel rendelkező nagy hidraulikus fáradásvizsgáló berendezés, amellyel akár egyméteres aszfaltgerendát is képesek úgymond „fárasztani”. Az eszköz 4 ponton, a magyarországi előírásoknak megfelelően 30 Hz-en 3 különböző terhelési szinten vizsgálja az adott réteg hajlamosságát a „fáradásra”. A második az ún. keréknyomképződést vizsgáló berendezés a közúti járművek ismétlődő kerékterhelésének hatására kialakuló nyomvályúsodást modellezi, és a keverék maradandó alakváltozással szembeni ellenállását vizsgálja. Ez az eszköz 10 ezerszer halad át a mintán 700 N terheléssel 60 °C-on. A harmadik berendezés pedig a rétegek merevségi modulusának ellenőrzésére szolgál, amellyel megmutatja, hogy a keverékek mekkora alakváltozást szenvednek el adott terhelés hatására.

Újabb eszközök beszerzése is zajlik, ilyenek például a bitumenek reológiai tulajdonságainak vizsgálatára irányuló berendezések (szerk. a bitumenek reológiai tulajdonságai azt írják le, hogyan viselkedik az anyag terhelés, hőmérséklet és idő hatására), vagy a zúzalékmechanikai roncsolásos vizsgálatok elvégzésére alkalmas gépek vásárlása.

A labor kutatásai hosszú távon és széles körben lehetnek hasznára az útépítőknek, ennek ékes példája az új kutatási programjuk is:

„nagyon izgalmas innovációs programot indítottunk a győri Széchenyi István Egyetemmel: Az innovációs programunk célja, hogy tudományos alapokra helyezzük a magas újrahasznosított aszfalt-tartalmú keverékek alkalmazását. A vizsgálatok során 25 különböző keverék teljesítményét elemezzük, hogy pontos képet kapjunk arról, milyen hatással van az újrahasznosított anyag aránya az útburkolatok tartósságára és hosszú távú viselkedésére. Bízunk benne, hogy az eredmények nemcsak költséghatékonyabb és fenntarthatóbb útépítést tesznek lehetővé, hanem a gyártók és kivitelezők számára is megbízható döntéstámogató alapot biztosítanak”

Korábban izgalmas cikkben írtunk a mart aszfalt nemzetközi trendekhez illeszkedő felhasználásáról; az MKIF autópályához kapcsolódó innovációiról, valamint a burkolatvizsgálatról pedig EBBEN az interjúban számoltak be a társaság fiatal szakemberei.  

A 849 ágyas regionális egészségügyi központ (Spital Regional de Urgenta Cluj) az ország egyik legkorszerűbb ellátóhelyeként épül meg 360 ezer ember számára, a részletekről lapunk is beszámolt. A szakasz másik végpontjában a Kálvária-híd (Pasajul-Calvaria) Kolozsvár egyik legfontosabb csomópontját képezi, innen indul többek közt a belváros elkerülését biztosító kolozsmonostori közlekedési folyosó.

A most szóban forgó útépítés immár 92 százalékos, szeptemberben át is adhatják a forgalomnak a szabadsag.ro cikke szerint.

A 3,5 km-es bővítés során a tömegközlekedés és a vészhelyzeti járművek számára fenntartott sávot alakítanak ki, kerékpárutakat építenek, emellett 154 parkolóhelyet helyeznek át más helyszínre; mindezek mellett a kórháznál egy körgyűrű is létesül.

Hangos mulatóból játszótér

Terézváros és Erzsébetváros határán áll a Lövölde tér, ahol a hatalmas platánfák alatt egyszerre van jelen a békebeli Pest emléke és a modern belvárosi nyüzsgés. Neve nem fantázianév: itt valóban céllövöldéje állt, ráadásul a város legnagyobbja:

Az árvíz miatt elpusztult korábbi lőtér helyett 1840-ben itt épület meg a monumentális, klasszicista Lövölde Zambelli András tervei alapján, amelyet maga József nádor avatott fel.

Hatalmas társasági és szórakoztató központ épült itt ki 22 lőállásos lőcsarnokkal, éttermekkel, sörcsarnokkal, valamint pipázó- és kártyaszalonokkal. Sorsát a város fejlődése pecsételte meg: a hangos mulató már egyszerűen nem illett a luxus bérpaloták és villák közé, így 1890-ben a Lövölde épületét lebontották, Helyén ekkor alakult ki a ma ismert, 1982-ben játszótérrel is bővített tér, amelynek felújítására három hónapja és 163 millió forintja lesz a Penta Általános Építőipari Kft. munkatársainak.

Kisléptékű zöldfelület-megújítást, illetve a Szív utcai jelzőlámpás csomópontban szabályozástechnikai felülvizsgálatot kell elvégeznie a kivitelezőknek. A feladatok magukban foglalják új út- és járdaburkolat, illetve zöldfelület kialakítását, a kapcsolódó szegélyek átépítését, a csapadékvíz elvezetés rendezését, utcabútorok kihelyezését, továbbá a Szív utcát keresztező új gyalogátkelőhely kialakítását is. Feladat továbbá a Szív utca páros oldalán új mikromobilitási pont kialakítása is.

Kilóg a sorból

Amikor a 19. század közepén – különösen a Sugár út (ma Andrássy út) és a Szent István Bazilika tervezésekor – elkezdték a környék ortogonális utcaszerkezetét kialakítani, a rendezési tervekbe a Marczibányi család hatalmas telke egyszerűen "belezavart". Bár a városvezetés kérlelte a tulajdonosokat az igazodásra, a Marczibányiak az értékes belvárosi telket maguk kezdték parcellázni és bérházaknak értékesíteni.

Egyszerűen lekövették a meglévő, ferde telekhatárokat, ezzel rögzítve az 1800-as évek első éveiben kijelölt telekhatárt.

A HE-DO Építő Zrt. most hat hónap alatt, nagyjából 285 millió forintból végezheti el a Révay köz, valamint az erre merőleges Káldy Gyula utca Andrássy út és Révay utca közötti szakaszának felújítását. A feladatok magukban foglalják az utcarész burkolatának felbontását, új út-, parkoló- és járdaburkolat kialakítását, valamint a kapcsolódó szegélyek átépítését, továbbá a csapadékvízelvezetés új koncepcióhoz illeszkedő rendezését, illetve új zöldfelületek kialakítását. 

Most a beruházó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tett közzé összegző videót az egymást követő műveletekről, egészen a bontásig bezárólag.

A Mi a Pálya fejlesztési dokumentum sorozat legújabb részeként megjelent videó a hídcsere két okát is megjelöli:

• egyrészt a régi, 1966-ban épült, elavult vasbeton átjáró kijavítása drágább lett volna, mint egy új híd építése;
• másrészt az M7-es jövőre induló bővítése után a háromsávos autópálya a régi híd alatt nem fért volna el.

Ahogy azt a riportunkban is jeleztük, a bontás során közel száz szakember összehangolt és precíz munkájára volt szükség. A munkálatokat összesen három speciális daru is segítette: egy 650 tonna, illetve kettő 400 tonna teherbírású. Erre azért volt szükség, mert a híd két kisebb eleme 46-46 tonna, míg a két támasz közötti elem 96 tonna súlyú volt.

Fotókkal mutatták be a cölöpözést, amely a töltésépítést megelőző munkafázisként szolgál az altalaj megerősítésére ott, ahol az a mérések alapján szükséges. Az 57-es kilométernél készült képek jól ábrázolják  technológia működését:

a hivatalos nevén „kavicshozzáadásos mélytömörítés” célja, hogy a talajjavítás során a nem teherbíró altalaj paramétereit feljavítsuk a szükséges mértékig: a szemcsés, laza talajokat tömörítjük, a vízzel telített kötött talajokba préselt kavics segítségével pedig azok víztelenítését, konszolidációját gyorsítjuk fel – írják.

Igény és talajréteg szerint változtatják a cölöpök méretét

Bár a kavicscölöpök átlagos átmérője 50-60 cm, mélysége pedig 5-8 méter, ez az érték nem állandó: a talaj paraméterei alapján változtatnak rajta.

A vízszintes „vibró-erő” ugyanis az egyes talajrétegek tömörségétől függően különböző mennyiségű követ présel a talajba, ezért a cölöpátmérők talajrétegenként változnak. A tömörebb talajba kevesebbet présel, a lazább-puhább talajba többet. Így érik el a megjavított altalaj homogén teherbírását.

Környezeti terhelés nélkül

Az előfúrt lyukakba leengedjük az ún. vibrátort, majd néhány deciméterrel feljebb húzzuk, miközben az adalékanyagot bejuttatjuk a zsilipen keresztül a talajba, a vibrátor csúcsához. Az ezt követő újabb leeresztéskor a vibrátor az adalékanyagot oldal irányban a talajba préseli és tömöríti.

A megfelelő tömörség eléréséhez a vibrátor áramfelvételének az 80 – 100 amper közötti tartományban kell lennie.

Kiemelten fontos, hogy a Keller-féle kavicscölöpözésnek nincs semmilyen káros környezeti hatása. Természetes eredetű kavicsot visznek be általa a talajba, ami tömörítve úgy teszi teherbíróvá az alépítményt, hogy az eredeti környezeti állapot semmit sem változik.

Friss közleményben tájékoztatta a lakosságot a BKK. Mint ebből kiderül, fejlesztés célja, hogy biztonságosabbá és korszerűbbé váljon Újpesten az István út és a Pozsonyi utca. A beruházás illeszkedik a Fővárosi Önkormányzat célkitűzéseihez, amelyek Budapest élhetőségének növelését, valamint a közterületek biztonságosabbá és használhatóbbá tételét szolgálják.

Ennek során megújul az útpálya, rendezettebbé válnak a közterületek, javulnak a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok, új zöldfelületek létesülnek, valamint akadálymentes csomópontok épülnek.

Következik a harmadik ütem

Újabb szakaszába lép az Újpest közlekedését meghatározó útfelújítás: a Duna felőli útpálya július 7-én kezdődő aszfaltozását követően, várhatóan július 13-tól a harmadik ütemmel folytatódik az István út és a Pozsonyi utca korszerűsítése. A kivitelezés előrehaladásával változik a környék forgalmi rendje, ezért az arra közlekedőknek továbbra is korlátozásokra és hosszabb menetidőre kell számítaniuk.

A tervezetten július 7-én kezdődő aszfaltozási munkák befejezését követően, várhatóan július 13-tól az alábbi forgalmi változások lépnek életbe:

• az István út és a Pozsonyi utca Deák Ferenc utca és Tél utca közötti szakaszán – a régi Városháza felőli oldalon – a belső forgalmi sáv munkaterületté válik, a forgalom az új külső forgalmi sávon haladhat;
• az István út Árpád út és Lőrincz utca közötti szakaszán, az Okmányiroda előtti oldalon a belső forgalmi sáv munkaterületté válik, a forgalom a külső sávon haladhat;
• ezt követően, július 15-én elkezdődik a Lőrincz utca és a Király utca között a szervizúton a vízvezeték-fektetés előkészítése, ez idő alatt a helyszínen nem lehet majd parkolni;
• a Tél utca–Pozsonyi utca csomópontban a Pozsonyi utca felől a Tél utcára vezető jobbra kanyarodó kapcsolat forgalmi rendje megváltozik, a járművek a középszigetet balról kerülve hajthatnak a Tél utcába;
• a Tél utca–Pozsonyi utca csomópontban a Tél utcáról balra kanyarodó irányban sávszűkítésre kell számítani;
• az István út belső forgalmi sávjai a csomópont térségében munkaterületté válnak, a forgalom a szélső sávokon haladhat.

A kivitelezés későbbi szakaszában, az István út belső forgalmi sávjainak elkészültét követően az Újpesti Kulturális Központ előtt folytatódnak a vízvezeték-építési munkák. Ekkor a Jókai utca és a Király utca ideiglenesen zsákutcává válik, a Petőfi utcába pedig csak kis ívben, az Árpád út felől lehet majd bekanyarodni.

Kibővítik a parkolókat 

Nem csupán a főpálya szélesítéséről szól az M1-es autópálya fejlesztése: a beruházás a pihenőhelyeket, a csomópontokat, a kapcsolódó úthálózatot és a műtárgyakat is érinti. Az M0 és a Concó pihenőhely közötti 78 kilométeres szakaszon összesen hat pihenőhelyet teljesen átépítenek, a többit pedig bővítik és korszerűsítik. A fejlesztés részeként összesen 300 új kamionparkoló is létrejön az M1-es pihenőiben.

Új híd épül 

A Concó pihenőhelyen már a légifelvételeken is jól látszik az új kialakítás és a munkaterület előrehaladása. A bővített pihenőben több busz és 79 kamion számára alakítanak ki parkolóhelyet, miközben a környező utak nyomvonala is módosul. A pihenőhely átépítése műtárgyépítési feladatokat is magával hoz. A kiszélesített főpálya és a felhajtóág ugyanis nem férne el a jelenlegi híd alatt, ezért a meglévő műtárgy helyett egy új híd épül, mintegy 100 méterrel arrébb, új nyomvonalon. A régi hidat a későbbiekben elbontják. A kivitelezők jelenleg földmunkákat végeznek a területen, köztük bevágás- és töltésépítést. Emellett zajlik a geotextília fektetése, a javítóréteg építése, valamint a vízépítési munkák is.

A pihenők fejlesztése is része a nagy M1-es programnak

Az M1-es autópálya bővítése a kapacitásnövelésen kívül magában foglalja a családbarát pihenőhelyek kialakítását. Továbbá jelentősen bővítik a teherforgalom számára a kamionparkolók számát. A beruházás teljes ideje alatt az MKIF tájékoztatása szerint mindkét irányban biztosítják a 2×2 sávos közlekedést, így a személyautók és a tehergépjárművek is folyamatosan használhatják a pályát.

Az elmúlt hónapokban többször is beszámoltunk Budapest egyik legfontosabb hídrekonstrukciós projektjének mérföldköveiről. Most újabb jelentős állomásához érkezett a fejlesztés.

Már épülnek az új szerkezetek

A BKK tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban számos fontos munkafázis készült el vagy ért előrehaladott állapotba. Elkészültek az előregyártott hídszegélyelemek és a monolit hídszegélyek döntő többsége, miközben folyamatos a hídfők átépítése is.

Az Árpád híd felőli oldalon már az új vasbeton szerkezet épül, a Szentendrei út felőli hídfő újjáépítése pedig a következő hetekben kezdődik. Emellett a korrózióvédelmi bevonatok kialakítása is a végéhez közeledik, megkezdődött az új acél hídtartozékok beépítése, valamint tovább folytatódik a vízelvezető rendszer korszerűsítése.

Júniusban nagyrészt befejeződött a hídsaruk cseréje is, a még hátralévő munkák várhatóan július első felében zárulnak le.

A hídpálya helyreállítása következik

A szakemberek jelenleg a hídpálya geometriájának helyreállításán dolgoznak. A kivitelezés során egy előre nem tervezett, de szükségessé vált műszaki beavatkozást is el kellett végezni: egy kiegészítő betonréteg készül a meglévő pályalemezen, amely várhatóan július első hetére készül el.

Ezt követően a teljes hídpálya szigetelése, majd az új aszfaltburkolat kivitelezése következik. A következő hetekben az új dilatációs szerkezeteket is beépítik, emellett befejezik a kőburkolatok javítását és a szükséges cseréket.

Kánikulában is dolgoznak a kivitelezők

A tartós hőség a kivitelezésben részt vevő szakemberek munkáját is jelentősen megnehezíti. A BKK közleménye szerint több munkafolyamatot ezért a hajnali, illetve a késő délutáni órákra ütemeznek. A dolgozók váltott műszakban, rendszeres pihenőkkel és fokozott folyadékpótlás mellett végzik feladataikat, miközben a technológiai és munkavédelmi előírásokat is szigorúan betartják.

Ősszel újra megnyílhat az északi felüljáró

A jelenlegi ütemezés alapján a főbb hídfelújítási munkák a nyár végére lezárulhatnak, ezt követően pedig – a tervek szerint – ősszel ismét megindulhat a forgalom a felújított északi felüljárón.

A beruházás befejezéseként már csak kisebb javítási feladatok és a Flórián téri felszíni csomópont helyreállítása marad hátra.

A felújítás második üteme ugyanakkor továbbra is forgalomkorlátozásokkal jár. A BKK ezért azt kéri a közlekedőktől, hogy lehetőség szerint válasszák a közösségi közlekedést, különösen a nagy kapacitású kötöttpályás járatokat.

„Idén összesen 19 beavatkozást tervezünk az M3-ason, köztük a Keleti-főcsatorna hídját övező zajvédő fal bontását és építését, illetve a Mogyoródi, a Hatvan és a Rohod csomópontok felújítását is.”

Sok helyen a kötőréteget is újjáépítették

A főváros felé tartó pályaoldalon, a 21-25. kilométerszelvény közötti szakaszon a kivitelezés március végén indult és május 28-i dátummal sikerült befejeznie az MKIF szakembereinek. A beavatkozás az üzemi-, lassító-, gyorsító-, haladó- és előzősávokat is érintette – azokat, ahol az előző években nem történt burkolatfelújítás.

Emellett a Mogyoródi csomópont le- és felhajtóága is megújult.

„A felújítás több rétegben (többségében kopó- és kötőrétegben) készült, valamint kitisztítottuk kapcsolódó vízelvezető rendszert, kijavítottuk a sérült elemeket, tisztítottuk az elválasztósávokat a beton terelőelemek között” – közölték.

Bagnál híddilatációt is cserélnek

 A Budapest felé tartó pályaoldalon, a 37-45. kilométer között a terelés kiépítését május 18-án kezdte meg a koncessziós társaság. Itt is a burkolatok javítása és a kiegészítő elemek tisztítása volt a cél, azonban mivel ezen a szakaszon a korábbi években nagyrészt elkészült a felújítás, aránylag rövid szakasz karbantartása maradt az idei évre.

A 42. km-nél lévő, Budapest–Hatvan vasútvonal felett átívelő híd burkolatfelújításán túl a rossz állapotú dilatációk felújítása is szükséges.

„Mindkét terelésre elmondható, hogy az előző évek programjában már megújult burkolathoz kapcsolódunk, növelve az utazási komfortot” – összegezték.

Két sávon közlekedhetünk a felújítás alatt is

A tereléseket úgy alakítják ki, hogy az eredetileg rendelkezésre álló sávszámok a kivitelezéskor is megmaradjanak (sebességkorlátozás mellett), tehát kapacitáscsökkentés nem történik a felújítások miatt.

Az agglomerációs közlekedésben jelentős szerepet játszó mogyoródi csomópont megújítása már áprilisban befejeződött. „A kivitelezést úgy kellett ütemezni, hogy a tavaszi szünetben történjen a zárás, amikor kisebb az ingázó forgalom.”

„Június-júliusban pedig az országhatár felé tartó pályán is elvégezzük a burkolat felújítását, ami a csomópont megújítását is magában foglalja. Ezt a kivitelezést a nyári szünethez igazítva kezdtük meg, kb. egyhetes zárással.”

„Múlt hét csütörtökről péntekre, illetve most hétfőről keddre virradó éjszaka építettünk ki sávelhúzásos terelést az M1-es autópályán annak érdekében, hogy a forgalmat minél kevésbé zavarjuk” – írják közösségi oldalukon.

Két éjszaka alatt összesen 108 darab, egyenként 6 tonna súlyú betonelemet helyeztek ki a szakemberek.

Bár az M1-es autópálya bővítése alatt folyamatosan biztosítják az irányonkénti 2-2 sávot, vannak olyan esetek – hídgerenda-beemelés, tereléskiépítés, úttartozék-karbantartás –, amikor csak a forgalom további korlátozásával lehetséges a munkavégzés. Ezeket a feladatokat igyekeznek mindig éjszaka elvégezni.

Legyen mindig naprakész

Arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen munkafolyamatok révén születik az eredeti forgalmi rendből az új, kiszélesített pálya és mi az a 2+1+1-es terelés, az alábbi animáció nyújt segítséget.

A hiteles és gyors tájékoztatás érdekében külön weboldalt indított az MKIF az M1 bővítéséről. Ezen több nyelven, folyamatosan elérhetőek az M1-en történő közlekedés fontos és szükséges információi: az esetleges csomóponti zárások, pihenőhelyi korlátozások, illetve az aktuális forgalmi rend is látható térképen jelölve, de például a vészhelyzeti leállóöblök is fent vannak az oldalon.

„A bővítés teljes ideje alatt – hangsúlyozták – biztosítjuk a 2x2 sávot a közlekedők számára. Tehát Győr és Budapest irányába is adott lesz a 2-2 sáv. A személyautók és a teherautók is folyamatosan használhatják a pályát!”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első ütemben a Madridi utca és a Tél utca közötti szakaszt újították fel. Mostanra elkészültek a külső forgalmi sávok, a járdák kötő- és kopórétegei, valamint befejeződtek a járdaépítési munkák. A belső sávokban jelenleg az aszfaltozás utolsó fázisai zajlanak, miközben a zöldfelületek rendezése is megtörtént. A szakaszon új gyalogos-átkelőhely, valamint korszerű buszmegállók és buszöblök is létesültek.

A közösségi közlekedés is profitál a fejlesztésből

A második ütemben a Tél utca és az Árpád út közötti részen elkészült többek között a külső forgalmi sáv, a szegélyezés és a járdaburkolat jelentős része. A munkák részeként három autóbuszmegálló újul meg, két helyszínen már a bazaltbeton burkolat is elkészült. Emellett megtörtént a közműszerelvények szintre emelése és új víznyelők beépítése is.

Az Árpád úttól északra jelenleg a szegélyek átépítésén dolgoznak a szakemberek, miközben befejeződött a Városháza előtti térburkolat korrekciója. A főépítésvezető szerint a kivitelezés a terveknek megfelelően halad, így a fejlesztés várhatóan a kitűzött határidőre elkészülhet.