További járulékcsökkentést javasol az ÉVOSZ

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kedden tartott elnökségi ülésén elfogadták szervezet építőipari elemzését és az ehhez kapcsolódó javaslatokat.

Tartalékhiány és drága hitelek nehezítik az előrelépést

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a magyar építőipar élénkül és a jövedelmezősége javul, bár továbbra is alacsony és régiónként, valamint alágazatonként nagy az eltérés.

Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy az építőipari vállalkozások jelentős részének továbbra sincs tartaléka, a kis cégek jelentős része hitelképtelen, kiszolgáltatottságukat pedig növeli, hogy a biztos forrásnak tekinthető uniós támogatások kifizetései sokáig húzódnak.

Hozzátették, hogy a bankok kockázatosnak tekintik az építőipart, emiatt csak drágán és szigorú feltételekkel hiteleznek, a finanszírozási problémákat pedig a lánctartozások felerősítik. A hitelezést az ÉVOSZ a vállalkozások nyilvános pénzügyi megbízhatósági besorolásával segítené elő.       

Meghatározott szakképzési kibocsátási szint segíthetne

Hangsúlyozták, hogy a fellendülés rávilágított az ágazatot régóta sújtó munkaerőhiányra: ennek enyhítése érdekében meg kell határozni a szakiskolák szakképzési kibocsátását, az építőipari alapszakmákat mint hiányszakmákat képzési támogatásban kell részesíteni.

Hozzátették, hogy több vállalkozást kell bevonni a duális képzésbe, amelyet a mérnökképzésben is erősíteni kell. Hangsúlyozták továbbá, hogy a szakképzési hozzájárulás teljes összegét az építőipari szakképzésre kell fordítani, biztosítani kell a felnőttképzés, az átképzés és építőipari foglalkoztatási programjainak finanszírozását.

Ez kezelheti az irracionálisan alacsony árakat és az illegális foglalkoztatást

A munkaerőhiány kapcsán figyelmeztettek, hogy a cégek jelentős része kényszerfoglalkoztató és alacsony fizetést ad, hatékonyabb foglalkoztatás és magasabb bérek nélkül viszont súlyosbodik a munkaerőhiány. Az ÉVOSZ ezért többek között az adók és a járulékok további csökkentését javasolja, továbbá javaslatot tett a minimális építőipari rezsióradíjra, amelynek kötelező alkalmazásával megszűnhetnének az irracionálisan alacsony árak és az illegális foglalkoztatás.

A teljes építési folyamatban növelni kell a hatékonyságot

A szervezet kiemelt feladatnak tartja a hatékonyság javítását, ennek érdekében a teljes építési folyamatra kiterjedő szakmai és gazdaságpolitikai lépéseket sürget. Javasolja továbbá a hatósági eljárások egyszerűsítését, a tervezői és építőipari általános szerződési feltételek, valamint a vállalkozási mintaszerződések kidolgozását.

Az élőmunkát kiváltó építőipari beruházások, fejlesztések érdekében vissza nem térítendő állami támogatásokat javasolnak.    

A felújítást is segítse visszaigényelhető ÁFA

A közlemény figyelmeztet arra is, hogy a lakásgazdálkodás elsődleges korlátja a forráshiány, a lakásépítési, lakástámogatási programok - a lakossági előtakarékosság, a bankok és a munkáltatók érdekeltsége miatt - csak a legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás esetén hatásosak. A szervezet javasolja az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlanok felújításánál az áfa 30 százalékának visszaigényelhetőségét 3 millió forintig.    

Növelni kell a kiszámíthatóságot

A javaslatcsomag azt is hangsúlyozza, hogy az uniós forrásokkal és a közfinanszírozásokkal elsősorban a vállalkozásokat kell erősíteni, hogy az EU támogatásainak 2020 után várható visszaesése ne járjon a költségvetés bevételeinek visszaesésével. A szervezet szerint ezért a következő években jelentős építési-beruházási fejlesztésekre lesz szükség.

Az ÉVOSZ az EU-s források felhasználási programja alapján a piac további élénkülésére számít, ám a lehívások tavalyi visszaesése miatt figyelmeztet, hogy a beruházások ingadozását nehéz követni: a munkaellátottság visszaesésével sok vállalkozás megszűnt, a megrendelés-állomány növekedése viszont felkészületlenül éri a szektor jelentős részét.

A kiszámíthatóság érdekében a politikai és szabályozási garanciákat szorgalmazzák, sürgetik a köz- és a magánszféra hatékony, átlátható együttműködését, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások integrációját, a fejlesztési programok közül pedig kiemelik a lakásfelújítási, az energiahatékonysági beruházásokat.