Három nógrádi tavat is véd ez a fejlesztés

Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben.

A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magában foglalja

 - emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) államtitkára a Bánapátin tartott sajtóeseményen a tárca május 14-én kiadott közleménye szerint.

 

 

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki.

 

 

A klímaváltozásra adott reakció

A jelenlegi fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra.

 

 

Három tó feltöltődése ellen küzdenek

A három legnagyobb tó - a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó - hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100-300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2-50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki.

A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását - áll a közleményben.

 

 

A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását. A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez - emelte ki az államtitkár. Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére - tette még többek között hozzá.