A BAHART egy olyan hosszú távú fejlesztést indít el, amely évszázados léptékű változást hozhat a Balaton hajóközlekedésében. A vállalatnak 50-60 éve elmaradt munkákat és beszerzéseket kell pótolnia, de ezt világos terv és egy olyan szakember segíti, aki több vállalatnál is sikerrel kezelt hasonló helyzeteket. Interjú Szabadics Zoltánnal.
Átfogó fejlesztésekbe kezd a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART), a koncepció célját és legfőbb elemeit Szabadics Zoltán, az igazgatótanács elnöke mutatta be lapunknak. Szavaiból kiderült, a kormány kiemelt célja, hogy a balatoni turizmus, a balatoni hajózás fejlődjön és európai színvonalon tudja hajózási feladatait ellátni a BAHART. Alapvető elvárás, hogy a vállalat a közcélú vízi közlekedést egy megújult flottával és megújult körülmények között, gyorsabban és hatékonyabban tudja biztosítani a Balatonon.
„A változás ugyanakkor az utasok szempontjából is jelentős,
mert jelen pillanatban annyira elavult rendszereink vannak, hogy azok sem az utastájékoztatást, sem a kényelmet, sem az üzembiztonságot nem oldják meg megfelelő színvonalon”
– fogalmazott Szabadics Zoltán. „A társaság jelenlegi eszközeit és működését tekintve a kitűzött cél kizárólag akkor tud teljesülni, ha komoly fejlesztéseket hajtunk végre és racionalizáljuk a működést”.
Ezek szükségességét azzal érzékeltette, hogy a hajóállomány átlagéletkora ötven év felett van, ugyanakkor a kikötők több mint száz évvel ezelőtt készültek, és 30-40 évvel ezelőtt kaptak utoljára komolyabb felújítást. „Ezek a fejlesztések nem voltak akkora léptékűek, mint amelyet most tervezünk, így összességében nem túlzás azt mondani, hogy Széchenyi István korszaka óta, a most kezdődő időszakban történik meg a balatoni hajózás legnagyobb fejlesztése.”
Az elnök hangsúlyozta, a munkák nem csak az eszközparkot, hanem annak az alapinfrastruktúráját, a fogadó kikötőket és a kiszolgáló létesítményeket is érintik.
A BAHART összesen 22 kikötőn keresztül bonyolítja le a Balaton hajózását, valamint kikötői hátteret ad gyakorlatilag a tó teljes nagyhajós közlekedésének. Közülük húsz kikötő a közforgalmat szolgálja, kettő pedig üzemi céllal működik. A közlekedés javát a rév bonyolítja le, amely 1,2-1,3 millió utast mozgat évente Tihany és Szántód között. Ez a szám kiegészülve a személyhajók forgalmával évente kétmillió utast jelent a BAHART járművein, amivel a cég messze a legnagyobb volumenű vízi közlekedést biztosítja hazánkban.
A fejlesztések elsőszámú fókusza a fenti számoknak megfelelően a révforgalmat biztosító eszközökre és létesítménykere irányul.
A négy komp közül egyet újítottak fel az elmúlt években, kettőnél elkerülhetetlen, a negyedik esetében pedig sürgető lenne.
A közlekedési eszközök mellett a teljes infrastruktúra is megújul. „A Tihany és Szántód révkikötők esetében is folyamatban van egy fejlesztési koncepció készítése, de általánosságban elmondható, hogy a két kikötőt kiszolgáló közművek és utak, a környezet, a kikötőépületek és a hajókat ellátó tér is megújul."
Emellett a jegyhez jutást gyorsítva, illetve a várakozást rövidítve a beléptetők, a felvezetők és a várakozó terek is megújulnak. Hozzátette, az új kikötőknek a hosszabb távon remélt emelkedett forgalmat is ki kell tudniuk szolgálni.
A koncepció második fő eleme az elöregedett flotta megújítása, melynek tagjai jelentősebb fejlesztéseket nem kaptak az elmúlt fél évszázadban. A flotta 21 személyhajóból áll, amelyből a kihasználatlan járatok megszüntetése után 16 működik tovább, a cég adatai szerint előbbiek között volt olyan járat, amelyen mindössze 300, illetve 700 utas volt az egész évben 2019-ben.
A modernizáció a hajócserék elindítását jelenti.
„Miután egy-egy új hajó beszerzése milliárdos tételként komoly beruházás, ez egy hosszú távú folyamat.”
Szabadics Zoltán a flotta fontos elemeként említi a 23 ipari célú hajót is, melyek megújulása távolabbi cél. A többek közt uszályokból, vontatóhajókból, úszódarukból és úszó markolókból álló ipari flotta a cég üzemeltetését és a Balaton fenntartásához szükséges műszaki munkákat szolgálja.
Az átszervezés harmadik része a műszaki feltételek megteremtése a fejlesztésekhez. „Ezek legfontosabb eleme a hajók szerelését biztosító sólyatér bővítése. Ez egy több mint 50 éves és 30 éve nem fejlesztett terület, melynek meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy egyszerre két hajót tud majd fogadni.” Ez azért fontos, mert a beszerzett új hajók összeszerelése fél évet vesz majd igénybe, ugyanakkor ezalatt az idő alatt az úgynevezett parti szemlék (a hajókon a sólyatérben elvégzett hatósági ellenőrzések – a szerk.) és a karbantartások sem állhatnak le.”
A fejlesztésekre jelenleg az állam által a BAHART-ban végrehajtott 6,6 milliárd forintos tőkeemelés biztosít meglévő forrást. Az a még folyamatban levő egyeztetések után dől el, hogy ebből a forrásból a koncepció mely elemeit hajtják végre elsőként. Szabadics Zoltán hangsúlyozza,
ezzel a lépéssel egy hosszú távú folyamat indul el, először a legsürgősebb intézkedések és fejlesztések valósulnak meg, a tovább lépésekhez az értékesítésekből és bérleti díjakból befolyó összegek nyújtanak majd fedezetet.
Ez az első fejlesztési csomag a flotta tekintetében új vízi járműveket jelent, melyekre a közbeszerzési eljárás hamarosan elindulhat. „A BAHART szakembereinek javaslata alapján, a tulajdonos döntése után a komp, valamint egy kisebb típusú katamarán beszerzése kezdődik el, amelyek Badacsony és Fonyód között fognak közlekedni, de ezek mellett lesznek 50-100 fős modern hajók is.”
Az új hajók nagyságrendekkel modernebb eszközöket hoznak a balatoni hajózásba.
„Csak a motorokat tekintve nagy ugrás lesz, hiszen az új uniós szabályozások ma már csak a legszigorúbb környezeti normáknak megfelelő és gazdaságosan üzemeltethető egységek beépítését engedik.
Jelenleg az idős hajók miatt a karbantartás és az üzemanyag komoly költségtétel a BAHART-nál, ez jócskán csökken a modernizációval.”
A BAHART igazgatósága kidolgozott egy hosszabb távú fejlesztési csomagot is, melyben a legforgalmasabb személyhajó kikötők, Balatonfüred, Fonyód, Badacsony és Siófok kerülnek sorra és folytatódik a személyhajók cseréje.
Ebben a második fejlesztési csomagban a kikötők elsőként műszaki szempontból újulnak meg. „Ezek nem azok az elemek, melyek mindenki számára látványosak. Egy badacsonyi vagy siófoki kikötő esetében például a vízvonal alatt vannak kiüregesedések, melyeket meg kell szüntetni."
A változást az utazó közönség is érzékelni fogja. „A fejlesztéseknek alapvetően két iránya van: a BAHART egyrészt közcélú vízi közlekedési szolgáltatásokat nyújt, másrészt viszont a turisztika szerves részét képezi.
Egy menetrend szerinti hajó csak egyfelől közlekedési eszköz, a másik megközelítésben a turisztikai élménylánc része.
Nagyon sok olyan nyaraló van a Balaton parton, aki úgy kompozik, hajózik át borozni vagy nevezetes helyeket bejárni a másik partra, hogy közben a hajózás is élményt nyújt neki.” Az elnök hozzáteszi, a szintén a cég tevékenységéhez tartozó séta- és programhajózás pedig egyértelműen a turizmus fontos eleme.
Szabadics Zoltán rámutat, ebben a megközelítésben még fontosabbá válik a flotta, hiszen a turisztikai élményláncba csak modern, jó állapotban levő hajókkal lehet belépni. „Ugyanakkor szükséges a szolgáltatások, köztük az utastájékoztatás fejlesztése is, mert a ma már átlagosnak mondható elvárásokat sem tudjuk kielégíteni. Ha viszont a jobb körülményekkel növelni tudjuk az élmények erejét, az összességében az utasszám emelkedését is elhozza.”
Az igazgatóság elnöke a BAHART fejlesztéseinek hátteret adó stratégiára is részletesen kitért. „Miután a BAHART-ba többségi tulajdonosként az állam nevében belépő Magyar Turisztikai Ügynökség ez év elején végrehajtotta a tőkeemelést, kétféle út adódott. Vagy maradunk a korábbi működésünknél, és idővel feléljük ezt az összeget, vagy racionalizáljuk a vállalatot. A tulajdonos az utóbbi mellett döntött, ami azt jelenti, hogy a társaság munkája az alaptevékenységre koncentrálódik, megszüntetve az ahhoz nem kapcsolódó elemeket, és arra irányítva az energiánkat, amihez igazán értünk.”
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a BAHART megszünteti a szálloda-, kemping-, valamint vitorláskikötő-üzemeltetést. Minden ehhez kötődő ingatlan értékesítésre vagy bérbeadásra kerül, az eladások elektronikus aukciós rendszerben történnek.
„Ezer szállal kötődőm a Balatonhoz, és jó érzéssel töltene el, ha tíz év múlva büszkén mutathatnám az unokámnak, hogy látod, ebben a fejlődésben az én munkám is benne volt.”
Szabadics Zoltán úgy véli, egy hosszú távú folyamat indul el a mostani munkával. „Hiszek abban, ahogy a saját cégemnél is, hogy csak előre vezet az út, hátrafelé soha.”
Várják a kivitelezők ajánlatait az északi part legnagyobb 4 évszakos családi sportparkjában tervezett fejlesztések megvalósítására.
Az M49-es gyorsforgalmi út Szamossályi bekötésének és egy a Szamos felett átívelő 330 méter hosszúságú közúti híd tervezésének közbeszerzési eljárásában született döntés.