A nagymúltú debreceni magasépítő egy új generációnak ad esélyt, januártól Szűcs Gyula helyét Bakos Miklós veszi át a vezérigazgató posztján. A jelenlegi vezér szerint a magyar építőipar jelentős része hasonló lépés előtt áll.
A jövő évtől új generáció tagjai veszik át az irányítást a debreceni központú Hunép Universal Építőipari Zrt.-nél. A társaság jelenlegi és jövőbeli vezérigazgatója Debrecenben sajtótájékoztatón jelentették be a változást. A topmenedzsment négy tagja közül csak a gazdasági igazgató marad a helyén. „A vezérigazgató és a helyettese, illetve a termelési igazgató átadja a helyét a kiválasztott fiatal szakembereknek” - közölte Szűcs Gyula vezérigazgató, aki 1991 óta áll a cég élén.
Jövő év januártól Bakos Miklós veszi át a vezérigazgatói posztot Szűcs Gyulától. A szakember a tanulmányai befejezése után, 1999-ben került a Hunéphez, amely első munkahelye, 2006 óta a cég budapesti részlegének vezetője.
A váltás több éve tartó tudatos kiválasztás és felkészítés eredménye. "Minden évben újabb pályakezdő közgazdászokat és mérnököket hoztunk a céghez, ami által kiépült egy ütőképes utánpótlás" - árulta el Szűcs Gyula. Könnyű helyzetben voltak, hiszen három kollégát is meg tudtak nevezni, aki alkalmas lenne arra, hogy a vezérigazgatói pozíciót elfoglalhassa, tette hozzá az eddigi vezér.
A vezető felhívta rá a figyelmet, hogy a Hunéphez hasonló utódlási helyzet a kilencvenes években indult magyar vállalkozások 60 százalékánál fennáll.
Szűcs Gyula nagyon lényegesnek nevezte azt, hogy mennyire profin vezénylik le ezt a folyamatot a partnerek előtt és házon belül. Rossz esetben ugyanis bizalomvesztéssel, illetve bizalmatlansággal járhat, márpedig a bizalom olyan tőke, amelyért évtizedeken át kell dolgozni, ám egy rossz mondattal elveszíthető.
"Az utódlás időzített bomba a gazdaságban. Ha sokan rosszul lépnek a kérdésben, az veszélyeztetheti a stabilitást, ami összességében nemzetgazdasági szinten éreztetheti a hatását" – fogalmazott a jelenlegi vezérigazgató.
Szűcs Gyula hangsúlyozta, a váltást akkor érdemes véghezvinni, amikor az építőipar felszálló ágban van. Úgy látja, most két-három további jó éve is lehet az ágazatnak, ami alkalmas az új vezetők elindulásához. A váltás azért is fontos szerintük, mert egy idő után átcsábíthatják a jó kollégákat más cégekhez, ezt megelőzendő meg kell mutatni nekik azt, hogy feljebb juthatnak a ranglétrán.
Az átmeneti időszak hosszát másfél évben határozták meg a Hunépnél, ezen időszak alatt a két vezetői menedzsment együtt vitat meg fontos kérdéseket, többek között az év végi zárást, és a bérfejlesztés kérdéseit is.
Szűcs Gyula emlékeztetett rá, a Hunép az 1951-ben alapított jogelőd állami vállalatból 1991-ben alakult át gazdasági társasággá. Az egy évvel későbbi privatizáció során a részvények 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonába kerültek.
Két évvel ezelőtt, a Hunép 25 éves évfordulóján Szűcs Gyula a cég története kulcsmomentumának azt jelölte meg, hogy bátor mozdulattal léptek át az örökségén 1991-ben. „A semmitől meg nem riadás, a kihívások fáradhatatlan keresése a mai napig elkíséri a HUNÉP Zrt. vezetőségét.” A cég árbevétele a megalakulás utáni ötödik évben közel járt a 2 milliárd forinthoz, a tizedik évre 6,3 milliárd forint volt, 2005 után 9 milliárd forint körül alakult.
A 2013-as profiltisztítás eredményeként kiválással megalakult a Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt., amely a cégcsoport tagjainak fő tulajdonosa lett. A Hunép, a Szinorg-csoport legnagyobb tagjaként, a konszolidált árbevétel 70-75 százalékát adja, saját forgalma 2017-re meghaladta a 12 milliárd forintot.
A Hunép Zrt. specialitásának számít az oktatási, egészségügyi és sportingatlanok fejlesztése, a műemlék-felújítás. A csoport otthonos az ingatlanhasznosítás/-üzemeltetés terén is. Referencia munkáik közül az MTI érdeklődésére Szűcs Gyula a Nagyerdei Stadiont, a debreceni igazságszolgáltatási negyedet, az egyetemi beruházásokat, a református egyház épületeinek felújítását, az egri Líceum nívódíjas felújítását, a miskolci Csillagpont kórház építését, és Debrecen első A-kategóriás irodaházának most zajló kivitelezését nevezte meg.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.