2019.12.10, Kedd

Ez rosszabb, mint a tenyérjóslás – így számítja ki a FORBES a leggazdagabbak vagyonát

2015.11.03. 15:58

Miután a Forbes közlése alapján a 33 leggazdagabb magyar közül szinte mindenki tart az érdekeltségében építőiparral foglalkozó társaságot, feladatunknak éreztük, hogy a maga valóságában mutassuk be a milliárdos összegektől hemzsegő számítás alapját. Előjáróban talán elég annyit mondani, hogy a Forbes számítása alapján, ha egy magánszemély havi nettó 200 ezer Ft-ot keres, van a bankszámláján 200 ezer Ft megtakarítása és van egy 3 millió Ft-os lakáshitele, akkor a lap  számítása alapján ez az ember jelenleg 16,4 millió Ft-os vagyonnal rendelkezik úgy, hogy most éppen még nem is tud róla!


EBITDA - Mindennek az alapja:


Természetesen tisztelve a közgazdaságtan elméleteit, azért meg kell jegyezni, hogy egy-egy számítás valódisága talán még a falusi javasasszonyokat, vagy az elhíresült Gyalog galopp című film boszorkányindoklását is képes felülmúlni. A 33 leggazdagabb magyar vagyonát a FORBES az EBITDA-alapján számítja, amelyről ezt írja erről a Wikipedia: „Az EBITDA nem hivatalos eredménykategória, nincs rá definíció sem a magyar számviteli törvényben, sem a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványokban (IFRS), sem az amerikai számviteli előírásokban (US GAAP).

Szorozzuk meg ezt a nem létező számot tízzel és a kamatokkal…


Nos, van egy számítás, amit nem használ semmilyen pénzügyi rendszer, de mégis. Bár már ez is egy kellemesen óriási összeg a leggazdagabbak háza táján, mégsem eléggé nagy ahhoz, hogy emiatt megvegyék az olvasók ezt a furcsa üzleti-bulvárnak is titulálható magazint.


Így az amerikai magazin alkotói rátaláltak Aswath Damodaran-ra, akiről a következőt írja a nagy netes lexikon: „Aswath Damodaran a New York-i Egyetem Stern Üzleti Iskolájának professzora. Fő területe a vállalati pénzügy és a vállalatértékelés. Leginkább ezekben és a befektetés menedzsment témákban írt könyvei és gyakorló szövegei miatt ismert. 2011-ben a Business Week Damodaran-t a 12 legjobb amerikai üzleti tanár közé sorolta.[2] A professzor egy MBA és PhD képzést végzett a Kaliforniai Egyetemen, Los Angelesben. 2013-ban Damodaran-t választották a Herbert Simon-díjasnak.”

A FORBES Damodaran professzorra hivatkozva a következőket írja a leggazdagabbakat felkereső leveleikben:  „A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint iparági szorzót használtunk (itt Aswath Damodaran, a New York Univeristy professzorának listáját vettük alapul), majd hozzáadtuk a cég rendelkezésére álló készpénzállományt, és kivontuk belőle a hiteleket. Az elmúlt évek osztalékainak egy részét még hozzáadjuk a végeredményhez (minden esetben nyilvánosan elérető adatokból dolgozunk).”


Ha még mindig úgy gondolja, hogy érdemes kölcsönt kérnie a FORBES 33 leggazdagabb listáján szereplőktől, akkor emlékeztetjük, hogy a 200 ezer forintos fizetésű, hárommilliós hitellel és 200 ezer forintos bankbetéttel rendelkező szomszédjának a FORBES szerint 16,4 milliós vagyona van.


Közgazdász kollégánkat arra kértük, hogy vezesse le átlag halandó által is megfejthető módon, hogy mit és mi alapján számol a FORBES. Ezt írta:
„Egy tulajdonos vagyonának meghatározásakor az általa tulajdonolt társaság utolsó lezárt üzleti évét vesszük alapul, azt megszorozzuk tízzel, továbbá hozzáadjuk a cég év végi pénzállományát, levonjuk a hitelállományt és – feltételezve, hogy az alternatív (banki?) befektetési források 2,6% éves kamatlábat képesek produkálni – kiszámítjuk az így kapott, tehát a modell szerint a társaság számára tíz év múlva rendelkezésre álló összeg jelenértékét.”


Tehát a FORBES képes egy összeget odabiggyeszteni valaki neve mellé, amely vagyon, (jelezzük vagyon, ami legfeljebb nehezen pénzzé eszközöket jelent) összegét úgy kapja meg, hogy döntően az elmúlt évi eredményét megszorozza tízzel, ezt felszorozza egy átlagos 2,6 százalékos kamatos kamattal is.  Tekintettel arra, hogy Magyarországon a legidősebb vállalkozás is legfeljebb 26 éves, hiszen 1989-ben született meg az első társasági törvény, majd volt legalább két gazdasági válság, így kissé humoros, hogy egy vállalkozásnak a vagyonát úgy mutatja ki, mintha a következő tíz évben is hasonlóan sikerülne jól működnie. Magyarországon a gazdasági környezet ehhez még finoman szólva is rendkívül bizonytalan.


Kinek jó, hogy a FORBES gyakorlatilag értelmetlen nagyságú összegeket tüntet fel az állítólagos leggazdagabb magyarok nevei mellett?


Nem fogja kitalálni: Hát a Forbes-nak! Vagyis a Mediarey Hungary Services Kft. tulajdonosainak, amely pozíciót újabban a szlovák eredetű Business Consulting & Media, s.r.o. birtokolja.  A magyarországi FORBES kiadóját Fejti István alapította 2013-ban, akitől 2014-ben az emíltett szlovák cég  vásárolta meg, amit Peter Barecz és Erik Conrad képvisel. A változás jót tett a cégnek, hiszen a 2013-as 56 milliónyi árbevételt sikeresen 332 millióra tornázták fel 2014-ben, amely bevételből 10 főt foglalkoztat a Galambos Márton főszerkesztésével működő lap.


A hazai média az efféle hozzáállást már jó régen elnevezte, ennek ugyanis a neve, hogy „revolveres újságírás”. Nem feltételezzük, hogy a FORBES ne tartaná be az újságírói etikát, és azt sem, hogy az egyik évről a másikra meghatszorozódott bevételüket ne tisztességes üzletvitel következtében érték volna el. Persze ha valaki nem kíván a FORBES magazin által leközölt neve mellett a valósággal nagyon szerény kapcsolatban álló összeget látni, az látni fogja mind a nevét, mind az összeget, ha tetszik neki, ha nem. Galambos Márton ugyanis a megjelenést visszautasító tulajdonosok leveleit a válaszai alapján azzal utasítja vissza, hogy már sokan próbálkoztak nem megjelenni a magazinjában, de eddig mindenkiről mindent leközöltek. Kissé álszent módon még felajánlja, hogy mondjuk szerdáig hajlandó egyeztetni a tárgyalási alapnak sem igazán alkalmas számításairól, a lap ezt követően nyomdába megy és csaó! Persze mellékel mindenkinek még egy határozott ügyvédi levelet is, amelyben nyomatékosítja, hogy itt ez az ő pályája és holmi vállalkozó itt nem rúghat labdába.


A vicc pedig az, hogy a betonkeményként jellemzett új médiatörvény valóban nem szab határt egy FORBES féle számhalmaznak, hiszen a bírósági gyakorlat szerint az nem sértő, ha valakiről azt állítják, hogy mesésen gazdag, még ha az igazság igen távol is esik az amerikai alapokon nyugvó állítástól, akkor sem.

Oltyán József

Ajánljuk még