Profit és fenntarthatóság – Egymást kizáró tényezők?

Profitorientáltság és fenntarthatóság – az üzleti életben sokszor ütközik a két szemlélet képviselőinek szempontrendszere és álláspontja. Az épületgépészet területén vajon hogyan jelenik meg mindez a megrendelői, üzemeltetői és fenntartói oldalon. Ilyen és ehhez hasonló súlyú témákról osztotta meg gondolatait és tapasztalatait a HuGBC ügyvezetője, Hegedűs Éva moderálásával a Green Engineering Forum 2025 szakmai eseményen Kovács Tamás, a WING Zrt. fenntarthatósági vezetője, Győri Gyula, a CPI Facility Management Kft. ügyvezető igazgatója, Bíró Gábor, a Spányi Partners operatív igazgatója, valamint Tunkli Gábor, a Lindab Kft. Minőség- és környezetirányítási vezetője.

A fenntarthatóság a stratégiai döntéshozatal része

A megszólalók egyaránt a zöldépítés és tervezés útján járó szereplők, akik a fenntarthatóságot az üzleti és szakmai döntéshozatal szerves részeként tekintik.
A WING-nél a fenntarthatóság mára stratégiai menedzsmentfeladattá vált. A közép-európai ingatlanpiac egyik vezető, magántulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportja különböző korú és funkciójú ingatlanokat kezel, ezért energiahatékonysági és fenntarthatósági divíziót hozott létre, amely a teljes portfólió működését átfogja. Ennek vezetője, Kovács Tamás, aki szerint az ESG-jelentések készítése nem csupán megfelelés, hanem döntéstámogató eszköz is.

 

A szakember tapasztalatai szerint azok a fenntarthatósági, energiahatékonysági fejlesztések támogatottak ma a piacon, amelyek 15-20 éves megtérülési idővel kecsegtetnek.

Az ennél hosszabb megtérülési idők esetében már nehéz érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat, de nem lehetetlen. Kitért arra is, hogy fontos azt is látni, hogy másként közelítik meg a szereplők ezt a kérdést, ha saját célra fejlesztenek ingatlant, vagy további hasznosításra szánják azt. Utóbbi esetben ugyanis a beruházás megtérülését a bérleti és egyéb üzemeltetési díjakból kell biztosítani.

Egészségtelen halmozás helyett a társadalmi felelősségvállalást emelik a fókuszba

A CPI Facility Management számára is fontos feladat, hogy az általa kezelt bérleményekben érvényesítse a fenntarthatósági elveket. A CPI FM összesen 1,33 milliárd euró értékű ingatlanportfóliót – iroda-retail-szálloda - kezel, melynek összterülete 662500 négyzetméter. Győri Gyula etikai kérdésnek tartja a fenntarthatóságot.

 

Munkatársaival azon is dolgoznak, hogy azok a szempontok, amelyek a karbonlábnyom csökkentését célozzák gazdasági értelemben is fenntarthatóak legyenek. Kiemelte, hogy bérbeadóként egy jövőbeli út lehet, ha a bérlőkkel közösen lépnek a célkitűzések megvalósítása felé.

A tanulásnak és a társadalmi felelősségvállalásnak kell teret engedni az egészségtelen halmozás helyett, az etikus gondolkodás mentén így megteremthető a fenntarthatóság az üzleti világban is.    

A technológiai és tudásbeli feltételek adottak kérdés, mihez kezdünk vele

Eladási célú ingatlannál eltolódik a fókusz, az alacsony bekerülési költség és a magas profit kerül előtérbe – osztotta meg tapasztalatait a kérdéskörben Bíró Gábor, a Spányi Partners operatív igazgatója.

 

A cég 1991 óta projektmenedzsmenttel, költségmenedzsmenttel és műszaki ellenőrzéssel támogatja az építési projekteket. A profit és a fenntarthatóság célja nem zárja ki egymást, de más hangsúlyokat kíván. A szakember az épületgépészet kulcsszerepét emelte ki a fenntarthatóságban. Úgy vélte,

az ágazatban minden technológiai és tudásbeli feltétel adott ahhoz, hogy a zöldépítés gyakorlat legyen, a kérdés csupán az, mennyire élünk ezzel a tudással.

A fenntarthatósági törekvéseknek át kell szőniük a teljes értékláncot

Tunkli Gábor, a Lindab minőség- és környezetirányítási vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb döntések már a beruházói tervezés legkorábbi fázisában megszületnek.

 

Ha beruházói döntéseknek megfelelően a tervezők és beszállítók időben együttműködnek, olyan megoldásokat lehet választani, amelyek egyszerre energiahatékonyak és költségtudatosak.

Beruházói oldalon már megjelenik a zöldépítési szemlélet és igény, kivitelezői oldalon is van egy-egy jó példa, de itt még van lehetőség további előrelépésre. Lényeges feladat lesz ezt együttműködéssel a teljes értékláncon keresztül meghonosítani.  

Utánkövetés, a hiányzó láncszem

A szabályozói elvárások és a beruházói igények is teret nyitnak a fenntartható épületgépészeti megoldásoknak – mondta Kovács Tamás.

Ugyanakkor megoldandó feladat az utánkövetés, az elkészült vagy felújított épületekben a modern berendezések működésének paraméterezése, összehangolása, valamint a szerződési keretrendszerek újragondolása. A papíron hozott számok nem teljesülnek akkor, amikor megtelnek az épületek bérlőkkel - ebben egyszerre van jelentős lehetőség és érzékelhető lemaradás.

Beépülnek a rendszerek, a felhasználóra való szabása viszont nem mindig történik meg – erősítette fel az utánkövetés hiányában rejlő problémát és lehetőséget Győri Gyula. Így előfordul, hogy a bérlő nem azt kapja, amit az épülettel ígértek számára. Az üzemeltetés és annak költségei szintén egy újabb érzékeny témakör. A szakember ezen a téren az edukálásra helyezte a hangsúlyt. Sok jó megoldás van, de nem mindig jól használjuk őket.  
Az igényvezérelt rendszerek nagy lehetőséget rejtenek. Ugyanakkor a korábbi jó megoldások sem megfelelően épültek be, és ehhez hasonlóan sok esetben a használat sem rendeltetésszerű – figyelmeztetett Bíró Gábor. A hibrid megoldások használata pedig jelentős hatásfok növeléssel járna. A szakember is az egyes szakmacsoportok együttműködését sürgette.

 

Az EPD-k bevezetése mérföldkő lehet az iparágban és a klímacélok felé vezető úton

A Lindab, Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalataként kiemelt szerepet szán az újrahasznosított acél felhasználásának, a hibrid rendszerek fejlesztésének és a vezérléstechnológiai innovációknak.
A szakember hozzátette, hogy a technológiai fejlesztés mellett a képzés és a szemléletformálás is elengedhetetlen, mert „a jó technológiát is el lehet rontani, ha nem használjuk jól”. A Lindab nagy hangsúlyt fektet a képzésre és edukációra, valamint az újrahasznosított acél alkalmazására.

 

Tunkli Gábor emlékeztetett arra is, hogy a Lindab már korábban elkötelezte magát amellett, hogy közel nulla CO₂-kibocsátású acélt vásárol az SSAB-tól.  A két vállalat azóta a korábbi megállapodást egy hétéves szerződéssé alakította, amelynek szállításai 2026-ban kezdődnek.
A szakember kitért a szabályozásban rejlő lehetőségekre is; példaként megemlítette, hogy

a skandináv országokban már jogszabály írja elő a beépített karbonlábnyom-számítást is és ebből következően a termékhez kapcsolódó  EPD-knek nem csak a megléte, hanem a kibocsátási értékei is versenytényezővé váltak; ha a magyar jogszabályi környezet is ebbe az irányba mozdul, „új fejezet nyílhat meg az iparágban”.

 

A beszélgetés végén Hegedűs Éva emlékeztetett: 2028. január 1-jétől minden ezer négyzetmétert meghaladó új épület esetében kötelező lesz karbonlábnyom-számítást benyújtani, 2030-tól pedig ez minden új építésű ingatlanra kiterjed.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ESG-adatgyűjtés, a technológiai innováció és az iparági együttműködés együtt vezethet el a karbonsemleges építőipar megvalósítása felé. Hegedűs kiemelte: a fenntarthatóság immár nem választás kérdése, hanem az építőipar fejlődésének alapfeltétele.