A Duna áradása nyújt átmeneti segítséget az aszály elleni küzdelemben

A dunai árhullám és annak következményeként, a magas vízállás megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy elkezdhessék a folyó Tolna vármegyei holtágainak vízpótlását - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel. Az aszály elleni küzdelemben a dunai magas vízszint általi többletet vízvisszatartásra, vízpótlásra és vízutánpótlásra használják.

A beengedett félmillió köbméter víz az éves párolgás felét pótolja

A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével, mintegy 25-30 centiméteres emelkedést tudnak elérni a holtágon - ismertették, hozzátéve: a háromnapos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudják növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótolják.

A víz útja

Amikor a Duna a Sió-torkolati műnél (Sió-árvízkapu) tetőzik, az árhullámot beeresztik a Sió-csatorna irányába, majd a Sió-árvízkaput zárják, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a kutyatanyai zsilip megnyitására a Sió-csatorna felől a tolnai Holt-Duna irányába. Hangsúlyozták: a vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve - mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog - ezzel biztosítják a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is.

 

A közvetett úton történő vízpótlás a holtágak számára létkérdés

Kitértek arra is, hogy a Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mivel a holtágaknak nincs kapcsolatuk az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet - jegyezték meg.

 

A tervek már elkészültek a holtágak rehabilitációjára

Ahogy arról már korábban az MTI és számos portál hírt adott, elkészült a Tolnai Duna-holtágak rehabilitációjának tervezése tavasszal a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és a Meridián Mérnöki Iroda Kft. közreműködése által.

A Duna jobb partján, Paks és a Sió között húzódó faddi, bogyiszlói és tolnai Duna-holtág a 19. századi folyószabályozás előtt élő szakaszok voltak; a 30 kilométer hosszú, 2-10 kilométeres sávban lévő holtágak az éghajlatváltozás és a csapadékhiány miatt mára jelentősen eliszaposodtak. Beavatkozás nélkül viszont, hosszú távon eltűnik a holtágrendszer.

Az előzetes becslések szerint 40 milliárd forintra lenne szükség a munkálatokhoz

A teljes rehabilitáció költségvetését a kiviteli tervek elkészültével lehet meghatározni, a tervezői becslés alapján mintegy 40 milliárd forintba kerülne, amire jelenleg hazai és európai uniós forrás sincs. A tolnai holtág vízpótlását a doromlási szivattyútelep helyreállításával lehetne megoldani, amellyel az élő Dunából szivattyúzhatnak vizet a holtágba.