A fejekben dől el az építőipar sorsa

A szemléletváltás szükségessége volt az egyik központi támája a Balatonfüreden október 15-én megrendezett Contech Konferenciának. A rendezvény a 15. Infotér Konferencia keretein belül zajlott le, amely most először foglalkozott tematikusan az építőiparral: a céljait és a programpontjait ebben a korábbi cikkben mutatta be az esemény médiatámogatójaként a Magyar Építők építőipari hírportál.

 

Egyöntetű a vélemény, hogy mire lenne leginkább szükség

Megnyitó beszédében Soltész Attila, a rendező Infotér Egyesület elnöke elmondta, a szervezetük célja felhívni a közigazgatás és a társadalom figyelmét a digitalizációban rejlő óriási lehetőségekre, mint a versenyképesség zálogára. A konferencián középpontba került ágazatra áttérve elmondta, érezhető az akarat, hogy az építőipart át akarják vezetni a digitális ökoszisztémába.

 

 

„Az elmúlt időszakban számos egyeztetést folytattunk az ágazat szereplőivel, és mindenkinek egyöntetűen az a véleménye, hogy – elismerve a legmodernebb eszközök jelentőségét - a legnagyobb változást a magának a gondolkodásmódnak a megváltoztatásával lehet elérni” – hangsúlyozta az elnök.

Egyre fogyó zöldterületeket és hiányzó minőséget jelzett a felmérés

A rendezvény első előadójaként felszólaló Lánszki Regő, építészeti államtitkár szintén a szemléletváltás szükségességét emelte ki. Az építésügyi tárca történetére visszatekintve az elmúlt két évben a szabályozást átalakító új törvényekkel az értékvédelmet helyezték az építőipar középpontjába. Emlékeztetett, az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulását követően felmérték a szektor helyzetét: az építészeti minőség hiánya, valamint az egyre fogyó zöldterületek jellemeztek leginkább az építésügyet, a barnamezős területek stagnálása mellett.

 

Az ÉKM államtitkára felhívta rá a figyelmet, az új állami beruházási törvény egységesíti az állami beruházási rendszer működését, a paradigmaváltás része ugyanakkor a digitalizáció, amely jelentősen egyszerűsíti az építőipari beruházásokat. Ezzel összefügésben rámutatott, a digitalizáció az új építészeti törvény 10 alapelvének egyikeként is megjelent: „Ez nem tévedés, mert a digitalizáció nem csak eszköz, hanem egy szemlélet” – fogalmazott. Zárásként az állandó párbeszéd és a fórumok fontosságát emelte ki, utóbbi területen pedig be is jelentette a hely.hu nevű portál elindítását.

Az építőipari vállalkozások 80 százalékát sújtja ez a probléma

A délelőtti előadók között Koji László is felszólalt, aki az ÉVOSZ elnökeként a szervezet legfrissebb felmérésének adataival indította beszédét. Eszerint 400 vállalkozó megkérdezése alapján tavaly az építőipari cégek 60 százalékának csökkent az árbevétele és nagyjából ugyanennyinek a jövedelmezősége is. A vállalatok problémaként legnagyobb arányban a megrendelések hiányát jelölték meg: 80 százalékuk jelezte ezt. Egy további problémaként megjelent, hogy a társaságok 60 százaléka csak részben tudta érvényesíteni az inflációval megnőtt költségeket, míg a cégek harmada egyáltalán nem tudta ezt megtenni.

 

Az elnök megoldásként három kulcstényezőt fogalmazott meg az ágazat számára: a hatékonyságra, a humán erőforrásokra és a minőségre szerinte kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenlegi helyzetben. Utóbbira utalva így fogalmazott: „Az építőiparban azt, hogy mi a minőség, csak a szakma tudja megmondani, így a szakmának kell megmutatnia, mi az a minőség, amely által 100 évre épülnek meg az építményeink.” Zárásként felhívta rá a figyelmet, hogy tágabb értelemben véve – anyagelőállítással együtt - az építőipar a GDP 14 százalékát biztosítja. „Azt mondom mindenkinek, hogy a mostani nehéz helyzetben is legyen tartása: legyünk büszkék arra, hogy ebben a szakmában dolgozunk” – üzente Koji László.

Félúton nem lehet robotizálni egy projektet

A Contech konferencián a délelőtti plenáris előadások után délután kerekasztal beszélgetések következtek, amelyeket egymással párhuzamosan, egyszerre három helyszínen indítottak. Az „Innovációval az építőipari kivitelezés korszerűsítéséért” című kerekasztalbeszélgetés felvezetéseként elhangzott, az építőipar különböző területein aszimmetrikus a fejlődés a digitalizációban; így többek közt arra keresték a választ, hogyan lehet az embereket motiválni a változásra.

 

 

A beszélgetésen a KÉSZ Holding Zrt.-től Uhrinyi Balázs, üzletfejlesztési vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy bár legtöbben a gyártás területét képviselik a kerekasztalon, a robotizáció nem a gyártás problémája, azaz nem ott kell megoldani. „Időt kell szánnunk a megfelelő előkészítésre, a robotizációs technológia lehetőségeit átvilágítva. Félúton ugyanis nem lehet robotra tenni egy projektet, ahhoz már a legelejétől kezdve úgy kell gondolkozni” – fogalmazott a vezető.

Minden egyes terület részvételére szükség lesz

Uhrinyi Balázs a továbbiakban azt is kifejtette, hogy a robotizációra vagy akár a BIM-re és az összes innovációra ugyanaz érvényes: „Ha minden egyes résztvevő egyaránt motivált benne a beruházótól kezdve a gyártón, a tervezőn és a kivitelezőn át az üzemeltetőig, akkor ennek nagyon látványos és hasznos eredménye lesz. Ha viszont csak az egyik szereplő tud ebben előrelépni, akkor az nem hoz eredményt” – erősítette meg az asszimetria megszüntetésének szükségességét.

 

Az esemény esti idősávjában az AI építőipari alkalmazásának lehetőségeit járták körbe egy kerekasztalbeszélgetésen. A témával kapcsolatban a KÉSZ Csoport stratégiai partnere, a bim.GROUP Kft. szakembere, Juhász Márton lapunknak elmondta, az AI-t egyelőre még nem alkalmazzák az ágazat alaptevékenységeiben, a folyamat elején járunk. „Ott tartunk, hogy megvannak a keretek, a konkrét gyakorlati alkalmazás még nem indult el: pilot projekteket keresünk, ahol ki tudjuk ezeket az eszközöket próbálni.” Hozzátette, nem egy új terméket szeretnének létrehozni az AI mentén, hanem a meglévő folyamatokat próbálják hatékonyabbá tenni.