A fejekben dől el az építőipar sorsa

A szemléletváltás szükségessége volt az egyik központi támája a Balatonfüreden október 15-én megrendezett Contech Konferenciának. A rendezvény a 15. Infotér Konferencia keretein belül zajlott le, amely most először foglalkozott tematikusan az építőiparral: a céljait és a programpontjait ebben a korábbi cikkben mutatta be az esemény médiatámogatójaként a Magyar Építők építőipari hírportál.

 

Egyöntetű a vélemény, hogy mire lenne leginkább szükség

Megnyitó beszédében Soltész Attila, a rendező Infotér Egyesület elnöke elmondta, a szervezetük célja felhívni a közigazgatás és a társadalom figyelmét a digitalizációban rejlő óriási lehetőségekre, mint a versenyképesség zálogára. A konferencián középpontba került ágazatra áttérve elmondta, érezhető az akarat, hogy az építőipart át akarják vezetni a digitális ökoszisztémába.

 

 

„Az elmúlt időszakban számos egyeztetést folytattunk az ágazat szereplőivel, és mindenkinek egyöntetűen az a véleménye, hogy – elismerve a legmodernebb eszközök jelentőségét - a legnagyobb változást a magának a gondolkodásmódnak a megváltoztatásával lehet elérni” – hangsúlyozta az elnök.

Egyre fogyó zöldterületeket és hiányzó minőséget jelzett a felmérés

A rendezvény első előadójaként felszólaló Lánszki Regő, építészeti államtitkár szintén a szemléletváltás szükségességét emelte ki. Az építésügyi tárca történetére visszatekintve az elmúlt két évben a szabályozást átalakító új törvényekkel az értékvédelmet helyezték az építőipar középpontjába. Emlékeztetett, az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulását követően felmérték a szektor helyzetét: az építészeti minőség hiánya, valamint az egyre fogyó zöldterületek jellemeztek leginkább az építésügyet, a barnamezős területek stagnálása mellett.

 

Az ÉKM államtitkára felhívta rá a figyelmet, az új állami beruházási törvény egységesíti az állami beruházási rendszer működését, a paradigmaváltás része ugyanakkor a digitalizáció, amely jelentősen egyszerűsíti az építőipari beruházásokat. Ezzel összefügésben rámutatott, a digitalizáció az új építészeti törvény 10 alapelvének egyikeként is megjelent: „Ez nem tévedés, mert a digitalizáció nem csak eszköz, hanem egy szemlélet” – fogalmazott. Zárásként az állandó párbeszéd és a fórumok fontosságát emelte ki, utóbbi területen pedig be is jelentette a hely.hu nevű portál elindítását.

Az építőipari vállalkozások 80 százalékát sújtja ez a probléma

A délelőtti előadók között Koji László is felszólalt, aki az ÉVOSZ elnökeként a szervezet legfrissebb felmérésének adataival indította beszédét. Eszerint 400 vállalkozó megkérdezése alapján tavaly az építőipari cégek 60 százalékának csökkent az árbevétele és nagyjából ugyanennyinek a jövedelmezősége is. A vállalatok problémaként legnagyobb arányban a megrendelések hiányát jelölték meg: 80 százalékuk jelezte ezt. Egy további problémaként megjelent, hogy a társaságok 60 százaléka csak részben tudta érvényesíteni az inflációval megnőtt költségeket, míg a cégek harmada egyáltalán nem tudta ezt megtenni.

 

Az elnök megoldásként három kulcstényezőt fogalmazott meg az ágazat számára: a hatékonyságra, a humán erőforrásokra és a minőségre szerinte kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenlegi helyzetben. Utóbbira utalva így fogalmazott: „Az építőiparban azt, hogy mi a minőség, csak a szakma tudja megmondani, így a szakmának kell megmutatnia, mi az a minőség, amely által 100 évre épülnek meg az építményeink.” Zárásként felhívta rá a figyelmet, hogy tágabb értelemben véve – anyagelőállítással együtt - az építőipar a GDP 14 százalékát biztosítja. „Azt mondom mindenkinek, hogy a mostani nehéz helyzetben is legyen tartása: legyünk büszkék arra, hogy ebben a szakmában dolgozunk” – üzente Koji László.

Félúton nem lehet robotizálni egy projektet

A Contech konferencián a délelőtti plenáris előadások után délután kerekasztal beszélgetések következtek, amelyeket egymással párhuzamosan, egyszerre három helyszínen indítottak. Az „Innovációval az építőipari kivitelezés korszerűsítéséért” című kerekasztalbeszélgetés felvezetéseként elhangzott, az építőipar különböző területein aszimmetrikus a fejlődés a digitalizációban; így többek közt arra keresték a választ, hogyan lehet az embereket motiválni a változásra.

 

 

A beszélgetésen a KÉSZ Holding Zrt.-től Uhrinyi Balázs, üzletfejlesztési vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy bár legtöbben a gyártás területét képviselik a kerekasztalon, a robotizáció nem a gyártás problémája, azaz nem ott kell megoldani. „Időt kell szánnunk a megfelelő előkészítésre, a robotizációs technológia lehetőségeit átvilágítva. Félúton ugyanis nem lehet robotra tenni egy projektet, ahhoz már a legelejétől kezdve úgy kell gondolkozni” – fogalmazott a vezető.

Minden egyes terület részvételére szükség lesz

Uhrinyi Balázs a továbbiakban azt is kifejtette, hogy a robotizációra vagy akár a BIM-re és az összes innovációra ugyanaz érvényes: „Ha minden egyes résztvevő egyaránt motivált benne a beruházótól kezdve a gyártón, a tervezőn és a kivitelezőn át az üzemeltetőig, akkor ennek nagyon látványos és hasznos eredménye lesz. Ha viszont csak az egyik szereplő tud ebben előrelépni, akkor az nem hoz eredményt” – erősítette meg az asszimetria megszüntetésének szükségességét.

 

Az esemény esti idősávjában az AI építőipari alkalmazásának lehetőségeit járták körbe egy kerekasztalbeszélgetésen. A témával kapcsolatban a KÉSZ Csoport stratégiai partnere, a bim.GROUP Kft. szakembere, Juhász Márton lapunknak elmondta, az AI-t egyelőre még nem alkalmazzák az ágazat alaptevékenységeiben, a folyamat elején járunk. „Ott tartunk, hogy megvannak a keretek, a konkrét gyakorlati alkalmazás még nem indult el: pilot projekteket keresünk, ahol ki tudjuk ezeket az eszközöket próbálni.” Hozzátette, nem egy új terméket szeretnének létrehozni az AI mentén, hanem a meglévő folyamatokat próbálják hatékonyabbá tenni.

Most kell felkészülni arra az időszakra, amikor újra felpörögnek a beruházások

Az átfogó jellegű Contech Konferencia az ágazat számos fontos témakörét érintette, így külön kerekasztalt szántak a magyarországi építőanyag-gyártóknak. A panelbeszélgetésen Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója is részt vett. A vezető elmondta, az építési projektek visszaesésének hatására rendkívül éles verseny alakult ki az építőanyagok piacán, 20-30 százalékot estek az árak tavalyihoz képest. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet pozitív hatására is felhívta a figyelmet: „Nagyon kedvező az idő az építkezések elindításához az alapanyagok tekintetében.”

 

A recessziós helyzet lehetséges megoldásaival kapcsolatban Komlós Andor az állami beavatkozás fontosságát emelte ki. „Az építőipari torta 60 százalékát az állami munka adja, így legnagyobb megrendelőként az állam nagyon jelentős hatással van a piacra.”

A mostani helyzetre válaszként szolgáló stratégiára is kitért, amely egybevág a Leier általános filozófiájával: „Amikor áll a piac és senkinek nem kell kapkodnia, van idő foglalkozni a szervezeti fejlesztésekkel, hatékonyságot növelő beruházásokkal, hogy amikor újra beindulnak a beruházások, akkor minőségi épületek szülessenek.” A Leier részéről ennek megfelelően az egyik válasz a termékskála szélesítése. „Új termékek kifejlesztésén dolgozunk, ugyanakkor most fejeztük be a téglagyárunk modernizálását” – árulta el az ügyvezető.