A közel 50 százalékos bővülés egyik motorját az egyéb építmények képezték, melyeknél 111 százalékos expanziót mértek.
2019 februárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 48,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Az ágazatban ekkora mértékű bővülést még soha nem mértek hazánkban - derült ki az Információs és Technológiai Minisztérium közleményéből. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,7%-kal emelkedett az előző havihoz mérten.
Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületeké 39,4, az egyéb építményeké 65,4%-kal. Az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 43,3, az egyéb építmények építésében 111,8, a speciális szaképítésben 31,8%-kal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene 22,1%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 178,3%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek körében a nagy értékű ipari beruházások mellett kulturális és sportlétesítmények kivitelezésére kötöttek szerződéseket.
Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 2,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 53,2%-kal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 10,6%-kal kisebb volt, mint 2018. február végén.
"Az adatok azt mutatják, hogy az építőipari vállalatok sikeresek a megnövekedett kereslet kielégítésében” – fogalmazott György László államtitkár az ITM közleményében. Hozzátette,
a kormány éppen azért döntött az állami beruházásokat felügyelő beruházási ügynökség létrehozásáról, hogy az építőipari projektek hatékonyabban és jobb minőségben valósuljanak meg.
Az ügynökség ráadásul a minőség- és hatékonyságbiztosítás mellett a keresleti oldalon is ügyel majd a megrendelések időbeli „kisimítására” és ütemezésére.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.