Bár a sajtó hírei nem erről szólnak, lapunk felmérése szerint a koronavírus okozta sokk elmúlása után alapvetően bizakodóan tekint előre építőipar. A kivitelezők a problémáik megoldására az elbocsátást nem tartják jó megoldásnak, és megoldhatónak látják a kivitelezés során jelentkező problémákat.
Miután szinte naponta jelennek meg az építőipart "temető” tartalmak a hazai sajtóban, a Magyar Építők szerkesztősége 60 hazai nagyvállalat vezetője számára tíz kérdést tett fel a válsághelyzettel kapcsolatban. A cégvezetők válaszai alapján az építőipar problémai távolról sem megoldhatatlanok.
Lapunk egy online kérdőív segítségével tájékozódott a járvány miatt kialakult helyzetről. Tíz kérdésünkben azt vizsgáltuk, hogy a rendkívüli helyzet kihívásait mennyire látják kezelhetőnek vagy nehezen kivédhetőnek.
A cégek 1-től 10-ig tartó skálán jeleztek vissza számokkal: az 1-es szerint az adott téma egyáltalán nem okoz gondot, a 10-es a teljesen kezelhetetlen szintet jelöli.
A legfontosabb kérdésre, miszerint a kivitelezők a COVID-19 járvány miatt tapasztalnak-e megoldhatatlan problémát a kivitelezési projektek során (akár beszállítói, tervezői, megrendelői, alvállalkozói, generál kivitelezői oldalon) a válaszok a legrosszabb 10-es értékhez képest 2,93 századot mutatnak. A cégek tehát alacsony kockázatúnak látják ezt a problémát, mindössze néhány vállalat jelölt meg magas értéket ebben a kérdésben.
A hitelintézetek bizalmatlanná válása a járvány kapcsán már egy kicsit nagyobb kockázatú probléma az ágazat számára, itt ugyanis 3,93-as érték jött ki átlagosan.
Szintén még kevésbé jelentős problémaként látják 3,4-es értékkel a külföldi munkavállalók távozását Magyarországról. Ugyanakkor a 3,2-es érték alapján szinte mindenki foglalkoztatna Magyarországra hazatérő, eddig külföldön dolgozó építőipari szakembert.
Az ágazat várakozásai egyelőre vegyes képet mutatnak. Az elkövetkező következő 24 hónapban az építési közbeszerzési és magánberuházások számának csökkenésére a vállalatok egy része egyáltalán nem számít, és kifejezetten alacsony számokkal jelezte bizakodását. Ugyanakkor nagyjából ugyanannyi cég magas számokkal jelzett vissza, így végül nagy szóródással jött létre a válaszok 5.13-as átlaga.
A cégvezetők a járvány miatt az építés-beruházási projektek előkészítésének a lassulását tapasztalják, a felsoroltak közül ez bizonyult a legkomolyabb kihívásnak a 6,2-es átlaggal. Emellett a cégek erősen közepes kockázatnak tartják a 6,07-es értékkel, hogy a közbeszerzési eljárások és magánberuházások száma csökken.
A társaságok az euro/forint árfolyamváltozás kockázatát 4,53-as értékű nehézségűnek ítélik a 10-es fokozatú listán. Ugyanakkor pozitív üzenete az ágazatnak, hogy a létszámleépítést mint a nehézségek rövidtávú megoldását a vállalatok szinte egyöntetűen kizárták: erre a kérdésre a válaszok 1.93-os átlagot mutattak.
A tizedik kérdésnél, miszerint az ágazat inkább nyertese, vagy vesztese lesz-e a válságnak, a válaszok 3,67-es átlaga azt mutatja, hogy a hazai építőipari vállalatok elsőszámú vezetői a vészhelyzet első napjaiban mindenkire rátelepedő pánikhangulat elmúlása után, jelenleg úgy látják, hogy a válságból is tud profitálni az iparág.
Rövidesen vízi útjára indul Paks II. történetének első elkészült nagyberendezése, az 5. blokk zónaolvadék-csapdája. A 730 tonnás berendezés a Pakson épülő blokktípus egyik, úgynevezett passzív biztonsági berendezése, ami arra szolgál, hogy ha a szinte lehetetlen is bekövetkezne, meggátolja annak káros környezeti következményeit.
Az Építőipari Nívódíjjal jutalmazott projektben nem csupán a volumen miatt születtek páratlan megoldások a Market generálkivitelezésében és az Óbuda Group lebonyolításában.