Száz milliárdos fejlesztés alapozta meg az építőipar ugrását

Kihívások és válaszok - ezt a célt határozta meg nyitóbeszédében Koji László az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének konferenciáján. Az ÉVOSZ elnöke a debreceni eseményen utalt rá, hogy az elmúlt három évben bemutatott 80 százalékos növekedésre nagyon régen volt példa az ágazat történetében.

A 2018-ban elkönyvelt a 3347 milliárdos teljesítmény az elmúlt 15 év legmagasabb kibocsájtása volt.

További jelentős eredmény, hogy az idei várható 5 százalékos GDP-növekedésből várhatóan az építőipar 1,2 százalékpontot teljesít.

Az adózási környezet inkább a cégek szaporodását ösztönzi

Tóth Istvánné, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke beszédében az ágazat szerkezetére utalva emlékeztetett, mindössze 23 cég van az országban, ami nagyvállalatnak számít. Ugyanakkor a cégek 97 százaléka mikro, kis- és középvállalkozás. Ráadásul 2015 óta az építési vállalkozók száma 89 ezer főről 101 ezerre duzzadt. „Ez a folyamat szembe megy azzal az elvárással, hogy a versenyképes középvállalkozások alapozzák meg az ágazat termelékenységét” – hangsúlyozta. Hozzátette, a helyzetet az átalanyadózás negatívan befolyásolja, miután a vállalkozókat abban teszi érdekeltté, hogy egyszerre több céget működtessenek.

Arra is kitért, hogy az építőipar kimagasló teljesítményét egyrészt a nagyfokú technológiai fejlesztés alapozta meg, amire az elmúlt 3 évben 100 milliárd forintot szántak a cégek.

Ebből 25 milliárd forintot biztosított a kormány. További fontos adat, hogy az elmúlt három évben 100 ezer emberrel nőtt a foglalkoztatottak száma az iparágban, mely ezzel elérte a 2009-es létszámot.

A külföldi beruházások egyharmada Debrecenbe érkezett  

A folytatásban Dr. Papp László polgármester Debrecen városfejlesztési programját ismertette. Szavaiból kiderült, ma több mint 700 hektáron zajlanak iparfejlesztési munkálatok a városban, amiből a BMW 400 hektárt fed le, a hozzá kapcsolódó beszállítói park 100 hektárt tesz ki. Arra is utalt, hogy bár a világgazdaságban várható lassulás az építőiparra is hatással lesz, a Debrecenben 2014 és 2019 között beindult folyamatok pontosan ezt az időszakot fogják áthidalni, kompenzálva a visszaesést. „Rendkívül komoly gyárépítések és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések néznek majd szembe az esetleges lassulással.”

A sikerrel megvalósult nagyobb fejlesztések között megemlítette a számos tömegrendezvénynek rendeszeresen otthont adó nagyerdei stadion építését, a Víztorony hasznosítását és a parkerdő teljes rendbe tételét. Kifejtette, 2018-ban a Magyarországra érkező befektetések egyharmada Debrecenbe jött. „Azt tapasztaljuk, hogy a következő években is hasonló lesz a tendencia, a 700 hektárnyi iparterület pár éven belül teljesen beépül.

Ilyen mértékű iparfejlesztés nincs jelenleg Európában.”

Hozzátette, az utóbbi évek fejlődésére alapozva a munkaerő megtartása reálissá válik, így a lakosság bővülését kísérő építkezésekre is számítani kell.

Kulcsfontosságú a hozzáadott érték növelése

Az Információs és Technológiai Minisztérium részéről elsőként az iparági stratégiákért és szabályozásért felelős államtitkár tartott előadást a konferencián. Dr. Nagy Ádám nemzetgazdasági szinten mutatta be az építőipar szempontjából is fontos versenyképességi mutatókat, majd áttért a makrogazdasági alapvetésekre, melyek a versenyképesség fenntartásához kellenek. Beszédében hangsúlyozta, a hozzáadott értéket növelő cégek tudják megőrizni a versenyképességüket. 

Az építőipar 2019-ben fennálló kihívásaira áttérve kifejtette, a stabil magyarországi beruházási környezetnek köszönhető fejlődés

az elkövetkező években olyan megrendeléseket generál az ágazatnak, melyeket jelenlegi htékonyságával nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudna teljesíteni.

"A következő hat évre 2018-ban 25 ezer milliárd forintnyi megrendelés várható az állami és a piaci szférából. 2018-ban az építőipar teljesítménye 3347 milliárd forint volt, ez a volumen hat év alatt nem lesz elegendő a megrendelések teljesítéséhez." A megoldásról szólva rámutatott, a nagyvállalatok technológiai szintjét kellene a kisebb cégeknek elérnie a termelékenység növeléséhez. 

A magánszféra is beszáll a munkásszállók üzemeltetésébe

Záró előadóként az ITM munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Marczinkó Zoltán a versenyképesség fenntarthatóságát munkaerőpiaci szempontból elemezte. Kiemelte, az építőipar növekedése idén is szép dinamikát mutat, ezzel együtt a többi gazdasági ágazat is jelentős növekedésben van. "A kormány célja az, hogy ezt a tempót a következő években is megőrizze, és a jó eredményekre alapozva tovább tudja csökkenteni az adóterheket."

Arra is kitért, hogy a növekvő gazdaság egy növekvő munkaerő igénnyel párosul. Ennek kielégítését segíti, hogy a jövőben a munkásszállók építését és üzemeltetését kiterjesztik az önkormányzati szférán kívül a magánszférára is. "Bízunk benne, hogy ez a bővítés az építőipar szereplőit is segíti majd." Beszédében kiemelte, az elmúlt években a 25 év alatti és az 55 év feletti korosztály foglalkoztatása is javult.