„A semmiből nőnek ki cégek” – így reagálhat az építőipar

Hegedűs Gergely

2016.02.15

Az építőipar fizikai munkásainak bérei egyelőre messze elmaradnak az országos átlagtól, az utóbbi időben viszont egyre közelítik azt, és akár utol is érhetik. Az ágazat szabad kapacitása ugyanis kevés a felpörgő ingatlankereslethez, így elkerülhetetlen a béremelés és a szakmunkások hazacsábítása. Az ÉVOSZ 1400 milliárd forintos többletmegrendelést vár a kormány intézkedéseitől, ugyanakkor számításaik szerint a béremelések miatti drágulás egy új ház építésénél 40 százalékot elvesz az áfacsökkentés kedvező hatásából.

A portfolio.hu elemzésében arra kereste a választ, hogy az építőipar mennyire tud megfelelni a kormányzati intézkedésektől megugró ingatlankeresletnek.

Nem maradt más, csak a hazacsábítás

A cikkből kiderül, az ÉVOSZ becslései szerint a következő három évben 20 ezer lakás építése kezdődhet meg az intézkedések hatására. Ugyanakkor a szervezet őszi felmérésében négyszáz cég nyilatkozott úgy, hogy az akkori alacsonyabb rendelésállomány mellett sincs elegendő munkaerő a piacon. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Magyar Nemzetnek decemberben hangsúlyozta: nagy kérdés, hogy a piac hogyan tudja majd megfizetni a jó szakmunkásokat, ugyanis ettől függ, hogy itthon tarthatók-e, vagy pedig folytatódik a kivándorlás.

Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke is hasonlóan nyilatkozott nemrég. Elmondta, a készházszerelő csapatok nagy része a válságot követő időszakban külföldre ment a megrendelések és a jobb fizetés után, így most komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Kárpáti arról is beszélt, hogy egy-egy csapat 5 emberből áll, és tagjait nem lehet egyik napról a másikra kiképezni. Meglátása szerint a helyzet annyira rossz, hogy az újsághirdetésekre egyáltalán nincs jelentkező, így nem marad más lehetőség, mint a külföldre - leginkább Németországba - távozott szerelőcsapatok hazacsábítása.


Mennyi a szabad kapacitás?

A portfolio.hu azt írja, 2015 végén körülbelül 275 ezren dolgoztak - szellemi és fizikai foglalkozásúak összesen - az építőiparban. Ez magasabb, mint a 2013 eleji 230 ezres mélypont, ám még jóval alacsonyabb, mint a 2006-2007-es 330-340 ezres csúcs. 2015 harmadik negyedévében 83 ezer fizikai munkást alkalmaztak az építőiparban, amely statisztika 2006-ban még 110 ezer főnél járt.

A munkaerő-felmérés tavaly körülbelül 20 ezer olyan munkanélkülit számolt, akiknek az előző munkahelye az építőiparban volt nyolc éven belül. Az NGM pedig nemrég azt közölte, hogy a regisztrált álláskeresők közül decemberben 17 ezren voltak, akik az építőipar területén kívántak elhelyezkedni.

A cikk szerint ekkora szabad kapacitás kevés lesz a cégek megnövekvő munkaerőigényéhez. Ráadásul a legtöbb építőipari foglalkozás évek óta hiányszakmának számít. A problémát az NGM már kiemelten kezeli, ugyanis az ilyen képzéseket ingyenesen (állami ösztöndíjjal) lehet elvégezni, de ennek hatása csak hosszabb távon érvényesül.

Hogy állnak most az építőipari bérek?

Bár a Kinbaum felmérése nemrég az építőipari béreket az országos bérszint fölöttinek mutatta ki, az ágazat fizikai munkásainál ennek ellenkezőjére utal a portfolio.hu által hivatkozott KSH adat. Eszerint a fizikai foglalkozásúak nettó keresete 103 ezer forint körüli összeg volt 2015 harmadik negyedévében az építőiparban, ami jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, ami ekkor 159 ezer forintot tett ki.

Ugyanakkor az építőipari fizikai foglalkozásúak keresete gyorsabban emelkedik, mint a nemzetgazdasági átlag. Míg a nemzetgazdaság szintjén lényegében most sikerült, illetve mostanában fogjuk elérni a 2006-os keresetek reálértékét, addig az építőiparban 7,2 százalékkal feljebb járnak a reálbérek. Csökkeni tudott tehát a bérszakadék az átlagkeresethez képest. Ettől függetlenül a bérek így is nagyon alacsonyak, a külföldi fizetésekkel egyelőre nem képesek felvenni a versenyt.

Ennyivel drágítja a házakat a szükséges béremelés

Az ÉVOSZ becslései szerint a következő három évben 20 ezer lakás építése kezdődhet meg a kormányzati intézkedések hatására, ami 1400 milliárd forintnyi megrendelést adhat az építőiparnak, így jelentős munkaerő-igénnyel jár majd.

A kereslet növekedése tehát további béremeléseket fog kikényszeríteni a szektorban, ami az építkezések költségét is megdobja majd. Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnökének becslése szerint a magasabb bér miatti többlet munkadíj egy házra vetítve mintegy 2 millió forint. Mint azt korábban elmondta, egy földszint és tetőtér beépítéses ház - 150 négyzetméteres alapterülettel, alapozás nélkül - 30 millió forintba kerül az 5 százalékos áfával, ez a többlet szerelési díjjal 32 millió forintra emelkedik, így máris 3 millióra olvad az áfacsökkentésből adódó 5 milliós árkülönbözet (ez 40 százalékos csökkenés).

Hársasi Tibor, a Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesület elnökének elmondása szerint az emelkedő bérek mellett alsó hangon 200 ezer forint + áfa négyzetméterárral kell számolni, így egy könnyűszerkezetes ház építése alapesetben, mindenféle extra nélkül is 20-25 millió forintba kerülhet.

„Semmiből nőnek majd ki építőipari cégek”

A szükséges munkaerő fellelése terén az ingatlanfejlesztő cégek arra számítanak, hogy nekik lesz nehezebb dolguk, és várhatóan a szakmunkások kisebb csapatokban inkább a magánemberek családi ház építéseire fognak "elszegődni", mivel a nagy cégeken, generálkivitelezőkön keresztül kevésbé jövedelmezőbb számukra munkát vállalni, ráadásul ők kötbért is kivetnek, ha nincs időben kész a projekt - mondta el tapasztalatait Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője a Portfolio-nak. Úgy véli, a kivitelezők számára ez egy valós érv a kisebb saját projektek mellett, ugyanakkor szerinte kérdéses, hogy ezek egy több százmilliós megbízással is fel tudják-e venni a versenyt.

Az Otthontérkép szakértője hozzátette: várható, hogy a "semmiből" nőnek majd ki - főleg vidéken - építőipari vállalkozások, amelyek bár kevésbé stabil szakmai háttérrel rendelkezhetnek, de mindenképp segíthetnek a CSOK által generált igények kielégítésében.

(portfolio.hu)

építőipari cégekáfacsökkentésCSOKépítőiparlakástámogatás