A nagymúltú debreceni magasépítő egy új generációnak ad esélyt, januártól Szűcs Gyula helyét Bakos Miklós veszi át a vezérigazgató posztján. A jelenlegi vezér szerint a magyar építőipar jelentős része hasonló lépés előtt áll.
A jövő évtől új generáció tagjai veszik át az irányítást a debreceni központú Hunép Universal Építőipari Zrt.-nél. A társaság jelenlegi és jövőbeli vezérigazgatója Debrecenben sajtótájékoztatón jelentették be a változást. A topmenedzsment négy tagja közül csak a gazdasági igazgató marad a helyén. „A vezérigazgató és a helyettese, illetve a termelési igazgató átadja a helyét a kiválasztott fiatal szakembereknek” - közölte Szűcs Gyula vezérigazgató, aki 1991 óta áll a cég élén.
Jövő év januártól Bakos Miklós veszi át a vezérigazgatói posztot Szűcs Gyulától. A szakember a tanulmányai befejezése után, 1999-ben került a Hunéphez, amely első munkahelye, 2006 óta a cég budapesti részlegének vezetője.
A váltás több éve tartó tudatos kiválasztás és felkészítés eredménye. "Minden évben újabb pályakezdő közgazdászokat és mérnököket hoztunk a céghez, ami által kiépült egy ütőképes utánpótlás" - árulta el Szűcs Gyula. Könnyű helyzetben voltak, hiszen három kollégát is meg tudtak nevezni, aki alkalmas lenne arra, hogy a vezérigazgatói pozíciót elfoglalhassa, tette hozzá az eddigi vezér.
A vezető felhívta rá a figyelmet, hogy a Hunéphez hasonló utódlási helyzet a kilencvenes években indult magyar vállalkozások 60 százalékánál fennáll.
Szűcs Gyula nagyon lényegesnek nevezte azt, hogy mennyire profin vezénylik le ezt a folyamatot a partnerek előtt és házon belül. Rossz esetben ugyanis bizalomvesztéssel, illetve bizalmatlansággal járhat, márpedig a bizalom olyan tőke, amelyért évtizedeken át kell dolgozni, ám egy rossz mondattal elveszíthető.
"Az utódlás időzített bomba a gazdaságban. Ha sokan rosszul lépnek a kérdésben, az veszélyeztetheti a stabilitást, ami összességében nemzetgazdasági szinten éreztetheti a hatását" – fogalmazott a jelenlegi vezérigazgató.
Szűcs Gyula hangsúlyozta, a váltást akkor érdemes véghezvinni, amikor az építőipar felszálló ágban van. Úgy látja, most két-három további jó éve is lehet az ágazatnak, ami alkalmas az új vezetők elindulásához. A váltás azért is fontos szerintük, mert egy idő után átcsábíthatják a jó kollégákat más cégekhez, ezt megelőzendő meg kell mutatni nekik azt, hogy feljebb juthatnak a ranglétrán.
Az átmeneti időszak hosszát másfél évben határozták meg a Hunépnél, ezen időszak alatt a két vezetői menedzsment együtt vitat meg fontos kérdéseket, többek között az év végi zárást, és a bérfejlesztés kérdéseit is.
Szűcs Gyula emlékeztetett rá, a Hunép az 1951-ben alapított jogelőd állami vállalatból 1991-ben alakult át gazdasági társasággá. Az egy évvel későbbi privatizáció során a részvények 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonába kerültek.
Két évvel ezelőtt, a Hunép 25 éves évfordulóján Szűcs Gyula a cég története kulcsmomentumának azt jelölte meg, hogy bátor mozdulattal léptek át az örökségén 1991-ben. „A semmitől meg nem riadás, a kihívások fáradhatatlan keresése a mai napig elkíséri a HUNÉP Zrt. vezetőségét.” A cég árbevétele a megalakulás utáni ötödik évben közel járt a 2 milliárd forinthoz, a tizedik évre 6,3 milliárd forint volt, 2005 után 9 milliárd forint körül alakult.
A 2013-as profiltisztítás eredményeként kiválással megalakult a Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt., amely a cégcsoport tagjainak fő tulajdonosa lett. A Hunép, a Szinorg-csoport legnagyobb tagjaként, a konszolidált árbevétel 70-75 százalékát adja, saját forgalma 2017-re meghaladta a 12 milliárd forintot.
A Hunép Zrt. specialitásának számít az oktatási, egészségügyi és sportingatlanok fejlesztése, a műemlék-felújítás. A csoport otthonos az ingatlanhasznosítás/-üzemeltetés terén is. Referencia munkáik közül az MTI érdeklődésére Szűcs Gyula a Nagyerdei Stadiont, a debreceni igazságszolgáltatási negyedet, az egyetemi beruházásokat, a református egyház épületeinek felújítását, az egri Líceum nívódíjas felújítását, a miskolci Csillagpont kórház építését, és Debrecen első A-kategóriás irodaházának most zajló kivitelezését nevezte meg.
Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.