Tartósabb, költséghatékony és biztonságosabb is a végeredmény, ha az útépítés és -felújítás során bitumenemulziót használnak az aszfaltrétegek közötti tapadás erősítésére – hangsúlyozza többek között a Bitunova, a Stravia, a Colas és a Duna Aszfalt.
Május 31-én, Székesfehérváron tartották meg a II. Bitumenemulziós napot, melyet idén a Bitunova csoport, a Stravia Emulziógyártó és Útfenntartó Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a HAPA Magyar Aszfaltipari Egyesülés szervezett meg. A szervezők úgy vélik, az útépítési szakmában tevékenykedők és az úthasználók között konszenzus alakult ki arról, hogy az utak kivitelezése és karbantartása a megfelelő technológiával és minőségben kell, hogy történjen. Ehhez pedig elengedhetetlen a bitumenemulzióból készülő kötőrétegek használata.
Mindezt Szilvai József Attila, a Magyar Közút műszaki vezérigazgató-helyettese is hangsúlyozta nyitóbeszédében. Hozzátette, az útfelújításnak volt rossz korszaka is Magyarországon, de szerencsére most egy 150 milliárd forintos útfelújítási program kezdetén járunk, amely nem csak uniós, hanem hazai forrásokból is történik. Ehhez csatlakozva Herwig Sumetzberger, a Strabag konszernhez tartozó Bitunova csoport direkció vezetője örömét fejezte ki, hogy második alkalommal is megvalósulhatott a konferencia, s kiemelte, hogy a bitumenemulziót fejlesztő és gyártó osztrák Bitunova 1991 óta van jelen Magyarországon.
Világviszonylatban is átfogó képet adott a bitumenemulzió alkalmazásáról Étienne Le Bouteiller, az International Bitumen Emulsion Federation (IBEF) ügyvezető igazgatója. Az 1996-ban Párizsban alakult IBEF hat taggal indult, de mára már húsz országból csatlakoztak hozzá útügyi szervezetek. A magyar HAPA tavaly lépett be, de például Kenya is új tagnak számít. Az IBEF a legjobb gyakorlatokat igyekszik összegyűjteni és terjeszteni a bitumenemulzió alkalmazásához kapcsolódóan, tevékenysége kiterjed például a biztonsági előírásokra és a szabványokra is.
Le Bouteiller elmondta, tavaly 8 millió tonna emulziót gyártottak összesen, a legtöbbet ebből az Egyesült Államok termelte, a második helyen pedig Franciaország áll. A világ átlagát tekintve a bitumenemulzió alkalmazásának aránya a bitumenéhez képest mindössze körülbelül 10 százalék, Magyarországon pedig csak 7,5 százalék. Adatot gyűjteni ebben a témában nem minden országban könnyű, de jelenleg folyamatban van egy új adatfelvétel, melynek eredményeit 2018-ban egy nizzai útügyi csúcstalálkozón (Pavement Preservation & Recycling Summit) fogják bejelenteni.
Az IBEF álláspontja szerint a kötőréteg alkalmazása minden réteg aszfalt után óriási jelentőségű, beleértve az alapréteget is. Felméréseik alapján egy út élettartama több mint kétszer olyan hosszú lehet bitumenemulzió alkalmazása mellett, mint anélkül (egyébként azonos szerkezet esetén). Ráadásul a jobb tapadás miatt a bitumenemulzió alkalmazásával készített utakon a közlekedés biztonsága is nagymértékben megnő.
A bitumenemulzió alkalmazása első körben nem olcsó, hosszú távon azonban költséghatékony és környezetbarát. Nem csak útépítéskor alkalmazandó, nagyon fontos az utak folyamatos karbantartása is, mivel ez szintén sokkal takarékosabb megoldás, mint az út élettartamának lejárta után helyreállítani. Az IBEF azt javasolja, hogy az út átadása utáni első 15 évben kerüljön sor karbantartása, ellenkező esetben csak növekedni fognak a költségeink, és a munkavégzés közbeni széndioxid kibocsátás is megnő.
Étienne Le Bouteiller hangsúlyozta: ebben a kérdésben az útfenntartóknak és az úthasználóknak együtt kell működniük, hiszen a jó állapotú utak a fenntartóknak kerülnek sok pénzbe, a rossz állapotú utak pedig az úthasználóknak, meg kell tehát találni az optimumot, amely mindkét fél részéről elfogadható. Kiemelten igaz ez a nagy forgalmat lebonyolító utak esetén. Az IBEF hosszú távú célja, hogy minden autó-, kerékpár- és gyalogos úton a jövő mobilitását szolgáló karbantartás és modernizálás menjen végbe.
A konferencia során számos előadás elhangzott a különböző technológiákról, műszaki megoldásokról, szabályozásról és eddigi tapasztalatokról. Harald Zaismann, a Bitunova Kft. főtechnológusa a hideg, kevert felületi bevonatról beszélt, amely az utat teljes felületében lezárja és vékony rétegű. Jobb az esővíz elvezető képessége, kevesebb vizet vernek fel róla a járművek, mindez növeli az élettartamot és a közlekedésbiztonságot is.
Lancsák Ildikó, a Colas Út Zrt. üzletfejlesztési vezetője bemutatta a cég emulzió üzletágát, mely az 1980-as évek elején indult. A Colas Gyöngyösön kezdte az üzemépítést, az itteni keverőtelep három bitumen tartállyal és egy 25 tonna/órás kolloid malommal rendelkezik. A cég még hat aszfaltkeverővel bír, mindegyiken megtalálható egy-egy bitumenemulzió tartály. Ezekben a tartályokban csak a c60-as emulzió, Gyöngyösön viszont a c40-es típus is elérhető. Lancsák Ildikó felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi útügyi szabályozás mindkét bitumenemulzió típust engedélyezi a ragasztásra, de a hamarosan megújuló szabályrendszer ki fogja zárni a c40-est. A Colas szerencsére évek óta csak a c60-asat használja ragasztásra, és az ezzel készült utakat folyamatosan karbantartják.
Az üzletfejlesztési vezető szerint a kulcs az élettartam-felújítás, azaz a jó technológia alkalmazása a megfelelő időben. Az utakhoz általában 5-7 év után kell először hozzányúlni, és minden szakaszra megvan a megfelelő módszer.
Rosta Szabolcs, a Duna Aszfalt munkatársa beszámolt róla, hogy 2016 nyarán a cég Ammann EmulTEK emulzió üzemet telepített Lakitelken található aszfaltkeverő telepükre. Itt a c60b1 típusú gyorsantörő emulzió gyártása folyik, amit a meglévő vagy frissen épített út-pályaszerkezeti rétegre épülő aszfaltréteg ragasztása, valamint a két réteg összekötése során alkalmaznak. A telepen található kolloid malom kapacitása 6 tonna/óra, ami kizárólag a cégcsoportot szolgálja ki, de emellett máshonnan is vásárolnak emulziót.
A Magyar Építők kérdésére válaszolva Rosta Szabolcs méltatta a konferencia szervezését és előadásait. Hozzátette azt is, hogy a lakitelki fejlesztés a Duna Aszfalt részéről a jelenlegi nagyszámú projekt miatt különösen indokolt volt, de emellett egy nagyobb központosítás része, hiszen a tavalyi év során települt Lakitelekre a cég központi laboratóriuma is.
A konferencia zárásaként Orbán Balázs a HAPA nevében elmondta, hogy az EAPA nevű szervezetnek (European Asphalt Pavement Association) már 25 éve tajgai, s ez alatt az idő alatt rengeteg jó gyakorlatot sikerült tőlük átvenni. Ugyanezt reméli az IBEF tagságtól is, ami azonban még csak egy éve tart. Jelezte, a jövő évben mindenképp megszervezik a III. Bitumenemulziós napot is, hiszen nagy szükség van a témában az iparági összefogásra.
A program szórt és kevert felületi bevonat bemutató szakaszok építésével zárult, mely folyamatról galériánkban is láthatóak képek.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.