Úttörő szerepben a Szabadics a BIM infrastrukturális alkalmazásában

A Szabadics Építőipari Zrt. főtámogatóként volt jelen a Balatonfüreden október 15-én megrendezett Contech Építésügyi Konferencián, amelyről az esemény főtámogatójaként lapunk egy részletes tudósítással is beszámolt.

Azonnal beálltak az ügy mögé

A mélyépítés mellett az utóbbi években a magasépítésben is komoly eredményeket felmutató vállalat többek közt egy külön standdal is megjelent a 15. Infotér Konferencia keretein belül megszervezett találkozón, több mint tíz dolgozójának lehetőséget adva a részvételre az eseményen.

„Amikor megismertük a konferencia témáját azonnal úgy döntöttünk, hogy beállunk az ügy mögé, hiszen az építőipar világa immár nem tud működni digitalizáció nélkül” – árulta el lapunknak a standnál Szabadics Roland, operatív igazgató.

A konferencia témáit tekintve a Szabadics elsősorban az infrastruktúra és közműfejlesztés területére összpontosított, fő tevékenységi köréből adódóan. Ennek megfelelően Szabadics Roland az InfraBIM témáját körbejáró, „A városainkat és épületeinket összekötő épített hálózatok digitalizációja” elnevezést viselő kerekasztalbeszélgetésen vett részt.

A menedzsment maga állt a BIM bevezetésének élére

A panelbeszélgetés során Szabadics Roland többek közt a cégnél a BIM bevezetésének legfőbb mérföldköveire is visszatekintett. Ezek közül kiemelkedik, amikor 2023-ban megalkották a BIM-stratégiájukat. „A menedzsment meghatározta, hogy mi a cél, ezután belülről építkeztünk, fokozatosan vontuk be az alsóbb szinteket.”

Kiindulási alapként nyolcan elvégezték a BIM-szakmérnöki képzést, köztük Szabadics Roland is.

Jelentős elemként jelölte meg, hogy a Szabadics BIM-munkacsoportjában nem csak szakmérnökök, hanem felsővezetők, középvezetők is részt vesznek. „Fontos volt számunkra, hogy mi magunk építsük fel a BIM-es környezetünket, miközben természetesen külső segítséget is bevontunk.”

Úttörő szerepbe kerültek a BIM hazai infrastrukturális alkalmazásában

Szavaiból kiderült, bár a magasépítéssel ellentétben a hazai közműfejlesztési projektekben jelenleg még nem jellemzőek ilyen célú megrendelői követelmények, a Szabadics pilot projekteket határozott meg, amelyek révén a BIM működése és a BIM által elérhető eredmények tesztelhetővé váltak. Ezek egyike egy magasépítési saját beruházás volt, a másik pedig egy KEHOP-os közterületi közműfejlesztés.

Utóbbi volt az első olyan magyarországi KEHOP-os vízminőség fejlesztési projekt, amely BIM-alapon valósult meg.

Elmondása szerint egy folyamatos fejlődés és fejlesztés indult el a vállalatnál: „Ennek az útnak még az elején jártunk, de felszálltunk arra a hajóra, amelyre a többi meghatározó építőipari vállalat is felszállt.”

Ez az eszköz dimenzióváltást hozhat a projektek előkészítésében

A digitális átállást célzó konferencia egy további fontos elemeként a fent említett önálló standján a Szabadics bemutatta a vállalat által alkalmazott  talajradart, amely megoldást jelent a földalatti vezetékek feltérképezésére. „Ez egy közös fejlesztés a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a horvátországi eszéki egyetemmel” – árulta el Szabadics Roland.

A vezető rámutatott, a közműépítésben a legfontosabb a kiindulási adat, amit azonban nem látnak, miután a föld alatt futnak a hálózatok.

„Az információnyerés egyik eszköze a térképállomány, amely azonban nagyon elavult és nem megbízható; a másik a kézi feltárással történő feltérképezés, ez viszont költség és időigényes. Ebből adódóan a talajradar nagymértékben javíthatja az előkészítési munkák hatékonyságát.”

Szabadics Roland elmondta, ez az eszköz nem terjedt még el a hazai építőiparban, egyelőre csak néhány cég kezdte el használni.

A Contech Konferencián ugyanakkor a csővizsgáló kamerát is kiállította a Szabadics, amely az azbeszt csövek meghibásodásának észlelését biztosítja. Erről az eszközről Kazsik Gábor, az Azbeszt Diagnosztika Kft. ügyvezetője egy stand up előadást is tartott a konferencián.

A BIM mögött ott kell lennie az embernek

A lapunknak nyilatkozva Szabadics Roland arra is felhívta a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés által nyújtott eszközök önmagukban nem hoznak megoldást. „Mi azt valljuk, hogy ha az eszközrendszer mögött nincs ott az ember, aki ebben megtalálja a saját számításait és motivációját, akkor nem ér semmit az egész.”

Zárásként egy további fontos tényezőre is rávilágított. „Az infrastrukturális területekre az új állami szabályozás tágabb határidőt szabott: vízépítés tekintetében 2027-ben, közműépítés tekintetében 2028-ban válik a BIM kötelezővé. Ez távoli határidőnek tűnhet, de a pilot projektjeinknek köszönhetően tisztában vagyunk vele, hogy rengeteg teendő van még a feltételek megteremtéséhez.

Az egyik célunk a konferencián az is volt, hogy jelezzük, ezen a területen minden érintett részéről komoly felzárkózás szükséges, amihez idő kell. Továbbá úgy gondoljuk, hogy a mi felelősségünk visszajelezni a tapasztalatainkat a döntéshozóknak."