Átfogó árvízvédelmi fejlesztésekkel javult a Rába völgyében élők biztonsága

A Rába-völgy árvízvédelmi fejlesztésére európai uniós és hazai források felhasználásával több mint 3,5 milliárd forintot fordítottak – adta hírül a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hétfőn. A fejlesztés - amely kilenc különböző helyszínen zajlott - a Rába folyó teljes magyarországi szakaszát érintette Szentgotthárdtól Győrig. A komplex beruházás a Szabadics Építőipari​ Zrt. kivitelezésével valósult meg.

A projekt célja az volt, hogy átfogó árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága.

A fejlesztéssel az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok sikeresebben megelőzhetővé válnak, ami kedvezően hat a térség gazdaságára, hiszen a biztonság alapfeltétele egyebek között a turizmus fejlődésének és a településfejlesztési törekvéseknek is.

Vasbeton támfalat építettek és töltést magasítottak

A vízügyi szakemberek részletezése szerint a szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszon, Szentgotthárd belterületén a Rába bal partján 739 méter hosszúságban megerősítették a támfal vastagságát, illetve új vasbeton támfal is épült. A folyó jobb partján 110 méter, továbbá a Lapincs jobb parti védőtöltésének 180 méter hosszúságú szakaszán magasították és megvastagították a töltést, valamint a két zsilipet is átépítették.

A körmendi folyószakaszon 382 méter hosszúságban szintén vasbeton támfal épült, illetve 741 méter hosszan erősítették meg a támfalakat. Az úgynevezett Büdös-árok keresztezésénél új szivattyútelep épült, illetve a 86-os számú főúton a Rába-híd alatt a környezet rendezésével és padkasüllyesztéssel javították a meder vízelvezető képességét.

A sárvári árvízvédelmi szakaszon a Rába bal parti védőtöltése mentén, az Aranyos-éri zsilipnél mobil szivattyúk elhelyezésére alkalmas szivattyúállást alakítottak ki.

Győr belterületét is érintette a fejlesztés

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Pápoc, Ostffyasszonyfa és Kenyeri településeken 6400 méter hosszan épült meg állandó árvízvédelmi töltés, Csöngén és Kemenesszentpéteren pedig tereprendezéssel alkalmi védekezésre alkalmas magaspartokat alakítottak ki.

Győr belterületén a Rába bal parti töltése mellett elkészült az a mentett oldali szivárgó kútsor, amely árvízi helyzetben csökkentheti a talajvizet.

A projekt során a szentgotthárdi gátőrház, illetve a körmendi és sárvári védelmi központ is megújult. Az árvízvédelmi beruházás részeként korszerűsítették az észlelőhálózatot, átépítették a körmendi és a sárvári vízmércét, szenzoros távmérő állomásokat, hidakra szerelhető radaros távmérő vízszintregisztráló eszközöket és lapvízmércéket telepítettek.