Konferenciát tartottak szerdán az építési-bontási hulladék újrahasznosítását célzó uniós feltételek teljesítése érdekében Budapesten. A kormány és a szakmai szervezetek együttműködését a Herman Ottó Intézet segíti majd.
Az Európai Unió 2015-ös körforgásos gazdaságról szóló javaslatának célja, hogy nemzetközi szintű, egységes szabályozásban biztosítsa a hulladékban rejlő másodnyersanyag kiaknázását. A hazánkra vonatkozó kötelezettség szerint 2020. december 31-ig el kell érni, hogy az évente keletkező építési és bontási hulladék hetven százaléka hasznosuljon – tájékoztatott V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a hazai építési és bontási hulladékok helyzetének bemutatását célzó konferencia megnyitóján. A szabályozás megújításának fő irányvonalait szerdán tárgyalták a Herman Ottó Konferencia Központban.
A hulladékgazdálkodásban számos lehetőség rejlik a magyar gazdaság számára azon túl, hogy nemzetközi kötelezettségeinket teljesítjük. A most elkészült, építési-bontási hulladékra vonatkozó rendelettervezet kiemelt célja, hogy az anyagok felhasználását tekintve olyan önfenntartó rendszer jöjjön létre, amely egyszerre veszi figyelembe az építőipari szabályozást, a bontást végrehajtó vállalkozások és a lakosság igényeit, valamint a környezetvédelmi szempontokat – tette hozzá az államtitkár.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója elmondta: az intézet ebben a munkában egyfajta katalizátorként lesz jelen, hiszen elsődleges feladata, hogy a kormányzati törekvések széles körben eljussanak a szakmai szervezetekhez, s a megvitatás után az összegzett észrevételek visszajussanak a döntéshozókhoz. Az eseményen a hatékonyabb munka érdekében a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, valamint a Herman Ottó Intézet együttműködési megállapodást kötött.
A konferencia előadásai több oldalról érintették azokat az alapvető szabályozási és gyakorlati problémákat, amelyek hazánkban még formálódó területek – melléktermékké minősítés, hulladékstátusz vége, zöld közbeszerzés, teljesítménytanúsítás, nemzeti aggregátum politika – mégis alapvetően kihatnak a hazai hulladékgazdálkodás egészére.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.